Kárpáti Igaz Szó hírportál
   
 
| Aktuális | Szempont | Publicisztika| Hágón, határon innen| Hágón, határon túl| Gyökerek| Medicina| Évgyűrűk| Házunk tája| Árny-oldal| Kulcslyuk| Mozaik | Sport |

Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.04.14. 19:16:52 |

Házunk tája Csávázás, házilag
Szerző: kiszó | 2014.04.14. 19:14:16 |
A jó biokertész nem hagyja, hogy növényei rosszul kezdjék földbeli életüket. Épp ezért vetés előtt megfürdeti őket, vagyis tiszta vízben, gyógynövényteákban „csávázza” azokat, illetve megindítja a csírázási folyamatot is. Így a magok hamar kikelnek és szép, erős növényekké fejlődnek.
Házunk tája Sárgát vagy görögöt?
Szerző: kiszó | 2014.04.14. 19:10:05 |
Megtermelhetjük kertünkben a családnak szükséges dinnyét: ennek feltétele a könnyen melegedő homok- vagy homokos vályogtalaj, a nagyobb nyílt – árnyéktól mentes – terület, ahol elfér 8–10 görög- és ugyanennyi sárgadinnyető. S persze kell némi elszántság és lelemény is.
Házunk tája A jó kotlós aranyat ér
Szerző: Téglási István | 2014.04.14. 19:08:39 |
Napjainkban egyre kevesebben veszik a fáradtságot és tartanak nagy jószágot a háztájiban. De szerencsére más a helyzet a baromfi terén.
Házunk tája Dugványozással is megy
Szerző: kiszó | 2014.04.14. 19:03:27 |
A paradicsom jól szaporítható dugványozással, s ily módon a fajták termő időszaka is megnyújtható.
Házunk tája Mézgásodás – nem betegség, hanem tünet
Szerző: kiszó | 2014.04.14. 18:58:48 |
A csonthéjas gyümölcsfák mézgásodása nem betegség, hanem tünet, így csak a kiváltó okok megszüntetésével védekezhetünk ellene.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.04.07. 14:22:12 |

Házunk tája Ehető levélnyelek: a rebarbara
Szerző: kiszó | 2014.04.07. 14:20:26 |
A rebarbara (Rheum rhabarbarum) terjedelmes bokorrá növő évelő növény. Hatalmas levelei és piros levélnyelei miatt akár dísznövénnyé is avanzsálhat.
Házunk tája Emelt ágyás zöldségtermesztésre
Szerző: kiszó | 2014.04.07. 14:19:01 |
Az emelt ágyások számos előnnyel járnak. Ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy viszonylag kis területen is sok növény termesztésére lehetőséget nyújtanak, a bennük termesztett növények gyorsabban, egészségesebben növekednek.
Házunk tája Az újra felfedezett medvehagyma
Szerző: kiszó | 2014.04.07. 14:17:39 |
A medvehagyma régen népszerű, majd mára újra felfedezett, főként vadon termő növény, melyet erdei séták alkalmával vagy piaci vásárlások során gyűjthetünk be. Ennél azonban sokkal jobb, ha saját medvehagyma-ültetvénnyel rendelkezünk, és amikor elérkezik a szezonja, a kertünkből szedhetjük.
Házunk tája Az oltás ideje
Szerző: Téglási István | 2014.04.07. 14:16:03 |
Áprilist mutat a naptár, de még mindig tehetünk gyümölcsösünk alakításáért, telepítéséért. Ezen műveletek közé tartozik az oltás is.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.03.31. 14:29:05 |

Házunk tája Zümmögő szárnyak
Szerző: kiszó | 2014.03.31. 14:27:54 |
A gyümölcsfák többsége öntermékeny, ami azt jelenti, hogy a virágok magházát saját virágporuk is megtermékenyíti.
Házunk tája Az ezerarcú ánizs
Szerző: kiszó | 2014.03.31. 14:26:39 |
Az ánizs a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik, így nem meglepő, hogy jótékony hatásait is ott fedezték fel először.
Házunk tája Tüske nélkül
Szerző: kiszó | 2014.03.31. 14:25:31 |
Már az ősidőkben is szívesen gyűjtögetett gyümölcsnek számított a szeder, ám kőbaltás embertársunknak még meg kellett küzdenie a tüskékkel, hogy az üdítő, édes-savanykás bogyókhoz hozzájuthasson.
Házunk tája A fokhagyma ültetése
| 2014.03.31. 14:23:41 |
A fokhagyma gyógyító hatásával már az ősidőkben is tisztában voltak. Napjainkban elsősorban gerezdekről szaporítjuk.
Házunk tája Földművelés: trehányságból jeles
Szerző: Téglási István | 2014.03.31. 14:21:55 |
Jócskán benne járunk a naptári tavaszban, ebben az időszakban alapozhatjuk meg a bő termést. Vajon milyen év előtt áll a kárpátaljai agrárium?
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.03.24. 14:23:34 |

Házunk tája Leveléért szeretjük
Szerző: kiszó | 2014.03.24. 14:22:24 |
Rokona a gyökérpetrezselyemnek, gyökere azonban rövid, zömök, dúsan elágazó, ráadásul a belseje nem húsos, hanem rostos, így sokkal kevésbé élvezetes.
Házunk tája Élősövény: véd és eltakar
Szerző: kiszó | 2014.03.24. 14:20:38 |
A kertek, gyümölcs- és szőlőültetvények köré telepített élősövények olcsó és biztonságos védelmet nyújtanak.
Házunk tája Eper a fán
Szerző: kiszó | 2014.03.24. 14:19:31 |
Tisztázzuk az elején: szakirodalmi elnevezése szerint a talajon kúszó, évelő kis bokorforma a kora nyári nagy, piros gyümölcseivel a szamóca, míg az akár 10–15 méterre növő, terebélyes koronájú fa a nyáron érő termésével az eper.
Házunk tája Górcső alatt a tűzelhalás
| 2014.03.24. 14:17:21 |
Az utóbbi időben az almástermésűek (alma, körte, birs, naspolya) baktériumos tűzelhalás betegségével kapcsolatban a termelők között téves nézetek terjedtek el. Sokszor a körte és a birs gombás levél- és hajtás- hervadását, ágelhalását, a levelek elfeketedését tévesen az Erwinia amylovora baktérium rovására írják. Sőt, a meggy levél- és ágelhalását is ide sorolják, pedig ezeket a komplex tüneteket gombák okozzák, mégpedig a Monilia laxa.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.03.17. 14:03:10 |

Házunk tája Lóbab, nem paszuly
Szerző: kiszó | 2014.03.17. 14:02:06 |
Ma a lóbabfőzelék szinte nemzeti étel több közel-keleti országban, az öreg kontinensen azonban nagyjából átvette helyét a XVI. században Amerikából behozott veteménybab, vagy közismertebb nevén a paszuly.
Házunk tája Zsenge zöld finomság
Szerző: kiszó | 2014.03.17. 14:00:55 |
Nálunk még kevéssé ismert, de tőlünk nyugatabbra közkedvelt téli-tavaszi zöldség a madársaláta. Egy próbatermesztést megér, hogy megismerkedjünk vele, hiszen végtelenül igénytelen, zöldje pedig üdítő, egészséges salátakülönlegesség.
Házunk tája Mire jó a vetőszalag?
Szerző: kiszó | 2014.03.17. 13:59:09 |
A zöldségmagokat olyan térállásra kell vetni, hogy mindegyik kikelt növénynek elegendő helye legyen a teljes kifejlődéséhez, a virágzáshoz és termése beérleléséhez.
Házunk tája Újkrumpli az erkélyen
Szerző: kiszó | 2014.03.17. 13:57:58 |
Tavasszal már alig várjuk, hogy újkrumpliból mennyei ételeket főzhessünk. A tavalyi, elfonnyadt burgonya gyakran a kukában landol. Ne dobjuk ki, elvetve újkrumplit termeszthetünk, akár az erkélyen is.
Házunk tája Megéri komposztálni
| 2014.03.17. 13:56:40 |
Mostanság rengeteg műtrágyát használunk, pedig létezik alternatíva, a komposzt. Tökéletes tápanyagforrás, előállításával újrahasznosíthatjuk a szerves hulladékokat. Nem elhanyagolható tény az alacsony befektetési költség sem. Előállítása egyszerű, csak néhány szabályt kell betartani.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.03.03. 14:26:50 |

Házunk tája Hogyan termesszünk articsókát?
Szerző: kiszó | 2014.03.03. 14:25:14 |
Az articsóka, mely ezüstös zöld színű, 1,8 m szélességű szökőkúttá nőhet, igazán jól mutat bármilyen kertben. Talán eme „gyöngyszem” zöldség sokkal könnyebben termeszthető különböző éghajlatú területeken, mint gondolnánk.
Házunk tája Mindent a helyére
Szerző: kiszó | 2014.03.03. 14:23:20 |
Évszázados termesztési tapasztalat, hogy a több éven át azonos zöldségfajjal hasznosított területen csökkenő terméshozamra számíthatunk. Ami mögött – a károsítók fokozott elszaporodásán túl – a talaj tápanyagainak egyoldalú felhasználása, illetve a káros anyagok felhalmozódása áll. E nemkívánatos hatások a vetésforgóval mérsékelhetők.
Házunk tája Jó vetőmag – bő termés
Szerző: kiszó | 2014.03.03. 14:22:04 |
Vetőmagot csak gazdaboltban vásároljunk, és ott is csak olyat, melynek tasakján jól láthatóan feltüntetik a felhasználhatóság idejét.
Házunk tája Rézzel a gombák ellen
Szerző: Téglási István | 2014.03.03. 14:20:19 |
Már hetek óta tavaszias az időjárás, így már sokan vették a fáradságot, és metszőollóikkal, fűrészeikkel „kezelésbe vették” gyümölcsöseiket. Azonban ezzel nem értek véget az aktuális munkálatok, ugyanis eljött a permetezés ideje.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.02.24. 13:24:40 |

Házunk tája Füves puszták madara
Szerző: kiszó | 2014.02.24. 13:23:03 |
A túzok, e nagytestű, veszélyeztetett madár csak néhány ezres populációval rendelkezik Közép-Európában, főleg Magyarországon. Vidékünkön sajnos már csak vadászaink emlékezetében él, mivel utolsó példányát 1987-ben ejtették el Tiszapéterfalva környékén.
Házunk tája Talajjavítás csapadékvízzel
Szerző: kiszó | 2014.02.24. 13:21:32 |
A csapadékvíz nem csupán tárolókban fogható fel, hanem a tereprendezéssel kialakított víznyelőkben is.
Házunk tája Kalapálva élezzük!
Szerző: kiszó | 2014.02.24. 13:20:09 |
Jó szerszám dicséri a gazdát – tartja a mondás. Igen, mert az azzal végzett munka is jobb, takarosabb, érdemes hát időt szakítani a karbantartására.
Házunk tája A tisztaság fél egészség
Szerző: Téglási István | 2014.02.24. 13:18:41 |
Közeledik a tavasz, és az utóbbi hetek kedvező időjárása magával hozza a kinti munkák szezonját is. Ezek sorába illeszkedik a nagy tavaszi óltakarítás is.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.02.17. 15:31:15 |

Házunk tája Megfelelő növényt a megfelelő helyre
| 2014.02.17. 15:29:36 |
A második világháború utáni évtizedben iskolába járó generációknak ismerősen cseng Micsurin neve.
Házunk tája Csattognak az ollók
Szerző: Téglási István | 2014.02.17. 15:27:41 |
Az idei tél nemegyszer megtréfált minket, mikor tavaszt idéző időjárást tapasztalhattunk a téli hónapokban és csak átmenetinek bizonyult egy-egy zimankó. A tavasz közeledtével immár elodázhatatlanul időszerű a metszés.
Házunk tája Kedvező napok vetésre, ültetésre, átültetésre, betakarításra és földmunkára a 2014-es esztendőben
Szerző: kiszó | 2014.02.10. 17:21:00 |

Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.02.03. 15:12:10 |

Házunk tája Az édesített élet csodája
Szerző: kiszó | 2014.02.03. 15:07:21 |
Nem túlzás azt állítani: a méz a világ egyik csodája. Már az sem mindennapi, ahogy képződik. A méhek a virágok nektárjából gyűjtik az alapanyagát az előgyomrukba, ahol az emésztőnedvekkel és enzimekkel keveredik, majd a mézgyomorban gyűlik össze.
Házunk tája Fatörzsek fehérben
Szerző: kiszó | 2014.02.03. 15:05:34 |
A vidéket járva gyakran láthatunk fehér törzsű gyümölcsfákat, aminek gyakorlatias oka van: védi a fát a fagytól.
Házunk tája Disznóölés – csak szakszerűen!
Szerző: Téglási István | 2014.02.03. 15:04:10 |
Szinte minden vidéki családnál van valaki, aki járatos a böllérkedés praktikáiban. Ám hiába vagyunk túl a naptári tél derekán, a disznótorok időszakával kéz a kézben járó hideg időjárás még csak az utóbbi hetekben hallatott magáról. Hiszen hiába nyúlt meg ez az időszak a hűtők és mélyhűtők térhódításával, az igazi tél hozzátartozik egy-egy vágás hangulatához.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.01.27. 16:06:37 |

Házunk tája Hogyan termesszünk csipkebogyót?
Szerző: Téglási István | 2014.01.27. 16:05:26 |
A csipkebogyó – amit a köznyelvben csak hecsének neveznek – értékes C-vitamin- forrás, a narancsnál például 20-szor többet tartalmaz, ezenkívül antioxidáns.
Házunk tája Elő a palackokkal!
Szerző: kiszó | 2014.01.27. 16:03:29 |
Leesett az első komolyabb hómennyiség, így nagyon is aktuális vadmadaraink élelmezése. Már sokat olvastunk és hallottunk arról, hogy védeni, gondozni kell őket, mivel roppant sok hernyót, kukacot, bogarat pusztítanak el, és ezzel a legtermészetesebb módon védik meg a kertek gyümölcsfáit, szőlőlugasait, veteményeseit a kártevők pusztításaitól.
Házunk tája Édes és drága
Szerző: Téglási István | 2014.01.27. 16:02:15 |
A méhek háziasítása már több ezer éve lezajlott, így azóta az emberek maguk is gondoskodhatnak a természet kincse, a méz előállításáról.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.01.20. 17:30:05 |

Házunk tája Friss zeller a konyhaablakból
| 2014.01.20. 17:29:09 |
A zeller gumóiról a felszedést követően le kell vágni a gyökereket és a zöld részeket, majd megszárítani a vágási felületeket. A burgonyához hasonlóan fagymentes, hűvös helyen, ládákban, homokba vagy tőzegbe ágyazva tárolható.
Házunk tája Mi fán terem a padlizsán?
Szerző: kiszó | 2014.01.20. 17:28:07 |
A padlizsán Kelet-Indiából származik, manapság is a meleg éghajlatú országokban – Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban – a legelterjedtebb. A Kárpát-medencébe valószínűleg török közvetítéssel került, innen a magyar neve: törökparadicsom. A magyar konyhában még nem mindennapos dolog, pedig már jó ideje termesztik.
Házunk tája Gombatermesztés otthon
Szerző: kiszó | 2014.01.20. 17:27:06 |
A gombák az élővilág különleges csoportját képezik, nem tartoznak sem a növények, sem az állatok közé. Számos olyan élettani jellegzetességük van, amelyek alapján a külön csoport egyértelmű.
Házunk tája Metszeni vagy nem metszeni?
Szerző: Téglási István | 2014.01.20. 17:25:32 |
Egyik hűséges szőlősgyulai olvasónk levélben fordult hozzánk segítségért.
Házunk tája Afrikai sertéspestis: nincs vakcina
Szerző: Téglási István | 2014.01.20. 17:23:52 |
Nemrég az afrikai sertéspestis híre borzolta a kedélyeket az ország keleti régiójában, mivel Oroszország déli részén felütötte fejét a betegség. Kárpátalján még nem volt példa a kór felbukkanására.
Házunk tája A kecsketejről
Szerző: kiszó | 2014.01.13. 14:46:39 |
A kecsketejről nagyon eltérő az emberek véleménye. Van, aki feltételezi, hogy kellemetlen ízű, rossz szagú. Csakhogy nem árt leszögezni: ízhibákat csak a helytelen tartási körülmények vagy a nem megfelelő takarmány, illetve a rossz fejési mód eredményezhet. A kecsketej a tehéntejnél enyhén édesebb, tejszínesebb ízű.
Házunk tája Életerő a földnek
| 2014.01.13. 14:45:21 |
Szervestrágya-ínségben szenvednek talajaink, folyamatosan csökken a felhasznált mennyiség, amire pedig elsősorban nem is a talaj tápanyagtartalmának növelése céljából lenne szükség, hanem az egyoldalú műtrágyahasználat miatt rohamosan romló talajszerkezet javítása miatt.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2014.01.13. 14:43:57 |

Házunk tája Gyümölcsös: januári testmozgás
Szerző: Téglási István | 2014.01.13. 14:42:34 |
Az utóbbi hetekben tapasztalható időjárás, a „tavasz a télben” sok meglepetést okozhat a gyümölcsösökben. A zimankó elmaradásával nem pusztulnak el azok a kártevők és kórokozók, melyek majd a tavaszi hónapokban keserítik meg a gazdák életét. Azonban az enyhe időjárás nagyszerű alkalmat nyújt egy kis kerti munkára, amivel elejét vehetjük a későbbi problémáknak.
Házunk tája Újraéledt pásztorjátékok
Szerző: Hegedűs Csilla | 2013.12.24. 17:49:50 |
A görög katolikus egyház beregszászi esperesi kerülete szervezésében vasárnap népi kántálást rendeztek Beregszász főterén. A karácsonyváró rendezvényen a gyerekek pónilovat és szamarat is simogathattak. Mint azt Levcsenkó Róbert beregdédai görög katolikus pap elmondta, a népi kántálás, a betlehemezés minden falunak sajátossága, az ünnep fontos tartozéka volt.
Házunk tája Karóra fel!
Szerző: kiszó | 2013.12.24. 17:47:37 |
A kertben mindig szükségünk van különböző nagyságú karókra. A téli hónapokban elegendő időnk van arra, hogy előre gondoskodjunk róluk.
Házunk tája Metélőhagymát az ablakba
| 2013.12.24. 17:45:33 |
Késő ősszel, télen gyakran láthatunk a piacon és a zöldségüzletekben cserepes vagy tejfölöspohárba ültetett metélőhagymát.
Házunk tája A betlehemi állatok köztünk járnak
Szerző: Téglási István | 2013.12.24. 17:43:35 |
A betlehemi misztériumban állatok – juh, tehén, szamár – is szerepet kaptak. Így idővel ők is a béketűrés, az alázat, az önfeláldozás jelképévé váltak. A csodás születés tanúi most is velünk élnek, minket szolgálnak.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.12.24. 17:38:42 |

Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.12.16. 22:43:08 |

Házunk tája Gyömbér, a nyugtató
Szerző: kiszó | 2013.12.16. 22:42:04 |
A gyömbér gyógyhatású gyökere – pontosabban gyökértörzse, azaz rizómája – révén világszerte ismert fűszer. Amilyen jelentéktelen külsejű ez a trópusi Ázsia őserdőiben honos évelő, annál nagyobb az ismertsége, már több ezer éve fontos gyógyszerként tartják számon.
Házunk tája Hadrendben a kerti szerszámok
Szerző: kiszó | 2013.12.16. 22:40:39 |
Amilyen gyorsan jön a tél, olyan hamar el is múlik. A tavaszi munkák megkezdéséhez éles, jól előkészített szerszámok kellenek. Erre most, az őszi talajmunkák befejezése után van idő és lehetőség. A gondos kertész nem akkor lát hozzá a javításukhoz, amikor már használni kezdené őket.
Házunk tája Almatárolás
| 2013.12.16. 22:39:31 |
Az őszi gyümölcsbetakarítás nagyon fontos állomáspontja a termelésnek. Viszont ezzel nem ér véget a munka. Oda kell figyelni a gyümölcs tárolására is: ahhoz, hogy a megtermelt gyümölcs ízét, frissességét minél tovább élvezni tudjuk, megfelelően kell eltenni őket.
Házunk tája Tél, gyümölcsös, teendők
Szerző: Téglási István | 2013.12.16. 22:38:28 |
Decembert mutat a naptár, ami meglátszik a hőmérő higanyszálán. Mégis korai azt hinni, hogy már nem akad munka a gyümölcsösben.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.12.09. 14:59:24 |

Házunk tája Mézalmácska
Szerző: kiszó | 2013.12.09. 14:55:58 |
Sokan fanyarka néven ismerik kis almatermésének fanyarkás íze miatt, amit ha megfőzünk, olyan édes lesz, mint a méz, innen ered tehát a másik, mézalmácska elnevezés is.
Házunk tája Téli takaró alatt is kertészkedjünk!
Szerző: kiszó | 2013.12.09. 14:53:54 |
Megjött a tél, ennek ellenére gyakran jár fagypont felett a hőmérő higanyszála, így még tart az úgynevezett tél alá vetés ideje. Nézzük, milyen növényeket választhatunk.
Házunk tája Életmentő etetők
Szerző: kiszó | 2013.12.09. 14:52:25 |
Van az esztendőnek két-három hónapja, amikor a kert és a határ szabad szárnyasai is az emberre szorulnak. Ha beáll a tél és hópaplan is borul a világra, nagyon megnehezül a madarak táplálékhoz jutása – ilyenkor egy-egy eleséggel feltöltött etető a túlélésük letéteményese.
Házunk tája Vad szárnyasok a baromfiudvarban
Szerző: Téglási István | 2013.12.09. 14:51:08 |
A háztáji baromfiudvarok megszokott képéhez tartoznak a kapirgáló tyúkok, libák és kacsák. Ám előfordulhat egy kis változatosság, ha más fajta madarakkal próbálkozik egy-egy vállalkozó kedvű gazda.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.12.02. 15:20:47 |

Házunk tája Naspolya, a téli gyümölcs
Szerző: kiszó | 2013.12.02. 15:17:21 |
Kistermetű fa vagy többnyire tövétől ágas bokor, amely a kertekben kettős célt is szolgálhat: ízes termése akkor fogyasztható, amikor nem vagyunk bőviben a gyümölcsnek.
Házunk tája A malacok kiválasztása
Szerző: kiszó | 2013.12.02. 15:15:56 |
A háztáji sertéshizlalásban napjainkban a gazdák többsége már vásárolja a malacot, jóval kevesebben vannak azok, akik anyakocát tartva biztosítják maguknak az utánpótlást.
Házunk tája Decemberi nyuszimustra
Szerző: Téglási István | 2013.12.02. 15:14:22 |
Idén harmadik alkalommal rendezték meg Ungváron a járási nyúlászok egyesületének kiállítását. A hétvégi, kétnapos eseménynek a megyeszékhely 20. számú középiskolája adott otthont. Míg a szombati nap folyamán a szakmai zsűrié volt a szerep, addig vasárnap a kíváncsi érdeklődők vették szemügyre a kiállított egyedeket. Az esemény rangját különösképp érzékelteti, hogy még a hágón túlról – Csernovic, Rivne, Vinnica, Hmelnickij, Ternopil, Kijev környékéről – is akadtak érdeklődők.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.11.25. 14:40:27 |

Házunk tája Csak mértékkel a műtrágyával
Szerző: kiszó | 2013.11.25. 14:38:56 |
Nem éppen örvendetes tény: egyre kevesebb szerves trágyát használunk a kertekben. Ezért a talaj kivont tápanyagait mind nagyobb arányban pótoljuk műtrágyával. Márpedig ezek egyoldalú használata rontja annak szerkezetét – a túladagolásból származó következményekről már nem is beszélve.
Házunk tája A legolcsóbb vitaminforrás
Szerző: kiszó | 2013.11.25. 14:36:54 |
Télen elsőrendű, olcsó vitaminforrás a savanyú káposzta. Mivel C-vitamin-tartalma a citroméval vetekszik, nem csak főzve, de nyersen is fogyasszuk.
Házunk tája Atkák a baromfiudvarban
Szerző: Téglási István | 2013.11.25. 14:35:18 |
A madarakon és környezetükben sokféle élősködő előfordulhat. Közülük az egyik legproblémásabb a madártetű atka, ami sok fejfájást okozhat a baromfitartó gazdáknak.
Házunk tája Mi történjék az őszi lombbal?
Szerző: kiszó | 2013.11.18. 13:52:39 |
Sok kertészkedőnek okoz fejtörést az őszi lomb eltakarítása. A leghasznosabb volna a fák és cserjék lehullott leveleit (a dió- és a vadgesztenyefa leveleinek kivételével) komposztálni, mert a levelek gyorsan elkorhadnak és belőlük igen jó minőségű szerves anyag képződik.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.11.18. 13:51:12 |

Házunk tája A fokhagyma tárolása
Szerző: kiszó | 2013.11.18. 13:49:49 |
A vírus elleni védekezés jegyében mostanság slágernövény lett a fokhagyma. Azonban hajlamosak vagyunk átesni a ló másik oldalára, és kilószámra vásároljuk. De vajon jól tesszük-e, tárolható-e huzamosabb ideig?
Házunk tája Nyúltartás télen
Szerző: kiszó | 2013.11.18. 13:48:16 |
Mint minden háziállatnak, télen a nyulak számára is védett helyet kell biztosítani. Óvjuk őket a hidegtől, a huzatos, nyirkos helyektől. Ha szélvédett ketrecekben tartjuk őket, nem igényelnek külön gondoskodást, hiszen ekkor saját maguk számára megtermelik a szükséges hőt.
Házunk tája Lengyelországi tapasztalatok
| 2013.11.18. 13:46:39 |
A Terra Dei szervezésében egy lengyelországi tanulmányúton vehettünk részt. Megismerkedtünk Dél-Lengyelország intenzív gyümölcsfaiskolai növénytermesztésével. Emellett a program több kulturális eseményt is tartalmazott.
Házunk tája Ültetés, pro és kontra
| 2013.11.11. 15:00:05 |
Ha a telepítésre szánt, megvásárolt csemetét valamiért nem tudjuk még aznap elültetni, néhány napig tarthatjuk a pincében vagy a kamrában.
Házunk tája Trágyázzuk a gyepet
Szerző: kiszó | 2013.11.11. 14:58:28 |
A szép pázsit minden kertkedvelő embernek a szeme fénye! A tavasztól őszig gyakran öntözött és rendszeresen nyírott gyep igen sok tápanyagot használt fel.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.11.11. 14:57:00 |

Házunk tája Mit egyen a kecske?
Szerző: kiszó | 2013.11.11. 14:55:24 |
A kecske fő táplálékát mezei fűfélék alkotják. Ha módunk van rá, éppen ezért érdemes legeltetni. Viszont saját magunk is összegyűjthetjük a szükséges mennyiségű zöldet, ami egyedenként 2–3 kg fű. Ügyeljünk rá, hogy ne mindig ugyanazt a fajta gazt tegyük elé. Télen vajon milyen takarmányra van szüksége?
Házunk tája A szamócatermesztés apró mozzanatai
Szerző: Sebők Katalin | 2013.11.11. 14:53:53 |
Öregakliban és környékén munkalehetőség nemigen van, ezért az emberek a földben látják a reményt. Egyesek fóliasátorban zöldséget termesztenek, mások pedig földieperrel kezdtek el foglalkozni. Az utóbbiak táborához tartozik Jákó Viktor, aki majd tízéves tapasztalattal a háta mögött mesél a szamócatermesztésről.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.11.04. 16:05:13 |

Házunk tája Zöldtrágyázás vagy mulcsozás?
Szerző: kiszó | 2013.11.04. 16:03:51 |
A zöldtrágyázás legnagyobb előnye a mulcsozással szemben – amelynél az anyagokat a talaj felszínére helyezik –, hogy a növények élő gyökereikkel lazítják a talajt, illetve feltörik a tömörödött talajt.
Házunk tája Dióból jobb az apró
Szerző: kiszó | 2013.11.04. 16:02:46 |
Az idei diótermést több betegség, gyakran ugyanazon fán több kórokozó és kártevő is károsította.
Házunk tája A növényvédelmi előrejelzés módszerei
| 2013.11.04. 16:01:26 |
A pillanatnyi helyzet megítélésében, a várható következmények becslésében és az előretekintésben különböző módszerek és egyre több technikai eszköz áll rendelkezésünkre. A technikai fejlődés és az informatika összekapcsolása olyan új eszközöket eredményezett, amelyek már szinte önműködőek, emberi beavatkozás nélkül jelzik a várható veszélyt, és javasolják a védekezési módokat.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.10.21. 14:57:42 |

Házunk tája Fontos őszi tudnivalók
Szerző: kiszó | 2013.10.21. 14:54:06 |
A talaj roppant bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer. A növények többsége – a vízi és a parazita növények kivételével – a talajon és a talajból él, innen veszi fel a növekedésükhöz és szaporodásukhoz szükséges tápanyagokat.
Házunk tája Som: lekvár vagy pálinka?
Szerző: kiszó | 2013.10.21. 14:51:44 |
Február végétől nyíló, szép sárga virágaival, szeptember közepétől pedig ízletes, fénylő piros, hosszúkás-tojásdad gyümölcseivel hívja fel magára a figyelmet a húsos som. Déli fekvésű, száraz, napsütötte domboldalakon találkozhatunk vele, az erdőszéleken.
Házunk tája Vermelni, okosan
Szerző: kiszó | 2013.10.21. 14:49:41 |
Ideje rendet rakni pincében, kamrában, veremben, hogy több hónapig is tárolhassuk a terményt. Ennek is megvannak a fortélyai.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.10.14. 20:26:28 |

Házunk tája Érdemes locsolni
Szerző: kiszó | 2013.10.14. 20:24:56 |
Feltétlenül szükséges, hogy a vegetáció hátralévő, rövid időszakában inkább ritkábban, de nagyobb vízmennyiséggel öntözzünk azért, hogy a mélyebben fekvő talajréteg is átnedvesedhessen.
Házunk tája Talajjavító lehetőségek
Szerző: kiszó | 2013.10.14. 20:23:43 |
A kertek talajának javításával viszonylag keveset foglalkozunk, de amit eddig elmulasztottunk, azt az őszi hónapokban eredményesen pótolhatjuk.
Házunk tája A cserepesek felkészítése
Szerző: kiszó | 2013.10.14. 20:22:27 |
Kezdjük el az eddig szabadban lévő cserepes növényeink előkészítését a téli időszakra.
Házunk tája Madarat tolláról
Szerző: kiszó | 2013.10.14. 20:21:09 |
A pávák sokáig az uralkodó rendek kizárólagos díszmadarai voltak. A makedón Nagy Sándor közvetítésével Európába került példányok az évszázadok során szelídültek ugyan, de máig megmaradtak félvad állapotukban.
Házunk tája Eljött a nyugalmi időszak: ültess fát!
Szerző: Téglási István | 2013.10.14. 20:19:44 |
Októbert mutat a naptár, így a betakarítási szezon végén összegezhetjük az idei év gyümölcstermését. Ennek tükrében döntik el a gazdák egy-egy gyümölcsfa sorsát és tervezik a jövő évi kertet.
Házunk tája Friss és ép alma télen is
Szerző: kiszó | 2013.10.07. 15:15:48 |
Egy-két jól termő almafa képes egy öttagú családot akár egész ősszel és télen ellátni vitaminban gazdag gyümölccsel. Fontos, hogy amit nem vagyunk képesek frissen, az éréskor megenni, azt a lehető legtökéletesebben el tudjuk tárolni.
Házunk tája A szelídgesztenye
Szerző: kiszó | 2013.10.07. 15:14:10 |
A szelídgesztenye (Castanea sativa Mill) a bükkfélék családjába tartozó fa. Nyugat-Európában, Dél-Európa hegyvidékein, valamint a Kaukázusban őshonos, telepítés útján került a Kárpát-medencébe.
Házunk tája A sokarcú birs
Szerző: kiszó | 2013.10.07. 15:12:46 |
Most ültethető a jó adottságokkal rendelkező birsbokor. A régi kertekben mindig szerénykedett valahol egy szép lombozatú bokor, amely májusban nyíló virágaival és nagy, sárga, hosszú ideig a bokron maradó gyümölcseivel díszítette a környezetet.
Házunk tája Termőföldjavítás A-tól Z-ig
| 2013.10.07. 15:11:13 |
A falvakat járva sok kérdést kapok a gazdáktól azzal kapcsolatban, hogyan lehet javítani a földek minőségét. Az érdeklődés természetes, hiszen a téma minden időben aktuális.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.10.07. 15:09:17 |

Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.09.30. 14:39:38 |

Házunk tája Igényes gyógyzöldség
Szerző: kiszó | 2013.09.30. 14:38:09 |
A brokkoli a karfiolhoz hasonlóan sokoldalúan használható káposztaféle, ám az utóbbinál gazdaságosabban termeszthető: némely fajtái az enyhe teleken sem pihennek, folyamatosan hozzák rózsáikat.
Házunk tája Ahol must van…
Szerző: kiszó | 2013.09.30. 14:37:08 |
Számos pincében már forr a korai szőlőfajtákból készített must. A gyümölcs erjedése közben igen nagy mennyiségű – egy hektoliter 18 cukorfokos mustból 9 kilogramm – szén-dioxid szabadul fel, amit a köznyelv csak mustgázként emleget.
Házunk tája Egy kis calvados
Szerző: kiszó | 2013.09.30. 14:35:47 |
A calvados hazája, az észak-franciaországi Normandia túlságosan hideg a szőlő termesztésére, itt a nemes italt adó kultúrát az alma helyettesíti. Az almából a kezdetekben bor készült (a cider), majd idővel a lepárlás dívott.
Házunk tája Várjuk meg, míg megcsípi a dér
Szerző: kiszó | 2013.09.30. 14:34:22 |
Napjainkban szinte csak dekorációnak használjuk a dísztököt, pedig a nagyobb termésű példányok sütésre, főzésre is alkalmasak. Beltartalmi értékük vetekszik a legtöbb sütőtökféléével.
Házunk tája Néhány szó az őszi munkálatokról
| 2013.09.30. 14:32:40 |
Hála Istennek itt a várva várt csapadék, még ha szinte az utolsó percben is érkezett. Szerencsére az őszi munkálatokkal még nem késtünk el.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.09.23. 14:48:54 |

Házunk tája Támad a vándorpoloska
Szerző: kiszó | 2013.09.23. 14:47:29 |
Egyre gyakrabban tűnnek fel kertjeinkben a vándorpoloska fiatal lárvái.
Házunk tája Menteni a zöldet
Szerző: kiszó | 2013.09.23. 14:46:03 |
Lassan itt az igazi ősz, lesznek zöldségek és gyümölcsök, amelyek már nem érnek meg.
Házunk tája Mikor kezdődik az almaszüret?
Szerző: kiszó | 2013.09.23. 14:44:25 |
Az idén viszonylag korán kell elkezdeni a téli alma szüretelését, mert a kánikulai nyárvége felgyorsította az érési folyamatokat.
Házunk tája Téli vitaminforrás a kertből
Szerző: kiszó | 2013.09.23. 14:43:05 |
Érdemes próbálkozni a madársaláta termesztésével, mert igénytelen, de igen hasznos növény, amelynek ropogós, kellemes zamatú leveleiből remek salátát lehet készíteni.
Házunk tája Tövises csodabogyó
Szerző: kiszó | 2013.09.23. 14:41:46 |
Jó néhány éve tudjuk, hogy a 3–5 méter magas, sűrűn ágas-bogas, tövises cserje csodaerejű bogyókat rejt.
Házunk tája Savanyúságra ítélve
Szerző: Téglási István | 2013.09.23. 14:39:35 |
Túl vagyunk szeptember derekán, így pontos adatokkal rendelkezünk a gabonafélék idei terméséről. Sajnos a hektáronkénti – gyakran csak papíron létező – átlagok képesek elvonni figyelmünket egy fontos dologról, mégpedig termőföldjeink állapotáról.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.09.16. 14:39:41 |

Házunk tája Ősziek: a műtrágya drága, a gépállomány elavult
Szerző: Tóth Viktor | 2013.09.16. 14:38:08 |
Nyakunkon az ősziek vetésideje. Kárpátalján a sajnálatosan hosszúra nyúlt aszályos időszak késleltette, esetenként meggátolta a talajelőkészítő munkálatokat. A gazdák legfontosabb feladata tehát, hogy erre a csapadékos időjárást követően minél előbb sort kerítsenek.
Házunk tája Telekhatár:mettől meddig?
Szerző: kiszó | 2013.09.16. 14:36:51 |
Visszatérő kérdés, hogy a fákat és bokrokat milyen távolságra szabad telepíteni a telekhatártól.
Házunk tája Most ültessünk fokhagymát
Szerző: kiszó | 2013.09.16. 14:35:57 |
Nem kétséges, hogy – a pirospaprika mellett – az egyik legjellegzetesebb magyar fűszer a fokhagyma.
Házunk tája Hordóra fel!
Szerző: kiszó | 2013.09.16. 14:34:28 |
Magunk mögött hagytuk szeptember felét, lassan itt a szüret, így időszerű megkezdeni az alapos felkészülést.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.09.09. 15:10:27 |

Házunk tája Legek a napraforgóról
Szerző: kiszó | 2013.09.09. 15:08:57 |
A meghatározás szerint a napraforgó zárvatermő, kétszikű növény. A magja miatt termesztik. De mire használja a gyógyszeripar és mire vigyázzunk, ha kertünkben mi is ültetni szeretnénk?
Házunk tája Hogyan védekezzünk a tripsz ellen?
| 2013.09.09. 15:06:58 |
A korábbi évekhez képest idén óriási károkat okozott a kertészetekben és a virágtermesztésben a tripsz. A haszonnövények közül különösen az uborka szenvedte meg az inváziót fóliában és szabadföldön egyaránt. A virágok közül a rózsa, a szegfű, a krizantém és kardvirág járt a legrosszabbul. Sok termelőnél szinte teljesen elpusztultak.
Házunk tája Terítéken a pulyka
Szerző: Téglási István | 2013.09.09. 15:05:29 |
Régen a falusi baromfiudvarokban szinte mindenütt volt egy-egy pulykacsapat. Az akkor tenyésztett parlagi fajtákra az igénytelenség volt jellemző, míg a mai fajták akár háromszor is testesebbek.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.09.02. 14:20:50 |

Házunk tája Milyen gyümölcs a josta?
Szerző: kiszó | 2013.09.02. 14:19:17 |
A josta a feketeribiszke és a köszméte (egres, piszke) keresztezéséből mesterségesen létrejött gyümölcs. Németországban nemesítették az 1920-as évek elejétől kezdve, ezért nevét is a két gyümölcs német nevéből kapta: Johannisbeere+Stachelbeere = josta. Magyar elnevezése is hasonló összetétel: riszméte. Egyébként létezik magyar nemesítésből származó fajtaváltozata is: a rikő (ribiszke + köszméte).
Házunk tája Dugványozás a kertben
Szerző: kiszó | 2013.09.02. 14:16:31 |
A ribizkefajták döntő többsége jól szaporítható dugványozással. A dugványokat azokból az idei hajtásokból készítsük, amelyek a tőből eredtek és mostanra már megfásodtak (vesszővé alakultak).
Házunk tája Csak éretten szüreteljük!
Szerző: kiszó | 2013.09.02. 14:15:32 |
Legízletesebb gyümölcsünk egyike a szőlő, táplálkozás-élettani szempontból pedig egyedülállóan teljes értékű, húsa és leve egyaránt rendkívül gazdag tápanyagforrás.
Házunk tája Szemle a gyümölcsösben
Szerző: Téglási István | 2013.09.02. 14:13:59 |
Itt az ősz. Ennek ellenére korai azt hinni, hogy nincs teendő a háztáji gyümölcsösében.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.08.19. 14:02:53 |

Házunk tája Kolbász(tök) a kerítésen
Szerző: kiszó | 2013.08.19. 14:01:30 |
Egyre népszerűbb a kolbásztök, így jó az esélye, hogy kitörjön a különleges és ritka zöldségfélék szűk köréből.
Házunk tája Miért piros a paradicsom?
Szerző: kiszó | 2013.08.19. 14:00:10 |
A növények is védekeznek a maguk módján a Nap káros sugarai ellen. Védőanyagaik fontos csoportját képezik a karotinoidok, e természetes festékanyagok. Nekik köszönhetik eleven színüket a gyümölcsök, a zöldségek, a virágok, a levelek.
Házunk tája Önvédelem, kicsit másképp
Szerző: kiszó | 2013.08.19. 13:59:01 |
Az ökológiai növényvédelem mellőzi az egészségre és a környezetre káros anyagok használatát és természetes megoldásokat alkalmaz a kártevők ellen. Ez az egyetlen mód arra, hogy egészséges, vegyszermentes táplálékot termesszünk.
Házunk tája Augusztusi szamócamustra
Szerző: Téglási István | 2013.08.19. 13:57:22 |
Nagy lelkierő kell hozzá az augusztusi forróságban, mégis érdemes rászánni magunkat a szamóca telepítésére. Ha ezt most megtesszük, jövőre már szüretelhetünk is.
Házunk tája Nyáron vetni?
Szerző: kiszó | 2013.08.12. 14:44:43 |
Sokan nem tudják, de ha időben lépünk, őszre újra megteremhet a saláta, retek, cékla, spenót, karalábé, zöldborsó is.
Házunk tája Mikor érett a dinnye?
Szerző: kiszó | 2013.08.12. 14:43:06 |
Évente ismétlődő nagy feladványunk, hogy mikor érett a dinnye? A sárga esetében egyértelmű a válasz: akkor, ha erőteljesen érezzük a fűszeres illatát, a héja sárgul, az ezüstfehér ananász típusoknál pedig a barázdák köze sárgul-barnul.
Házunk tája Ugaroltatással javítható a talaj
Szerző: kiszó | 2013.08.12. 14:40:34 |
A művelt területek – nagyjából négyévenkénti – ugaroltatása a talaj felfrissülése, biológiai feltöltődése szempontjából nagyon fontos folyamat, amit a rendszeres szervestrágyázás sem pótolhat.
Házunk tája Búza helyett tritikálé
| 2013.08.12. 14:39:33 |
Az őszi kalászosok terméshozama Kárpátalján nagyon csekély vagy gyenge. Bár egyes helyeken 25–30 mázsa a hektáronkénti átlag, megyei összesítésben ez csupán 15–20 mázsát tesz ki.
Házunk tája Tejminőség: sokat számít a takarmány
Szerző: Téglási István | 2013.08.12. 14:36:19 |
A takarmányozás nagyban befolyásolja a tej minőségét, hatással van összetételére, feldolgozhatóságára. Legnagyobb mértékben a tej zsírtartalmára hat.
Házunk tája Öntözés, kicsit másképp
Szerző: kiszó | 2013.08.12. 14:34:59 |
Nemcsak állatainkat, hanem növényeinket, kertünket is fel kell készíteni a nyári kánikula kedvezőtlen hatásaira.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.08.05. 15:53:28 |

Házunk tája Mi okozza a gyümölcshullást?
Szerző: kiszó | 2013.08.05. 15:52:22 |
Az erős gyümölcshullás az alma esetében – ha a lomb és a fejlődő termések egyébként egészségesek – általában tápanyaghiány következménye, de előfordulhat akkor is, ha a fák túlterheltek, netán az almamoly vagy más kártevő károsítja a termést.
Házunk tája A tyúkok izomból lihegnek
Szerző: kiszó | 2013.08.05. 15:50:57 |
A hőségtől állataink is szenvednek, a nagy melegben el is pusztulhatnak. Ezért gondoskodjunk arról, hogy állatunk bármikor be tudjon húzódni az árnyékba. Udvaron ez lehet egy füves talajon lévő fa árnyéka vagy egy zöld sövény. Ügyeljünk arra, hogy mindig legyen friss ivóvíz: az életet adó nedvesség hamar elpárolog, ezért kell itató, amit rendszeresen töltenünk kell.
Házunk tája Kerti dolgainkról
Szerző: Tóth Viktor | 2013.08.05. 15:48:44 |
A jó gazda számára augusztus eleje bőséges tennivalót kínál a háza táján. Ez a zöldségtermesztőkre ugyanúgy vonatkozik, mint azokra, akik a szamócatelepítést fontolgatják, vagy éppen a szőlőt sújtó megbetegedéseken búsonganak. Mindezek apropóján érdemes meghallgatniuk Novák András agronómus, a Terra Dei Szaktanácsadó Központ főkonzultánsa alább olvasható tanácsait.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.07.22. 14:34:33 |

Házunk tája A málna metszése és kártevői
Szerző: kiszó | 2013.07.22. 14:33:04 |
Ha a málnához hasonlatos növényen teremne a többi gyümölcs is, nem okozna fejfájást a sokféle metszési módozat elsajátítása. A málna esetében nincs semmi ördöngösség, csak nyisszantani kell, persze azt azért nem árt tudni, mit és mikor. Pontosabban fel kell ismerni az elsőéves és a letermett hajtások közötti különbséget.
Házunk tája A lengyel „projekt”
| 2013.07.22. 14:31:08 |
A Terra Dei Alapítvány már több éve működik együtt a lengyelországi Podkarpatszkoe Szaktanácsadó Központtal. A Kárpátaljával szomszédos országban a termelőket segítő centrumot az állam finanszírozza. A Boguhvalában lévő társulatnál 320 szakember dolgozik. Ezzel magyarázható az a tény, hogy Lengyelország több támogatást kap, mint Magyarország vagy Szlovákia.
Házunk tája Lucerna: takarmánynak a legjobb
Szerző: Téglási István | 2013.07.22. 14:29:12 |
Vidékünk földjei a szovjet időkben még kiváló minőségű szénát adtak az állattenyésztésnek. Mára azonban nem beszélhetünk nagy számokról: a kolhozrendszer szétesése, az állattartás magas önköltsége miatt már nincs akkora igény a takarmányra, melynek minőségével is bajok vannak.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.07.15. 14:12:37 |

Házunk tája Tetűölő csalánlé
Szerző: kiszó | 2013.07.15. 14:11:04 |
Közönséges útszéli gyom ugyan, de mint vértisztító és immunerősítő gyógynövényt is számon tartjuk, a biokertekben pedig az egyik leghatásosabb rovarölő szerként használható.
Házunk tája Vitaminbomba Új-Zélandról
Szerző: kiszó | 2013.07.15. 14:08:12 |
Az új-zélandi spenót mára Európában elterjedt zöldségnövény, bár nálunk egyelőre ismeretlen. Egyszerű tartásának köszönhetően azonban valószínű, hogy előbb-utóbb meghódítja vidékünket is.
Házunk tája Az egres, piszke vagy köszméte
Szerző: kiszó | 2013.07.15. 14:06:39 |
Az egres vagy köszméte eredetileg Európa és Ázsia ritkás erdeiben volt honos. 50–150 cm magas, szélesen elterülő cserje, ritkásan álló hosszú, vékony, szürkésbarna ágakkal. A levelek kettesével, hármasával, ritkábban ötösével elhelyezkedő hegyes tüskék hónaljában állnak (igen, tüskék; sajnos nem olyanok, mint a málnán, ezek a tüskék akár 1 cm-esek is lehetnek, ami bizony megnehezíti az ápolást és a betakarítást). A levelek szőrösek, kerekdedek vagy szív alakúak, szélességük 2,5–3 cm.
Házunk tája Sertésorbánc: könnyű észrevenni
Szerző: Téglási István | 2013.07.15. 14:05:10 |
A sertéseknél klasszikus betegségnek számít az orbánc, melyet baktériumok okoznak. Az ólak időközönkénti, a szokásos fertőtlenítőszerekkel való tisztítása hatásos lehet ellene.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.07.08. 15:34:08 |

Házunk tája Meghűlésre málnaszörp
Szerző: kiszó | 2013.07.08. 15:32:03 |
A málnát a középkori Európában gyógyszerként, illetve gyógyszerek ízesítésére használták. Igaz, akkor még vadon termett az erdőkben, és apróbb, kevésbé édes gyümölcse nem volt olyan kapós, mint a nemesítések során megszületett édes-zamatos fajtáké.
Házunk tája A gumós édeskömény még újdonság
Szerző: kiszó | 2013.07.08. 15:30:36 |
Ez a növény még mindig újdonságnak számít. Nyugat-Európa és az USA piacain igen keresett és drága zöldségféle, nem a tápértéke, hanem jellegzetes, semmivel össze nem hasonlítható aromája miatt.
Házunk tája Megfigyeléssel a fertőzések ellen
| 2013.07.08. 15:29:16 |
Ha növényvédelemről beszélünk, akkor egy komplex, összetett védekezésre kell gondolnunk, ami egy laikus számára olykor bonyolultnak tűnhet. Idővel, ahogy fejlődik a mezőgazdaság, vele együtt fejlődik a növényvédelem is. Vannak régi, jól bevált módszerek és rengeteg az újdonság. Például egyre gazdagabb a növényvédő szerek tárháza.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.07.01. 14:38:06 |

Házunk tája Szőrös hernyók támadása
Szerző: kiszó | 2013.07.01. 14:36:41 |
Az idén újra tömegesen elszaporodhat a gyapjaslepke erdeinkben. Nagyobb invázió idején az erdőszéli települések kertjeiben is kárt tehetnek az allergiát is okozó hernyók. A nagy tömegben megjelenő lények lecsupaszítják a fákat, bokrokat.
Házunk tája Ribizli: megéri dolgozni vele!
Szerző: kiszó | 2013.07.01. 14:35:24 |
Egyesek szerint túl macerás a fürtök száracskáiról leszedni az apró bogyókat, mások viszont nem sajnálják az időt a pikáns, fanyar desszert érdekében. Ha számba vesszük az élettani szempontból egyik legértékesebb bogyós gyümölcsünk tulajdonságait, utóbbiakhoz fogunk tartozni.
Házunk tája Új uborkafajták Kárpátalján
| 2013.07.01. 14:33:47 |
A Terra Dei Alapítvány második éve működik együtt a Gavrris vállalattal (www.gavrrish.ru). Családi gazdaságainkban próbáltuk ki az általuk forgalmazott vetőmagokat, így a paradicsomot, uborkát, paprikát és a többi zöldségféléket, méghozzá jó eredménnyel.
Házunk tája Szárnyasok között a legjobb
Szerző: Téglási István | 2013.07.01. 14:31:06 |
Kevesen tartanak fürjet, pedig ez a kismadár méltó a gazdák figyelmére. Leleményességre vall, ha valaki pusztán hobbiból, kedvtelésből próbálkozik egy-egy ismeretlennek számító szárnyassal.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.06.17. 17:26:36 |

Házunk tája Parlagfű – a jövő kihívása
| 2013.06.17. 17:25:09 |
Már régóta szándékomban van, hogy részletesebben szóljak az egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb gyomnövényről: a parlagfűről.
Házunk tája Erdőből a háztájiba
Szerző: kiszó | 2013.06.17. 17:24:00 |
A termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan gyors és nagy utat egy évszázad alatt az erdőtől – a házi kerten át – az üzemi ültetvényekig, mint az áfonya.
Házunk tája Előzzük meg a korhadást!
Szerző: kiszó | 2013.06.17. 17:22:56 |
Olyan gyümölcsfáknál, ahol a sudarat eltávolították, és a törzs több, csaknem párhuzamos főágban folytatódik, gyakori, hogy az elágazódásnál az odahulló falevelek, a csapadék és megszorult pára következtében a korhasztó gombák és baktériumok a törzset kikezdik.
Házunk tája Megéri ritkítani
Szerző: Téglási István | 2013.06.17. 17:21:35 |
Eljött az ideje a gyümölcsritkításnak. Ez a kerti munka főleg a nagyobb gyümölcstermő fákat érinti, de más fákat is érdemes górcső alá venni.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.06.10. 15:47:39 |

Házunk tája Mindörökké pocokháború
Szerző: kiszó | 2013.06.10. 15:46:03 |
Nincs olyan kertész, akinek az életét ne keserítette volna már meg valamely talajlakó állat. Ilyenek a vakondok, a lótetűk és a pajorok, a drótférgek – de a pockok is.
Házunk tája Ne a nejlon alatt!
Szerző: kiszó | 2013.06.10. 15:42:09 |
Köztudott, hogy a fűfélék és a pillangósok – ezeket állataink télen is kedvelik – kitűnő szénát adnak az ínséges napokra. Közülük azok a legértékesebbek, melyeket virágzás előtt vagy virágzásban kaszáltak. Tápértékük azonban idővel erősen lecsökkenhet.
Házunk tája Kukorica helyett cirok?
Szerző: kiszó | 2013.06.10. 15:40:34 |
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása igazolta, hogy célszerű számításba venni a szélsőségekkel járó kihívásokat jól bíró növényeket. A szemescirok szubtropikus eredetű, tehát jól tűri a meleget. A cirokfélék nagy melegben viaszréteggel vonják be leveleiket, emiatt felületük párolgása jelentősen csökken, és ezért az aszályos időszakokat sokkal kedvezőbben tolerálják. Szárazságtűrésükhöz nagy gyökérzetük is hozzájárul.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.06.03. 13:43:02 |

Házunk tája Az uborka legelterjedtebb betegségei
Szerző: kiszó | 2013.06.03. 13:41:11 |
Számos olyan betegség ismert, amelyek lényegesen befolyásolják az uborka terméshozamát. Ezek eddig nem jelentettek komolyabb veszélyt, mert hiányoztak azok a tényezők (hőmérséklet, relatív páratartalom), amelyek hozzájárulnak a kór terjedéséhez. Lényegében a fuzárium jelent meg némely fóliasátorban, jellemzően ott, ahol hosszú évek óta csak uborkát termesztenek (monokulturás termesztés). Ugyanis itt halmozódtak fel a kórokozók.
Házunk tája Hogyan termesszünk kivit?
Szerző: Téglási István | 2013.06.03. 13:39:20 |
Egy ungvári járási olvasónk érdeklődött a kivi nemének beazonosításáról és a növény gondozásáról. Kérdésére Szlinszki István agronómus válaszol.
Házunk tája Korán támadtak
Szerző: kiszó | 2013.06.03. 13:37:46 |
A krumplibogár imádja a burgonyát, de nekiesik a paradicsomnak, padlizsánnak egyaránt. Az észak-amerikai Colorado államból terjedt el, ahol eredetileg egy vadnövényen élt, de amikor a burgonya termesztésébe fogtak, azt kezdte rágni. Másfél évtized alatt elterjedt az USA-ban, majd átkerült Európába is.
Házunk tája Vállalkozni családdal érdemes
Szerző: Téglási István | 2013.06.03. 13:36:00 |
Manapság aránylag kevesen vágnak bele komolyabban az állattenyésztésbe, bár akad rá példa.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.05.27. 14:24:23 |

Házunk tája A tágas terek madarai
Szerző: kiszó | 2013.05.27. 14:22:51 |
Ha a gyöngytyúkot jól akarjuk tartani, számára félvad körülményeket kell teremtenünk. Tehát olyan tágas, fás, bokros területet, amelyhez nagy legelő is tartozik. Tapasztalt tenyésztők szerint mindez leginkább tanyán valósítható meg, már csak azért is, mert ingerlő hangoskodásával igencsak próbára teszi a jószomszédi viszonyt. Fülsértő rikácsolását a gazda kivételével más aligha tudja elviselni. De hangját hallva még a föld alatt élő vakond is menekülőre fogja, így aztán a gyöngyösök lakta területen nagy ritkaság a vakondtúrás.
Házunk tája Növényvédelmi teendők
| 2013.05.27. 14:21:30 |
Megjött a várva várt májusi eső, amire a gazdák oly régen vártak. A csapadék nélkülözhetetlen volt a növényeknek, ugyanakkor kedvez a kórokozóknak, a kártevőknek és a gyomok gyors növekedésének. Hiába, a természetben ilyen a rend. Amint az időjárás lehetővé teszi, a termelőknek különös figyelmet kell fordítaniuk a növényvédelmi munkálatokra. Különösen igaz ez a kapás növények – burgonya, kukorica, napraforgó stb. – vegyszeres gyomirtására.
Házunk tája Támadnak a kullancsok
Szerző: Téglási István | 2013.05.27. 14:19:22 |
A természetben járva nemcsak az emberek vannak kitéve a vérszívó parazitáknak, házi kedvenceink és a haszonállatok – szarvasmarha, kecske – is veszélyben vannak. A kullancsok a vérszíváshoz kedvező helyet keresnek a gazdatesten és így okoznak komoly bajokat.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.05.13. 14:29:42 |

Házunk tája Tavasz a baromfiudvarban
Szerző: kiszó | 2013.05.13. 14:28:23 |
A fokozott gondoskodás ellenére számos betegség – köztük a kokcidiózis – veszélyezteti a naposcsibét vagy előnevelt csirkéket.
Házunk tája C-vitamin-bomba a veteményesből
Szerző: kiszó | 2013.05.13. 14:26:39 |
Valamirevaló kert saláta nélkül elképzelhetetlen, de ugyanígy a konyhából sem hiányozhat. Noha főzelék is készíthető belőle, a legegészségesebb frissen fogyasztani, amikor táplálkozási értéke a csúcson van. A szabad földön termesztett salátában igen sok a C-vitamin, ezenkívül nagy arányban tartalmaz B-vitamint és karotint, míg az ásványi sók közül vasat, kalciumot és foszfort. Fogyasztása jó hatással van a gyomorműködésre.
Házunk tája Egyenesen a tengerpartról
Szerző: kiszó | 2013.05.13. 14:25:29 |
Nem mindennapi termőhelyen: a Skandináv-félsziget, illetve a Földközi-tenger part közeli sós iszapjában él a zeller vad alakja.
Házunk tája A kukorica és a növényvédelem
| 2013.05.13. 14:23:19 |
Az időjárási viszonyok pozitívan befolyásolták a kukorica vetését. Ez nagyon fontos, hiszen ebben az időszakban egy esetleges késés negatívuma a termés betakarításakor mutatkozott volna meg. A gazdák figyelmét most nem kerülhetik el a legfontosabb növényvédelmi tennivalók, amelyek jelentősen befolyásolják a hozamot.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.04.29. 14:06:43 |

Házunk tája Fűszernövények – termesszük őket bent is!
Szerző: kiszó | 2013.04.29. 14:04:44 |
A fűszernövények otthoni termesztése egy kellemes és pihentető hobbi sokunk számára. Ehhez csak minimális kertészeti alapismeretek és alapvető kellékek szükségesek.
Házunk tája Ki ne peregjen!
Szerző: kiszó | 2013.04.29. 14:03:01 |
Mintegy tíz faja létezik a mustár nemzetségének, melyek közül a fehér vagy angol mustár a legjelentősebb. Egyéves növény, a szántókon gyakran láthatjuk elvadulva. A magvait legjobb márciusban elvetni, ám a mostani, többhetes csúszással érkező tavaszon még bízvást megpróbálkozhatunk vele. Annál is inkább, mert a fényen kívül semmi extraigénye nincs: a termőföldben nem válogat (még a sekély termőrétegű, köves talajon is megél), viszonylag jól tűri a szárazságot, csíranövényei a kisebb talaj menti fagyokat is átvészelik.
Házunk tája Az almatermésűek védelméről
| 2013.04.29. 14:00:38 |
A termelők figyelmét nem kerülheti el a mostani időszak egyik legfontosabb tennivalója, nevezetesen az almatermésűek növényvédelme. Enélkül ugyanis a hatékony termelés csupán hiú ábránd marad.
Házunk tája Nyírfanedv – üdítő a természettől
Szerző: kiszó | 2013.04.22. 14:10:42 |
Ezt a nagyon különleges anyagot maga a természet állítja elő, egy évben egyszer gyűjthető. A nyírfanedv, a nyírfa gyökeréből az ágak felé áramló, tápanyagokban gazdag esszencia, a nyírfa „vére”, mely emberi beavatkozás nélkül jön létre. Kitűnő minőségű bio és organikus termék.
Házunk tája Verhetetlen zamat
Szerző: kiszó | 2013.04.22. 14:09:31 |
Adottságaink kiválóak a tormatermesztéshez – már ha garantálni tudjuk számára a tápanyagban gazdag, mélyrétegű, laza szerkezetű talajt és a vizet. Igazi hidegtűrő zöldségféle, gyökerei takarás nélkül állják még az erős fagyokat is. Párás környezetben jól viseli a hőséget.
Házunk tája Tavaszi immunerősítő
Szerző: kiszó | 2013.04.22. 14:08:05 |
Erdőkben, ligetekben nagy területeket borít be a liliomfélék családjába tartozó medvehagyma (cseremsa). Elsősorban bükkösök, gyertyános tölgyesek jellemző növénye.
Házunk tája Vetési tippek
Szerző: kiszó | 2013.04.22. 14:06:42 |
Mihelyt kellően felmelegedik a talaj, elkezdhetjük a növények telepítését a kertben. A fűszernövényeket érdemes a zöldségekkel vegyesen ültetnünk, így betakarításkor egymás mellett találjuk az összeillő párokat.
Házunk tája Ami a metszés után következik
Szerző: kiszó | 2013.04.22. 14:05:17 |
A hirtelen jött jó idő következtében kevés idő maradt a kertészkedésre, ilyenkor precíz tervet kell készíteni, hogy minden fontos munkával elkészüljünk. A metszéssel már foglalkoztunk, viszont nem írtunk az eltávolított faanyag sorsáról.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.04.15. 14:27:27 |

Házunk tája Jégcsapretek, a fagyos csemege
Szerző: kiszó | 2013.04.15. 14:26:07 |
Ázsia egyik legfontosabb zöldségnövénye Európát is meghódította: nem csak rendkívüli tápanyaggazdagsága, de íze és gusztusos megjelenése is vonzóvá teszi. Jégcsapreteknek hívjuk az összes fehér színű, répatestű retket, lehet az hónapos, nyári vagy téli.
Házunk tája Oltással új gyümölcsöt
Szerző: kiszó | 2013.04.15. 14:24:41 |
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával eljött a tavaszi oltások ideje. Ez a lombtalan állapotban végzett szaporítási mód nem tévesztendő össze a napjainkban már gyakoribb szemzéssel, melynek időszaka a tenyészidő derekára, július-augusztusra esik. Most többek között olyan régi, arra érdemes gyümölcsfajtákat olthatunk át, melyekhez a faiskolai árudákban nem juthatunk. A féltucatnyi oltási mód közül a héj alá oltást ismertetjük, mivel ez a legegyszerűbb és az eredése is igen jó.
Házunk tája Metszésre fel!
Szerző: kiszó | 2013.04.15. 14:23:09 |
Az utóbbi napok során felkúszott a hőmérő higanyszála, itt az ideje számba venni az elmaradt tennivalókat. Azok a gazdák, akik még nem tették meg, munkára foghatják csattogó metszőollóikat, hisz mihamarabb be kell fejezniük a munkát.
Házunk tája Fűszernövények ültetése teraszra, erkélyre
Szerző: kiszó | 2013.04.08. 14:46:39 |
Fűszernövényeket sikeresen termeszthetünk akár teraszon vagy erkélyen is. Általában csak az erkély vízszintes felületére tervezünk növényeket, pedig a függőleges kiterjedés is hasznosítható csüngő ámpolnákkal, fali kosarakkal, növényállványokkal, polcokkal. A szerkezetek szilárd fölerősítésére azonban nagyon gondosan ügyeljünk, hogy megelőzzük az esetleges baleseteket!
Házunk tája Milyen legyen a nyúlketrec?
Szerző: kiszó | 2013.04.08. 14:44:48 |
A tenyésznyulakat (anya, bak) és a tenyészsüldő nyulakat egyedi, a vágásra szántakat hizlalóketrecben tartjuk.
Házunk tája Magról és duggatva
Szerző: kiszó | 2013.04.08. 14:42:43 |
Dughagymáról és magvetéssel is termeszthetjük a vöröshagymát. Nincs különösebb igénye, bírja a hideget-meleget.
Házunk tája Mentsük a menthetőt!
| 2013.04.08. 14:40:35 |
Az idei tavasz próbára tette a gazdák türelmét, függetlenül attól, milyen mezőgazdasági kultúrákkal foglalkoznak. Lehet ez fóliában termesztett (uborka, retek, szamóca) vagy szántóföldi növény. A kemény fagyok különösen nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben. A cseresznye, a meggy, a kajszi és az őszibarack virágai teljesen elfagytak.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.03.25. 14:37:40 |

Házunk tája Kihajtásra várva
Szerző: kiszó | 2013.03.25. 14:31:21 |
A téli bezártság után ember és állat egyaránt várja a természet ébredését. Az állattartás ősi, a kérődző állatfajok takarmányozásának egyúttal máig legjobb és leggazdaságosabb módja a legeltetés.
Házunk tája A cukrosok édesítője
Szerző: kiszó | 2013.03.25. 14:29:35 |
A csicsóka, akárcsak a burgonya, Amerikából jött. Hozzánk a franciáktól került (ahol ma is nagy becsben tartják), nálunk hamarabb is vált ismertté, mint a krumpli, ám az végül legyőzte. A szakírók leszólták: birkatakarmánynak, disznólegelőnek ajánlották, nem emberi étekhez.
Házunk tája Amikor a kevesebb több
Szerző: Téglási István | 2013.03.25. 14:27:37 |
A kárpátaljai almatermesztésről beszélve a körképből nem hagyhatjuk ki a koncházai székhelyű Holland Plant Ukrajna Kft.-t. A mintegy hatvanöt hektáron elterülő faiskola félmillió csemetét nevel és idényszerűen 50 embernek nyújt munkahelyet. A termesztés 95 százalékát különféle almafajták adják.
Házunk tája Laskagomba és csiperke termesztése házilag
Szerző: kiszó | 2013.03.18. 14:11:19 |
Gombát nemcsak szedni jó, hanem termeszteni is izgalmas vállalkozás. A folyamat legérdekesebb része a gombatestek hihetetlenül gyors növekedése. Nyugaton egyre több vállalkozó termel pincében, elhagyott gazdasági épületben, fóliasátor alatt. A gomba jól értékesíthető, mert tápláló (de nem hizlaló), koleszterinmentes és nem tartalmaz vegyszereket.
Házunk tája Kerti nagymosás
Szerző: kiszó | 2013.03.18. 14:09:43 |
Jól készítsük fel a gyümölcsöst a lemosó permetezésre, mert csak akkor lesz igazán hatékony a munkánk. Ez a „kerti nagymosás” nem olcsó mulatság, ám aki idejében és szakszerűen elvégzi, annak a tenyészidőben kevesebb baja lesz a kórokozókkal.
Házunk tája Gyomelfojtás haszonnövényekkel
Szerző: kiszó | 2013.03.18. 14:07:06 |
A gyomok elfojtására egy jól beállt lucernás több évig alkalmas lehet, de a sűrű állomány nevelése komoly előkészületeket igényel.
Házunk tája Óriásnyulak a határon!
Szerző: Téglási István | 2013.03.18. 14:04:24 |
A kárpátaljai nyúltenyésztés az utóbbi években a „következő szintre lépett”, ugyanis 2011-ben megalakult az Ungvári Járási Nyúltenyésztő Egylet. A kezdetben tucatnyi, ma már közel harminc tagot számláló egyesületnek vendégtagjai is vannak.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.03.11. 14:37:16 |

Házunk tája Mit kell tudni a téli borsfű termesztéséről?
Szerző: kiszó | 2013.03.11. 14:35:45 |
A téli borsfű fás, évelő növény, amely akár 60 cm magasra is megnőhet. Kis fehér vagy levendulaszínű virága, sötétzöld, hegyes levelei vannak, és sokkal keményebb a tapintása, mint a borsfűé.
Házunk tája Ne a disznó egye!
Szerző: kiszó | 2013.03.11. 14:34:02 |
A lóbab a középkorban egyeduralkodó babfélének számított Európában. Ha szűkében volt a gabona, a magjából lisztet őröltek és kenyeret sütöttek, általánosan pedig főzeléket készítettek belőle. Akkor a babon csak a lóbabot értették, a közönséges bab elnevezés (mely más fajt is jelent) csak később született meg.
Házunk tája Zuzmók a fákon. Mit jeleznek nekünk?
Szerző: kiszó | 2013.03.11. 14:31:57 |
A zuzmó megmutatja nekünk a fák betegségeit, rajtuk keresztül megtudhatjuk, amit növényünk mondani akar.
Házunk tája A palántanevelés körülményei
| 2013.03.11. 14:30:16 |
A palántáról szaporított hajtatott zöldségféléket hőmérsékletigényük alapján két csoportra osztjuk. Melegigényes a paprika, a paradicsom, az uborka, a dinnye és a spárgatök; hidegtűrő a fejes saláta, a karalábé, a kelkáposzta, valamint a karfiol.
Házunk tája Az idegerősítő levendula
Szerző: kiszó | 2013.03.04. 15:27:29 |
A közönséges levendula az árvacsalánfélék családjába tartozó félcserje. Jellegzetes az illata, virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak.
Házunk tája Mennyibe kerülnek kerti eszközeink?
Szerző: Téglási István | 2013.03.04. 15:22:29 |
Megkezdődött a tavaszi kerti munkák szezonja, előkerültek a különböző technikai eszközök és szerszámok. Ezek szemrevételezésekor felmerülhet egy-egy új darab beszerzésének gondolata. Alábbi írásunkban annak próbáltunk utánanézni, milyen árakkal találkozhat egy gazdálkodó a szakboltban.
Házunk tája Melyik borjúnevelés gazdaságosabb?
Szerző: kiszó | 2013.03.04. 15:21:02 |
A gyakorlatban kétféle módszer, a szoptatásos és az itatásos terjedt el.
Házunk tája Palántanevelés otthon
| 2013.03.04. 15:19:34 |
A palántanevelés egyszerű, költségtakarékos és szórakoztató is lehet. Miért várjunk a meleg időre a kertészkedéssel? Ha magunk vásároljuk meg a szükséges vetőmagot (lehetőleg csávázatlant), majd neveljük fel belőlük a kiültethető palántákat, azzal nemcsak költséget takarítunk meg, de semmilyen más módon nem tudjuk ilyen jól ellenőrizni a kertünkbe kerülő palánták származását. Nem beszélve arról, hogy így olyan fajták és változatok is szóba jöhetnek, amelyek palántaként nem vásárolhatók meg.
Házunk tája A fóliasátor előnyei
Szerző: kiszó | 2013.02.25. 15:06:27 |
Egyre több kertben tűnik fel fóliasátor, amely az üvegházak költséghatékony alternatívájaként szolgál. Nem csak a piacra termelhetünk benne zöldséget, gyümölcsöt: az otthoni étkezőasztalra is jól jön, ami megterem a fólia alatt. Lássuk, milyen előnyökkel rendelkezik.
Házunk tája Növénytermesztés talaj nélkül
Szerző: Téglási István | 2013.02.25. 15:04:45 |
A sikeres fóliás zöldségnevelés két kulcsa a korai termesztés és a minél olcsóbb kivitelezés. A modern, intenzív termesztés az ültetőközeggel szemben számos minőségi elvárást támaszt. Ezek megléte a gazdaságosság megvalósíthatóságát jelentősen befolyásolhatja. Újdonságot jelent a vágóvirág termesztésben (elsősorban rózsa, szegfű, liliom), illetve a zöldséghajtatásban egyre inkább terjedő edényes módszer, melynek alapanyaga a kókuszrost.
Házunk tája Vizit a pincében és a kamrában
Szerző: kiszó | 2013.02.18. 13:44:08 |
Rendszeresen nézzük át a zöldségek és gyümölcsök tárolóhelyeit, közben szellőztessünk is.
Házunk tája Hajtatott karalábépalánta nevelése
| 2013.02.18. 13:42:24 |
Főnövényként nem, de a paprika és az uborka, ritkán a paradicsom előnövényeként sokan hajtatnak karalábét.
Házunk tája Veszélyben a kajszi és a meggy
Szerző: kiszó | 2013.02.11. 16:01:32 |
Biztosnak tűnik, hogy a korai kajszik és meggyek megfáztak a fagyos időben. A kajsziknál a rügyek fele már biztosan elfagyott, a korai meggyeknél ez az arány harminc százalék. Otthon is ellenőrizhető a gyümölcsfa, csak egy-két vesszőt le kell vágni és szobahőmérsékleten vízbe állítani. Az eredmény azonban csalóka lehet, mert függetlenül attól, hogy kihajt a virág, még nem biztos, hogy termést is hoz.
Házunk tája Mire ügyeljünk pulykák tartásánál?
Szerző: kiszó | 2013.02.11. 15:55:52 |
A pulyka Észak- és Közép-Amerikából származik, ahol őse ma is megtalálható. Noha a fehér pulyka tolla szépség és ruganyosság szempontjából vetekszik a lúdtollal, ma kizárólag a húsa miatt tartják. Mellhúsa nagyon finom, zamatos, fehér, combhúsa viszont a marhahúshoz hasonlóan sötét, durva rostozatú.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.02.04. 13:54:21 |

Házunk tája Fagyállóság – fagyérzékenység
| 2013.02.04. 13:52:47 |
A második világháború utáni évtizedben iskolát járt generációknak ismerősen cseng Micsurin neve. Miről lett ő híres? Zord szolgálati helyén, a bakterház környékén kertészkedett, s a vonatok ritkasága miatt volt is rá ideje. Ügyes kertész volt, de vágyai és tervei megvalósításába beleszóltak a külső körülmények, elsősorban a kemény fagy, így azután a legkülönbözőbb helyekről származó növényekkel és számos technológiával próbálkozott, például fokozatos szoktatással, keresztezéssel, hogy minél fagytűrőbb típusokat válogasson ki. Ez az adaptációs (hozzáalkalmazó) és introdukciós (megtelepítő) munka hozott sikert is.
Házunk tája Mire ügyeljünk a kacsa tartásánál?
Szerző: kiszó | 2013.02.04. 13:43:50 |
A tenyészkacsáknak legelő, vízi kifutó szükséges, a hízó kacsáknak nem, ezek megelégszenek a gazdasági udvar esetleges pocsolyáival. De jobb, ha egy vagy több, földbe ásott hordóban biztosítjuk a vizet.
Házunk tája A függőleges talajtakarás fontossága
Szerző: kiszó | 2013.01.30. 11:50:34 |
A függőleges talajtakarás kiváló módszer, amely részben enyhíti a kényes gyökérzónákban található talaj préselését. Ez a módszer csökkenti a túlzott öntözés által okozott kárt, megkönnyíti a nedves időszakok idején szükséges szellőztetést, szárazság esetén átereszti a talajvizet, és elősegíti a vékony tápvezető gyökerek képződését.
Házunk tája A legjobb „szoptatós dada”
Szerző: kiszó | 2013.01.30. 11:49:17 |
A tejtermelés több tényező függvénye. Fajta szerint például a magyar parlagi 200-400, a magyar nemesített 700–800, a szánentáli 800-900, a német nemesített 1000–1200 liter tejet ad évente. A tejtermelés függ a családtól, az egyedtől, fajtán belül a családok és egyedek között is nagy lehet a különbség. Továbbá a takarmányozástól, az életkortól, a küllemtől, a fejés technikájától, a tejelési időszaktól (laktáció).
Házunk tája Hogyan tartsuk a nyulakat télen?
Szerző: kiszó | 2013.01.30. 11:48:03 |
Mint minden háziállatot, télen a nyulakat is védenünk kell a hidegtől.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.01.30. 11:46:45 |

Házunk tája Hihetetlen: a széna drágább, mint a szemes!
Szerző: Tóth Viktor | 2013.01.30. 11:45:49 |
Az optimizmus az agráriumban az időjárás árnyéka: vele kel, mozdul jó vagy rossz irányba. Az ősziek egyelőre nincsenek veszélyben, állítja Novák András, aki immár a Terra Dei Szaktanácsadó Szolgálat főkonzultánsaként is tevékenykedik.
Házunk tája A kötözősaláta
Szerző: kiszó | 2013.01.22. 10:11:59 |
A kötözősaláta a fészkesek családjába tartozó salátafélék közé tartozik. Kiváló téli zöldségnövény. Őse az Európában és Ázsiában is előforduló keszegsaláta. A megjelenő levelek csomókban állnak, de nem képeznek fejet. A levélszín a zöldtől a vörösig és a sárgáig változik a különböző fajták esetében. A levelek több rostot, ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak, mint a fejes saláta.
Házunk tája Munkaeszközeink karbantartása
Szerző: kiszó | 2013.01.22. 08:54:08 |
Ilyentájt időszerű az egész évben használt eszközök, gépek felújítása, karbantartása. Így az idény elején nem érhet minket meglepetés, amikor haladéktalanul munkába kell állnia a metszőollónak, a kapának, a fűnyírónak.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.01.22. 08:53:03 |

Házunk tája Mi fán terem a biogazdálkodás?
| 2013.01.22. 08:51:54 |
Az utóbbi időben a kérdés körül sok szóbeszéd és még több nézetkülönbség alakult ki. Ez érthető, hiszen új és érdekes témáról van szó, mely külföldön már egyre népszerűbb, miközben Ukrajna saját eredményei alapján maga teszi meg az első lépéseket az organikus, más szóval a bioszektor fejlesztése irányába. A biogazdálkodásnak sok híve van, de akadnak ellenzői is, akik álláspontjukat elavult fogalmakkal motiválják, a vegyszereket előállító cégek üzleti érdekeit védelmezik, az úgynevezett génmanipulálást sem vetik el, nem kívánnak elmélyülni a témában. Háromrészes cikksorozatunkban Natalija Prokopcsukot, „Az organikus piac fejlesztése Ukrajnában” svájci–ukrán projekt menedzserét faggattuk a biogazdálkodás fogalmáról, lehetőségeiről...
Házunk tája A jó kertész ilyenkor sem pihen
Szerző: kiszó | 2013.01.14. 15:43:03 |
A jó kertész télen sem unatkozik, bár kevesebb a munkája. Célszerű a zöldséges kert ültetési tervét már a havas időszakban elkészíteni, így bőven van időnk átgondolni, mit és hová akarunk ültetni.
Házunk tája Állattartás télen
Szerző: kiszó | 2013.01.14. 15:32:21 |
Az állattartóktól rendkívüli helytállást követel a zord időjárás. Száraz, tiszta, vastagon almozott, huzatmentes pihenőhelyet kell biztosítaniuk az állatoknak.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2013.01.14. 15:27:11 |

Házunk tája Mi fán terem a biogazdálkodás?
| 2013.01.14. 15:21:39 |
Az utóbbi időben a kérdés körül sok szóbeszéd és még több nézetkülönbség alakult ki. Ez érthető, hiszen új és érdekes témáról van szó, mely külföldön már egyre népszerűbb, miközben Ukrajna saját eredményei alapján maga teszi meg az első lépéseket az organikus, más szóval a bioszektor fejlesztése irányába.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.12.17. 16:16:42 |

Házunk tája Szárnyas barátaink
Szerző: kiszó | 2012.12.17. 16:14:37 |
A kert nem csupán a növények birodalma, a humanizált természet teljességét csak az ott élő állatokkal együtt nyújthatja.
Házunk tája Fekete retek
Szerző: kiszó | 2012.12.17. 16:12:32 |
A fekete retek valószínűleg Ázsiából származik, az ókori egyiptomiak a magjából olajat készítettek, sőt állítólag retekkel etették a piramisépítőket, hogy bírják a strapát. A népi gyógyászatban sós levét a szeplők elmulasztására használták, de fekete retket etettek a beteggel a középkorban pestis és tüdőbaj ellen, ha álmatlanságban szenvedett, csúz gyötörte, vagy ha netán skorpió csípte meg.
Házunk tája Mi fán terem a biogazdálkodás?
| 2012.12.17. 16:10:09 |
Az utóbbi időben a kérdés körül sok szóbeszéd és még több nézetkülönbség alakult ki. Ez érthető, hiszen új és érdekes témáról van szó, mely külföldön már egyre népszerűbb, miközben Ukrajna saját eredményei alapján maga teszi meg az első lépéseket az organikus, más szóval a boiszektor fejlesztése irányába.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.12.10. 21:42:22 |

Házunk tája A baromfi nem kedveli a hideget
Szerző: kiszó | 2012.12.10. 21:41:09 |
A hideg évszak a meleget és szárazságot kedvelő baromfi számára igen nehéz. Hogy az állatok a következő költési szezonra fittek maradjanak, némi többletmunkát kell végeznünk.
Házunk tája Téli teendők a ház körül
Szerző: kiszó | 2012.12.10. 21:39:34 |
Azt hisszük, ha beköszönt a tél, behúzódva a jó meleg otthonunkba semmi teendőnk nem akad a házunk körül. Aztán amikor az autónkkal szeretnénk kimenni, akkor döbbenünk rá, hogy el kellett volna takarítani a havat, és talán egy életen át bosszankodunk amiatt, hogy a kert legtávolabbi helyére helyeztük a garázst.
Házunk tája Idős fák ültetése
| 2012.12.10. 21:38:34 |
Tudós emberek régóta vizsgálják az emberi civilizációk letűnésének okait. Egyelőre nem sikerült megtalálni, de abban azonosak a vélemények, miszerint az erdők kiirtása, a környezet pusztítása és a társadalmak eltűnése között szoros összefüggés mutatható ki.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.12.03. 15:31:27 |

Házunk tája Az üszőnevelés szakaszai
Szerző: kiszó | 2012.12.03. 15:30:19 |
Egyéves korig az üszők számára a legjobb takarmányt a jó minőségű fű jelenti. A legeltetés nemcsak a gazdaságos takarmányozás szempontjából fontos, hanem feltétele az egészséges szervezet kialakulásának is.
Házunk tája Néhány szó az oltóvesszőkről
Szerző: kiszó | 2012.12.03. 15:28:57 |
Az oltóvesszők fagymentes időben egész télen szedhetők. A fagyérzékeny fajtákat az erősebb fagyok előtt gyűjtsük be (pl. Hibiscus).
Házunk tája A komposztkészítés előnyei
| 2012.12.03. 15:27:10 |
Az utóbbi időben jelentősen megnőttek a műtrágyák, az istállótrágyák árai, s különösen az utóbbi szállítási és bedolgozási költségei. Emiatt viszont csökkent a felhasználásuk mértéke. Nagy mennyiségben olcsó lehetőséget kínálnak a kerti melléktermékek, a fóliás növények ápolási munkáinál keletkező szár- és levélmaradvány, háztartási szerves hulladék hasznosítása.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.11.19. 15:31:18 |

Házunk tája Őszi gyepápolás
Szerző: kiszó | 2012.11.19. 15:29:34 |
Ahhoz, hogy a gyep ne szenvedjen károkat, illetve hogy a következő tavasszal is gyönyörű legyen, fel kell készíteni a télre. Ezt nem szabad félvállról venni, hiszen komoly károkat okozhatunk az üde, zöld takarónak, ha nem gondozzuk megfelelően!
Házunk tája Szárítsunk vadgyümölcsöt
Szerző: kiszó | 2012.11.19. 15:27:28 |
A bogyós vadgyümölcsök bőségesen tartalmaznak gyümölcssavat, illetve cserzőanyagokat és keserű anyagokat. Kíméletesen megszárítva ízük finomabbá válik, és kevésbé lesz fanyar, ugyanakkor az egyéb értékes összetevő anyagok továbbra is megőrződnek.
Házunk tája Királyék nemes szőlőfajtái
Szerző: Sebők Katalin | 2012.11.19. 15:25:09 |
Király Kálmán művészlélek. A több mint két évtizede zenetanárként dolgozó nevetleni férfinak van azonban egy másik, a művészet határait súroló szenvedélye, a nemes szőlőfajták telepítése.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.11.05. 14:55:51 |

Házunk tája Ügyeljünk a mustgázra!
Szerző: kiszó | 2012.11.05. 14:54:14 |
Már forr a must. Ügyelni kell arra, hogy a keletkezett szén-dioxid eltávozzon, de a musthoz ne jusson sok oxidációt okozó levegő, illetve fertőző mikroba. Ezért a szakemberek a kotyogó használatát ajánlják.
Házunk tája Aktuális talajmunkák
Szerző: kiszó | 2012.11.05. 14:51:31 |
A gyomok milliószámra érlelik, szórják szét magvaikat. Szükséges tehát, hogy ősszel összegyűjtsük és elégessük a gazt, nehogy a talajba kerülő magok a következő évben további kellemetlenségeket okozzanak. A növényi maradványok jelentős része ráadásul valamilyen gombás betegséggel fertőzött. Szedjük tehát össze a bab, az uborka, a dinnye, a paradicsom, a paprika, az egynyári virágok stb. szárát, és égessük el. A gyümölcsfák lehullott lombját inkább komposztáljuk.
Házunk tája Teendők a bogyósok körül
Szerző: kiszó | 2012.11.05. 14:49:54 |
A szeder letermett vesszőit a málnához hasonlóan ki kell vágnunk. Erre lombhullástól egészen jövő év tavaszáig van időnk. A lomb elvesztése után válik igazán jól láthatóvá az év során kialakult hajtásszövevény. És innen már könnyű a dolgunk.
Házunk tája Elfelejtett növénykultúránk, a napraforgó
Szerző: kiszó | 2012.11.05. 14:48:21 |
Termesztése világviszonylatban is fejlődő tendenciát mutat. Vetésterülete az utóbbi években mintegy 10 millió hektárt tett ki. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó minőségű étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga. Az olaj előállításakor visszamaradó extrahált dara pedig fehérjében gazdag takarmányként kerül felhasználásra.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.10.22. 14:19:41 |

Házunk tája A pulykák tartásáról
Szerző: kiszó | 2012.10.22. 14:18:20 |
A leírások szerint Amerikából indult, mint annyi sok minden, majd hosszú utat bejárva, Európát és a magyar konyhát is meghódította a pulyka. Sokak szerint e szárnyas kimondottan karácsonyi étel, nélküle el sem képzelhető az év legszívhezszólóbb ünnepe. Elkészítésének számos módja van.
Házunk tája Gyümölcsfák téli védelme
Szerző: kiszó | 2012.10.22. 14:15:55 |
A vidékünkön honos gyümölcsfák lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az időszakban szünetel a tápanyagfelvétel és nagyon lecsökken a fák légzése is.
Házunk tája A petrezselyem betakarítása
Szerző: Almási Irén | 2012.10.22. 14:12:36 |
A petrezselyem régóta ismert növény, már a rómaiak is fogyasztották. A magyar konyhának is hagyományos, közkedvelt fűszernövénye. A termesztéshez nem nagy területet igénylő zöldségnövény gyökere és levele egyaránt felhasználható. A piacon egész évben keresett cikk a csomózott petrezselyem gyökérrel, lombbal, és külön-külön is. Egy főre jutó évi fogyasztása körülbelül 2,5–3,5 kg-ra tehető.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.10.15. 15:29:31 |

Házunk tája Virágoskerti teendők
Szerző: kiszó | 2012.10.15. 15:27:04 |
Amíg a jó idő kitart, érdemes kihasználni a kert szépségeit és felkészíteni a növényeket a télre, hogy jövőre még szebben pompázhassanak.
Házunk tája Mi mindenre jó a vadgesztenye?
Szerző: kiszó | 2012.10.15. 15:25:54 |
Amikor a vadgesztenyefa lehullott leveleit és termésének tüskés gömbjeit csodáljuk, vagy felveszünk egy szép, formás gesztenyét, meg sem fordul a fejünkben, mekkora gyógyerőt rejt magában. Lássuk hát, mit készíthetünk otthon a vadgesztenye levéléből, magjából, kérgéből?
Házunk tája Zöldségtárolás okosan
Szerző: kiszó | 2012.10.15. 15:24:11 |
A tök leszedésével még megvárhatjuk az első nulla fok körüli éjszakákat, sőt, egyes káposztafélék lábon is elviselik a fagyot. A burgonyát, hagymát, almát viszont már most be kell gyűjteni. Csak a tárolással ne legyen gond!
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.10.08. 14:31:21 |

Házunk tája A gyümölcsfa-ültetés fortélyai
Szerző: kiszó | 2012.10.08. 14:29:53 |
Bár a műanyag konténerek elterjedésével a cserjéket és fákat az év bármely szakában ültethetjük, mégis a gyümölcstermő növényeknél – talán az ár és a könnyebb szállíthatóság miatt – inkább jellemző a hagyományos őszi lombhullás utáni úgynevezett szabadgyökeres ültetési mód.
Házunk tája Októberi tennivalók
Szerző: kiszó | 2012.10.08. 14:28:22 |
Október még számos teendőt ad a falusi ember számára. Ideje leszedni a még termő babot. A növény leveleit komposztáljuk. A gyökereit viszont hagyjuk a földben, mivel a nitrogénkötő gyökérgumó nagyon jó trágya.
Házunk tája Terra Dei – a szaktanácsadó központ
| 2012.10.08. 14:26:11 |
Mozgalmas időszak áll a Terra Dei szaktanácsadó központ mögött. Befejezéséhez közeledik a „Zöld ház” program megvalósítása. A fóliasátrak igénylésének szigorú kritériumai vannak. Ha a család bármilyen más bevételi forrással – üzlet vagy műhely, traktor vagy tehergépkocsi (kisbusz) – rendelkezik, nem kaphat ilyet. Tevékenységünk ismert Ukrajnában, Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon. Várjuk a szevasztopoli kollégákat képzésre, akik hasonló projekt megvalósítását tervezik. Később Doneckből érkeznek hozzánk, ezt megelőzően fogadtuk a vinnicai és a rivnei csoportot.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.10.01. 15:05:55 |

Házunk tája A paraszti farmergazdaságok
| 2012.10.01. 15:02:17 |
A paraszti farmergazdaság létrehozásához minden 18 évet betöltött cselekvőképes ukrán állampolgárnak joga van. Külföldi állampolgároknak ehhez nincs joguk, de részt vehetnek ezen gazdaságok tevékenységében.
Házunk tája Őszi talajmunkák a kertben
Szerző: kiszó | 2012.10.01. 14:59:18 |
Ha már minden zöldséget és gyümölcsöt betakarítottunk a kertekből, eljött annak az ideje, hogy a talajt, ami egész évben a növények növekedését, fejlődését szolgálta, feljavítsuk. Az őszi talajmunka sokcélú művelet. A talaj szerkezetének javítását, a növények által kivont tápanyagok visszapótlását és a gyomirtást jelenti.
Házunk tája Őszi teendők: metszés, ültetés
Szerző: kiszó | 2012.09.17. 14:31:42 |
A növényeket fel kell készíteni a télre. Ez a gyümölcsfáinkra is igaz. Ezeket nemcsak tavasszal, hanem ilyenkor is meg kell metszetni, amikor az elhalást természetesnek éli meg a fa.
Házunk tája Bagolylepke-invázió
Szerző: kiszó | 2012.09.17. 14:30:22 |
A száraz, meleg időjárás különösen kedvezett a bagolylepkék szaporodásának. Gyakorlatilag minden kultúrnövényen előfordulhatnak. A legnagyobb károkat a csemegekukoricában okozzák, de megtámadhatják zöldségnövényeinket is – így például a paprikát, a paradicsomot –, sőt, a csemegeszőlőben is találkoztunk már a fürtöket károsító hernyókkal.
Házunk tája A gyökérgubacs fonalféreg
Szerző: kiszó | 2012.09.17. 14:28:54 |
A fonalférgekkel kapcsolatban egy érdekes szólás járja, mely szerint a fóliás zöldségtermesztők két csoportra oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, akiknél már van, a másikba pedig akiknél lesz fonalféreg-fertőzés.
Házunk tája Selejt marhahús helyett hungarikum
Szerző: Hegedűs Csilla | 2012.09.17. 14:27:27 |
Csikósgorond körzetében, a Fekete-mocsárban tavasz óta legelő félezer szürkemarha mára a Beregszászi járás egyik idegenforgalmi attrakciójává vált. A hungarikumok idehozatala Péter Csaba ötlete volt, akivel nemcsak a kezdetről, hanem a kárpátaljai gazdák bekapcsolódásának szükségességéről is beszélgettünk.
Házunk tája Van orvosság aszály ellen
Szerző: Tóth Viktor | 2012.09.10. 14:46:29 |
A szárazság rendkívüli mértékben érinti a mezőgazdaságból élőket – s ezáltal lényegében mindannyiunkat. Nincs olyan kultúra, amely ne szenvedte volna meg az aszályt. A kalászosok aratása után most a kukoricánál szembesülnek azzal a termelők, hogy a termés a vártnak csupán a fele. A szárak többségén csak egy cső díszeleg, az is kényszerérett. Az egyik legfontosabb takarmány-alapanyag betakarítása az idén egy-másfél hónappal korábban kezdődött a megszokottnál.
Házunk tája Aktuális teendők
Szerző: kiszó | 2012.09.04. 15:32:28 |
Gyümölcsösünkben az ősszel érő szilvafajtáink szüretelése kezdődik, vagy, fajtától függően, már éppen tart. A szilvát a jobb eltarthatóság érdekében igyekezzünk szárral együtt hamvasan leszedni. A fertőzött, hullott gyümölcsöt szedjük fel a fa alól és azt a területről eltávolítva lehetőleg semmisítsük meg. Ez idő tájt, aki kertjében esetlegesen olyan fajta lenne, amelynek a szüretelésén túl van, érdemes növényvédelmi védekezésként a kaliforniai pajzstetű egyedszámának a gyérítését elvégezni.
Házunk tája Szüret előtt a pincében
Szerző: kiszó | 2012.09.04. 15:31:07 |
A megváltozott időjárás miatt idén hamarabb lesz a szüret és ezért az azt megelőző munkákkal is sietni kell.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.09.04. 15:28:59 |

Házunk tája A zöldségfélék palántanevelésének fortélyai
| 2012.09.04. 15:27:36 |
Minden magára valamit is adó zöldségtermesztő előre készül a következő idényre. Mint agronómus tisztában vagyok azzal, hogy a zöldségfélék termesztésének minden részletét nem tudom bemutatni egyetlen cikkben, mert az egy nagyobb tanulmányt igényelne, de kísérletet teszek arra, hogy rávilágítsak azokra a momentumokra, melyek egyaránt megkeserítik az amatőr és hivatásos zöldségtermesztők életét. A zöldségfélék palántájának nevelését egy sor tényező befolyásolja.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.08.27. 15:13:22 |

Házunk tája Gondozzuk a szamócát!
Szerző: kiszó | 2012.08.27. 15:10:21 |
Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának.
Házunk tája Hogyan tároljuk a burgonyát?
Szerző: kiszó | 2012.08.27. 15:08:42 |
A városi központi fűtéses, száraz levegőjű lakások szűk kamrái csak egy-két hétre alkalmasak a burgonya tárolására. A nagyobb fagyokig a gumókat az erkélyen is elhelyezhetjük zsákban vagy ládában, ám a feltételek a pincében a legkedvezőbbek.
Házunk tája A sertéstenyésztés tudnivalói
| 2012.08.27. 15:07:13 |
Ha december elején a reggeli órákban végigmegyünk egy falun, szinte minden második-harmadik házban nagy a sürgés-forgás. Családi „ünnep”, disznóvágás van. A sertéshizlalás kulcskérdése a takarmányozás, valamint a fajták kiválasztása.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.08.20. 16:27:20 |

Házunk tája Jogosult-e nyugdíjra az őstermelő?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.08.20. 16:24:51 |
A jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozás szerint társadalombiztosítási ellátásra és magánnyugdíjra a mezőgazdasági őstermelő is jogosult.
Házunk tája A takarmány tárolása
Szerző: kiszó | 2012.08.20. 16:23:03 |
A lovak gyomra érzékeny, így a nem megfelelőképpen tárolt takarmány bélgörcshöz, élősködő fertőzéshez és más problémákhoz vezethet.
Házunk tája Az „apró” katasztrófa
| 2012.08.20. 16:19:30 |
A fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák óriási összegeket kénytelenek befektetni a termelésbe, azzal a reménnyel, hogy az majd busásan megtérül. De elegendő egy-két apróság, s a remélt termés elmarad. Az egyik ilyen „apróság”(a szó szoros értelmében) a fóliás paradicsom elaprósodása. Ilyenkor a termés egy része diónyi méretre nő csak meg, az alakja bordás lesz, a belsejében pedig alig van mag. Sajnos, ez a jelenség kisebb-nagyobb mértékben, de szinte mindenhol jellemző. Most ezzel a zsebbe vágó jelenséggel fogunk foglalkozni.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.08.13. 15:15:13 |

Házunk tája A baromfi hőtűrő képességéről
Szerző: kiszó | 2012.08.13. 15:13:21 |
Jószágaink számára néha létkérdés, hogy szervezetük hőtermelése és hőleadása egyensúlyban legyen. Ezt az egyensúlyt abban a külső hőmérsékleti zónában, a komfortzónában tudják legkönnyebben fenntartani, amelyben jól érzik magukat, és genetikai képességeik szerint képesek termelni.
Házunk tája Mit tehetünk a taplógomba ellen?
Szerző: kiszó | 2012.08.13. 15:11:34 |
A fiatal facsemetéken és az idősebb fákon is gyakran tapasztalható, hogy a még be nem forrott oltáshelyeken vagy a megrepedt kérgeken gombatestek képződnek.
Házunk tája Mézédes elfoglaltság
Szerző: Sebők Katalin | 2012.08.13. 15:05:39 |
A nyár utolsó heteiben elkezdődik a méhek felkészítése a hideg hónapokra. Az ezzel járó munkák kiemelkedő fontosságúak, mivel táplálék hiányában a rovarok nem bírnák átvészelni a mínuszokat. A tiszaásványi Káté Zoltán húsz éve méhészkedik.
Házunk tája Szak-Tár
| 2012.08.06. 14:55:59 |

Házunk tája Néhány szó a paprikáról
| 2012.08.06. 14:54:08 |
A paprika a tápanyagban gazdag vályogtalajok növénye. A jobb minőségű homoktalajokon a víz- és tápanyagigény kielégítésére, a kötött agyagtalajon a kellő levegőzöttségre kell különös figyelmet fordítani.
Házunk tája Paradicsom – októberig
| 2012.08.06. 14:49:30 |
Most érdemes új paradicsompalántákat nevelnünk, ha azt szeretnénk, hogy a szezon a lehető legtovább tartson, és még októberben is legyen friss zöldségünk.
Házunk tája Miért jó üzlet az almatermesztés?
Szerző: Tóth Viktor | 2012.08.06. 14:47:53 |
Kétnapos szemináriumot tartott a gyümölcsfaiskolájáról közismert Holland Plant Ukrajna Kft. Az őrdarmai Jantar étteremben szervezett rendezvényen a gyümölcstermesztők mellett jelen volt Ivan Pauk is.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.07.23. 13:47:37 |

Házunk tája Gyümölcsfáink zöldmetszése
Szerző: kiszó | 2012.07.23. 13:46:05 |
A zöldmetszést a vegetációs időszakban szükséges elvégezni. Ennek során a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése, a vízhajtások, a gyökér- és tősarjak, a letermett vesszők eltávolítása mellett a koronaalakításra és ritkításra is lehetőség van. A külső, sűrítő ágrészek ritkítása a folyamat egyik igen jelentős eleme.
Házunk tája A paprikatermesztés technológiája
| 2012.07.23. 13:43:39 |
A paprika meleg- és nedvességigényes növény. Magja 12–13 C-foknál indul csírázásnak. A vegetáció és a termés beérésének optimális hőmérséklete 22–25 fok. A paprika C-vitamin tartalmát tekintve a zöldségfélék között az első helyen áll. Több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom, a narancs, a mandarin vagy a fekete ribizli.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.07.17. 12:56:12 |

Házunk tája Hogyan légytelenítsünk?
| 2012.07.17. 12:54:28 |
A házi légy az egész Földön elterjedt rovar, amely főként az emberi településeken és azok közelében szaporodik el.
Házunk tája Az érettség ideje
| 2012.07.17. 12:52:10 |
Az érésnek három, jól megkülönböztethető fázisa van: a betakarítási, a fogyasztási és a biológiai érettség.
Házunk tája Fűszernövények szárítása
| 2012.07.17. 12:49:29 |
Főzéshez, teakészítéshez legjobbak a kertben, balkonon lévő növényekről frissen szedett hajtások, virágok, melyeket tavasztól őszig használhatunk. A legfinomabb saláták, szendvicsek, meleg ételek, teák friss növényekből készülnek.
Házunk tája Az uborka vírusos betegségeiről
| 2012.07.17. 12:46:25 |
Mindent tudunk róla: hogyan néz ki, hogyan terjed, mik a tünetei stb. Csak egyvalamit nem tudunk: egy fertőzött ültetvényt hogyan gyógyítsunk meg. Tehát, ha a tisztelt olvasó most valamilyen „csodaszer” nevét várja tőlünk, akár lapozhat is tovább. De érdemes alaposabban is megismerkedni azzal az „aprósággal”, amely már második éve elviszi az uborkatermésünk egy jelentős részét.
Házunk tája Az őstermelő bevallási és bejelentési kötelezettségeiről
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.07.09. 13:44:31 |
A mezőgazdasági őstermelő a járulékokat (tagdíjat) az előírtak szerinti adattartalommal, elektronikus úton, negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig köteles kifizetni az állami adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelőnek a biztosítási kötelezettséget érintő adatokról is bejelentést kell tennie.
Házunk tája A tökről
Szerző: kiszó | 2012.07.09. 13:42:33 |
A mindennaposnak, megszokottnak tartott tökfőzelék alapanyaga távolról érkezett: régészeti adatok alapján nyolc-tízezer évvel ezelőtt vették termesztésbe Közép-Amerikában.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.07.09. 13:41:08 |

Házunk tája Védekezzünk az atkák ellen
| 2012.07.09. 13:39:37 |
Az atkák szúró-szívó szájszerű gyorsan fejlődő kártevők. Nagyságuk 0,2 mm és 0,5 mm közé esik. A zöldségféléken elsősorban a takácsatka okoz károkat. A takácsatka mellett fóliaházi paprikatermesztésben a szélesatka is veszélyes kártevő lehet.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.07.02. 14:30:25 |

Házunk tája Sok a tej, mégis drága
Szerző: Hegedűs Csilla | 2012.07.02. 14:28:11 |
A megyei statisztikai főosztály legfrissebb (júniusi) számításai szerint a Beregszászi járásban a szarvasmarha-állomány a tavalyihoz képest 5,3 százalékkal, a tehénállomány 3,2, míg a sertésállomány 3,6 százalékkal nőtt. A hústermelés 101,1, míg a tejtermelés 102 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére az említett termékek mégsem lettek olcsóbbak. hogy mi lehet ennek az oka, arról Popovics Sándort, a Beregszászi Járási Mezőgazdasági Osztály vezetőjét kérdeztük.
Házunk tája Gyepgondozás kánikulában
Szerző: kiszó | 2012.07.02. 14:25:08 |
A gyep frissességét, üde zöld színét és puhaságát mind-mind a rendszeres és gondos locsolásnak köszönhetjük. Az öntözés roppant bonyolult feladat, de azért oda kell figyelni rá. A természetes vízforrások kevesek, a talajvíz és az esők nem nedvesítik át kellően a gyepet, és ezt a hiányt mindenképpen pótolnunk kell. A víz a növekedés serkentője is, hiszen a tápanyagokat a víz szállítja, azaz a fű anyagcseréje a víz által jön létre.
Házunk tája Érik a paradicsom
| 2012.07.02. 14:21:31 |
Már a fűtetlen fóliasátrakban is elkezdett érni a paradicsom. A felvásárlók azonban csak a hibátlan, szép termésért hajlandók jó árat fizetni. A szépséghibás bogyókért legfeljebb félárat kínálnak, ami jelentős bevételkiesést jelenthet a gazdáknak. Ebben a fejezetben megpróbáljuk e minőségrontó tüneteknek a megelőzésére felhívni a figyelmet.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.06.25. 14:30:15 |

Házunk tája A paradicsom kártevői
Szerző: kiszó | 2012.06.25. 14:28:27 |
A kertészek egyik legnagyobb öröme a paradicsom termesztése. Viszont nagyon kényes növény, ezért hamar elkap mindenféle betegséget, emellett a kártevők is előszeretettel támadják.
Házunk tája Eltartottak járulékfizetése
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.06.25. 14:25:48 |
A jelenleg hatályban lévő ukrán törvényrendelkezések szabályai szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult:
Házunk tája Arat a kombájn és a …gombabetegség
Szerző: Tóth Viktor | 2012.06.25. 14:24:16 |
Magyarország egyes részein már megkezdték az árpa aratását. A mögöttünk lévő, melegrekordokat hozó időszak következtében lassan Kárpátalján is munkába állnak a kombájnok. Novák András agronómus szerint nem mindenhol, ugyanis a táblák között, illetve az elvetett árpafajták beérési időpontja között is van különbség.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.06.18. 13:43:05 |

Házunk tája Milyen járulékokat fizet az őstermelő?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.06.18. 13:41:13 |
A mezőgazdasági őstermelő a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) köteles befizetni.
Házunk tája Kényeztessük a kecskét
Szerző: kiszó | 2012.06.18. 13:39:36 |
A kecskék rendkívül ragaszkodnak gazdájukhoz. Ezért eladásukkor nagy stressz éri őket. Az állat új gazdájánál az első öt-tíz napban keservesen mekeg, s megpróbál elszökni. Megtörténhet, hogy elmegy az étvágya és még vizet sem hajlandó magához venni. Ennek következtében csak feleannyi tejet ad majd.
Házunk tája A hőguta az állatokat is fenyegeti
Szerző: kiszó | 2012.06.18. 13:37:58 |
Ebben a kánikulában jó tudni, hogy gazdasági állataink általában 15–20 fokos hőmérsékleten érzik jól magukat, ekkor termelnek optimális körülmények között. Ezek az értékek nyáron elég ritkák, ráadásul az előrejelzések egyre forróbb nyarakat jósolnak.
Házunk tája Öntözzünk, de hogyan?!
Szerző: kiszó | 2012.06.18. 13:36:04 |
Az aszályos napokon öntözni kell, a konyhakertben elsősorban a vízigényesebb padlizsánt, paprikát, karfiolt, káposztaféléket. Ne csak felületesen locsoljunk, hanem öntözzük meg alaposan a növényeket, négyzetméterenként legalább 30–40 liter vízzel (alkalmanként 3–4 vödörrel négyzetméterenként).
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.06.11. 14:34:11 |

Házunk tája Hónaljazzuk és karózzuk!
Szerző: kiszó | 2012.06.11. 14:32:35 |
Négy–hat kilogramm termést is szüretelhetünk négyzetméterenként az 5–6 fürtöt nevelő féldeterminált (folyton növő) paradicsomfajtákról, ha karó mellett neveljük és rendszeresen eltávolítjuk oldalhajtásaikat.
Házunk tája Hogyan építsünk vízgazdaságos kertet?
Szerző: kiszó | 2012.06.11. 14:30:43 |
Néhány tipp egy olyan kert kialakításához, ami gyönyörű és még a vizet is gazdaságosan hasznosítja.
Házunk tája A legjobb öt között a Zöld Ház
Szerző: Hegedűs Csilla | 2012.06.11. 14:29:17 |
A Zöld Ház a szociális vállalkozások terén az egyik legsikeresebb projekt Ukrajnában. A megvalósítása érdekében kifejtett munkáról, az elért eredményekről Omelcsenkó Sándort, a Terra Dei Szaktanácsadó Központ igazgatóját kérdeztük.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.05.21. 15:30:42 |

Házunk tája Tapsifüles csúcsmodell
Szerző: kiszó | 2012.05.21. 15:29:03 |
Mi sem egyszerűbb a nyúltenyésztésnél – vélik sokan. Nos, aki holland tarka nyúllal lepi meg szeretteit, s később szaporítani is szeretné, nagy fába vágja a fejszéjét. Mert ahhoz, hogy ezek a sokak szerint a legbájosabb szőrköntöst viselő tapsifülesek valóban a kívánt rajzolatban pompázzanak, alapos tenyésztési ismeretekre van szükség.
Házunk tája Csiga van a kertben, mi a teendő?
Szerző: kiszó | 2012.05.21. 15:26:54 |
A csiga ismerős kerti lakó. Valamennyi káros, de azért kedveljük is őket, főleg a mezei csigát, amely a házát a hátán hordja. Egyes országokban kiemelkedő csemegeként fogyasztják, másutt gyűjtik és exportálják.
Házunk tája Jönnek a darazsak...
Szerző: kiszó | 2012.05.21. 15:25:20 |
Lassan beérik a korai cseresznye. Fontos, hogy az egész termést leszedjük, mert ha a gyümölcs a fán marad, az számos betegség előidézőjévé és kártevő terjesztőjévé válik.
Házunk tája A földieper sok gondoskodást igényel
Szerző: Nagy Nikolett | 2012.05.21. 15:23:46 |
A tiszapéterfalvai Gődény Árpád plusz pénzkereseti lehetőségként kezdett bele a termesztésébe. Fiatal kora ellenére komolyan belevetette magát a munkába. Szakszerűen végzi a gondozást, s bár még csak egy éve ültette a szamócát, máris a fejlesztést tervezi.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.05.14. 14:02:36 |

Házunk tája Ki számít családi gazdálkodónak?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.05.14. 14:00:45 |
Hasznos tudni, hogy családi gazdaságnak számít a háromszáz hektárnál kisebb termőföld. Ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületet is. Továbbá a család tulajdonában lévő, illetve haszonbérletbe vett föld, az ahhoz tartozó, s a leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány).
Házunk tája Közeledik az akácvirágzás
Szerző: kiszó | 2012.05.14. 13:58:44 |
Áprilisban kezdődött a gyümölcsfák virágzása, majd később a repce is hozzásegít a méhek fejlődéséhez. Ezeknek összetetten köszönhető, hogy májusban felerősödött méhcsaládokkal várhatjuk az akácvirágzást. Ha az időjárás kedvezően alakul, akkor ez idő tájt méheink kb. 0,2 kg virágport is gyűjtenek.
Házunk tája Szárba szökkent a Zöld Ház program
Szerző: Hegedűs Csilla | 2012.05.14. 13:56:30 |
Elcsépelt ugyan, de aktuális: ne halat, hálót adjunk a rászorulóknak. A Kárpátalján, Beregszász központtal működő, immár Ukrajna-szerte ismert Terra Dei Szaktanácsadó Központ Zöld Ház programjának is ez a célja. A pályázaton sikeresen szerepelt kárpátaljai nagycsaládosok egy magas légterű fóliasátrat kapnak kölcsönbe, melyet a benne termelt zöldségfélék árából részletekben kell visszafizetni. Az öt évvel ezelőtt elindított kezdeményezés sikerét jól jelzi, hogy a projektben ma már hetven familia vesz részt.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.05.07. 13:25:58 |

Házunk tája Ötletek a zöldségeskert kialakításához
Szerző: kiszó | 2012.05.07. 13:24:20 |
A nyári melegben semmi sem esik jobban egy friss zöldségekből készített salátánál. A saját zöldségeskert létrehozása nem okoz nagy nehézséget, azonban szükséges a tájékozódás és tervezés.
Házunk tája A pulykáknak napfény kell
Szerző: kiszó | 2012.05.07. 13:22:35 |
Vidékünkön ismét felfedezték a pulykát. Egyre több baromfiudvarban találkozni a finom húsú szárnyasokkal. Az állat azonban meglehetősen kényes, ezért nem árt megszívlelni a tartással kapcsolatos tanácsokat.
Házunk tája Mi újság „barackéknál”?
Szerző: Tóth Viktor | 2012.05.07. 13:20:23 |
A benei Himinec Miklós immár negyvenéves tapasztalattal rendelkezik a gyümölcstermesztés terén. Kertjében a kajszi- és őszibarackfák mellett körte, szilva, cseresznye, no meg a szőlő is akad.
Házunk tája Az adókedvezményekről
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.04.23. 22:01:12 |
Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolás, vagy a tíz százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint tételes költségelszámolás esetén a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb ötszáz dollárnak megfelelő nemzeti valuta (őstermelői adókedvezmény).
Házunk tája Hogyan adózik a kistermelő?
Szerző: kiszó | 2012.04.23. 22:00:10 |
A mezőgazdasági őstermelő jövedelmét az önálló tevékenységből származó kereset meghatározására vonatkozó szabályok alapján állapítják meg. Költségei elszámolására tételes elszámolást vagy a tíz százalékos költséghányad alkalmazását választhatja. A kistermelő átalányadózást is választhat.
Házunk tája A vetésforgó tudnivalói
Szerző: kiszó | 2012.04.23. 21:58:59 |
Az egy meghatározott területen termelt növények időbeni sorrendjét vetésforgónak, vetésváltónak nevezzük.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.04.23. 21:56:42 |

Házunk tája A burgonya előcsíráztatása
Szerző: kiszó | 2012.04.23. 21:55:33 |
Aki szereti az újburgonyát, megpróbálkozhat az előcsíráztatásával. Így már május végén friss krumpli kerülhet az asztalra. Lássuk, hogyan is működik ez a valóságban.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.04.02. 15:38:18 |

Házunk tája Teendők a kertben
Szerző: kiszó | 2012.04.02. 15:36:40 |
Zöldségeskert: Fólia alá vessünk cukorborsót, ültessünk ki padlizsán- és paprikapalántákat. Szabadföldbe vessünk borsót, sárgarépát, őszi és téli fejes káposztát, kelkáposztát, céklát, karalábét, édesköményt. Ültessük ki a fólia vagy az üveg alá vetett bokorbabot, articsókát, ilyenkor telepíthetünk spárgát. A karós-, ill. futóbab számára készítsünk támasztékot.
Házunk tája A sóska
Szerző: kiszó | 2012.04.02. 15:35:26 |
A sóska kevés kalóriát tartalmaz, nyugodtan ehetjük. Savanyú ízét az oxálsav adja, ami segíti a bélműködést. Magas a C-vitamin tartalma is, flavonoidok, ásványi sók, foszfor és vas is található benne. Jó vizelethajtó, nyákoldó, vértisztító, immunerősítő.
Házunk tája Tudnivalók a trágyázásról
Szerző: kiszó | 2012.04.02. 15:33:39 |
A pázsit trágyázási programja szerint áprilisban egyszerű, vagy összetett trágyát lehet kiszórni. Az ilyen gyepet gyakrabban kell nyírni, visszaszorítva ezzel a gazok fejlődését. Ezek ugyanis megsínylik a fűnyírást, így később maguktól eltűnnek. Mindezt csak akkor szabad végezni, ha nedves a talaj, vagy legalábbis nincsen kiszáradva.
Házunk tája Párosítsunk ügyesen!
Szerző: kiszó | 2012.04.02. 15:32:22 |
A konyhakertben támadó kártevőknek vannak kedvenc növényei, viszont akadnak olyanok is, amelyeket ki nem állhatnak. Ezért ha ügyesen tervezzük meg kiskertünk lakóinak elhelyezését, nem kell tartanunk a fertőzésektől és a kártékony állatoktól.
Házunk tája A burgonya is időjárásfüggő
Szerző: Nagy Nikolett | 2012.04.02. 15:30:03 |
Egyik legfontosabb és legnépszerűbb ételünk a burgonya. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne kerülne az asztalunkra. Legtöbbünk a fajták között sem tud különbséget tenni, a termesztésével foglalkozók azonban már a színéről és ízéről is felismerik valamennyit.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.03.26. 14:38:56 |

Házunk tája Ki az őstermelő?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.03.26. 14:37:26 |
Ukrajnában mezőgazdasági őstermelőnek az olyan ukrán állampolgársággal rendelkező magánszemély minősül, aki már betöltötte a 16. életévét, nem kis- és középvállalkozó és meghatározott mennyiségű mezőgazdasági termék előállítására irányuló tevékenységet folytat. Ennek bizonyságául pedig őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Így automatikusan részt vesz az Európai Unió közös agrárpolitikájának ukrajnai végrehajtásában, illetve a nemzetközi agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásában, s az ezzel kapcsolatos listába vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély.
Házunk tája Most ültessük az őszibarackot
Szerző: kiszó | 2012.03.26. 14:36:02 |
A legtöbb gyümölcsfától eltérően az őszibarackot inkább tavasszal ajánlatos elültetni. Az őszi ugyanis sokkal rizikósabb, egy hidegebb ősz következtében az ültetéskori gyökérsebek nem gyógyulnának be rendesen.
Házunk tája Védelem a csigák ellen
Szerző: kiszó | 2012.03.26. 14:35:00 |
A gondos hobbikertésznek időben kell megelőzni a csigainváziót. Most még könnyebb felvenni ellene a harcot, mint májusban vagy júniusban, amikor legjobban fenyeget.
Házunk tája Védtelen piac, védtelen gazdák
Szerző: Tóth Viktor | 2012.03.26. 14:33:08 |
Solymos József agronómus személyes tapasztalata, hogy egyre inkább visszaszorulóban van a szabadföldi zöldségtermesztés. Egyre többen gondolkodnak fóliasátorban, vagy pedig kalászosokra és kukoricára állnak át.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.03.19. 14:50:35 |

Házunk tája A talaj struktúrájának javítása
Szerző: kiszó | 2012.03.19. 14:48:38 |
A szerves anyagok nemcsak a tápanyagokat biztosítják, hanem a kerti talaj összetételét is javítják: jó hatással vannak szerkezetére és az élővilágára. A baktériumok, gombák és férgek lebontják az elhalt anyagokat, és humuszt készítenek belőle.
Házunk tája Hogyan neveljünk palántákat?
| 2012.03.19. 14:46:49 |
Folytatva az eredményes palántanevelésről szóló sorozatot, már elöljáróban megjegyzendő: azokon a helyeken, ahol nem lehet szerves trágyához jutni, s a készletezés is nehézségekbe ütközik, segítségül hívhatjuk a technikát.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.03.12. 14:17:48 |

Házunk tája Márciusi tennivalók a méhesben
Szerző: kiszó | 2012.03.12. 14:16:18 |
Márciusban a legszigorúbb és leghosszabb tél után is bekövetkezik a méhcsaládok tisztuló kirepülése. Amint ez rendszeressé válik, mielőbb végezzük el az első tavaszi átvizsgálást.
Házunk tája Az állami támogatás előnyei és hátrányai
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.03.12. 14:14:46 |
Régi alapigazság, hogy a mezőgazdaság, illetve a magántermelő sohasem tudott megállni a saját lábán, a földművelés csak nagyon ritkán nyereséges. Így volt ez a régi kolhozrendszerben, s nincs ez másként ma sem.
Házunk tája Vigyázat, hamis a vetőmag!
Szerző: Varga Márta | 2012.03.12. 14:12:58 |
A földeket még hó takarja, és a mínuszok is vissza-visszaköszönnek, ám a gondos gazda már hozzálát a vetőmagok beszerzéséhez. Az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) nemrég arra figyelmeztetett, hogy az idén nagyobb mennyiségű hamis vetőmag kerülhet forgalomba.
Házunk tája A kistermelő és a falusi zöld turizmus
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.03.05. 22:34:18 |
A zöld turizmus művelői is rájöttek arra, hogy sokkal nyereségesebb a tevékenységük, amennyiben saját maguk termelik meg az ország keleti részeiből vagy a határainkon túlról érkező vendégek számára szükséges zöldség- és gyümölcsféléket. A Huszt közeli Visken – a falusi zöld turizmus „őshazájában” – többen már azt fontolgatják, hogy nagyobb földterületeket bérelnek, mivel a háztáji parcellákon nem lehet megtermelni a szükséges növényeket.
Házunk tája Mi a teendő a kiszáradt fával
Szerző: kiszó | 2012.03.05. 22:32:35 |
Szomorú esemény a kertészkedő ember életében, amikor egy kedves, éveken keresztül gondozott fája kipusztul, de ezt is, mint az élet természetes jelenségét, tudomásul kell venni.
Házunk tája A vetéstől a kiültetésig
Szerző: kiszó | 2012.03.05. 22:31:02 |
A növényeknek eltérőek a növekedési, fejlődési tulajdonságaik és ráadásul ezeket befolyásolják az életfeltételek is.
Házunk tája Jó tanács baromfitartóknak
Szerző: kiszó | 2012.03.05. 22:29:03 |
„Kotlót akartam ültetni, de hiába vártam, kotlóm nem lett. A csirkét, amiből a tyúkot neveltem, a keltetőből vásároltam. Miért nem kotlik meg?”
Házunk tája Hogyan neveljünk palántákat?
| 2012.03.05. 22:27:14 |
A melegágyat vagy a föld fölé építjük, vagy süllyesztjük. Az előbbi esetben több trágya szükséges, így ha csak kevés áll rendelkezésre, az utóbbi megoldást válasszuk.
Házunk tája Hitelszövetkezeti támogatás
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2012.02.27. 15:12:24 |
A hitelszövetkezetek működési elve a pénzkölcsönöket tekintve nagyon hasonlít a bankok tevékenységéhez, azzal az „árnyalatnyi” eltéréssel, hogy lényegesen alacsonyabb kamatszázalékokkal dolgozik, azaz jóval kevesebb pluszpénzt kér a kölcsönbe vett összeg használójától.
Házunk tája A nyulak szaporodási ciklusa
Szerző: kiszó | 2012.02.27. 15:10:36 |
A ciklust befolyásoló sok tényező közül a legfontosabb a napfényes órák száma. Ez indítja be a szexuális aktivitást minden tavasszal, ami majd a nyár végétől, ahogyan a nappalok rövidülnek, megint szünetel a következő tavaszig. Ez azt is jelenti, hogy a kisnyulak pontosan akkor jönnek a világra, amikor a legjobbak a túlélési esélyeik.
Házunk tája Tegyünk a bor feketedése ellen
Szerző: kiszó | 2012.02.27. 15:09:24 |
Nem szabad új hordókba tenni a finomabb szőlő mustját. Az új hordó dongájában még gondos előkészítés után is bőségesen marad csersav, amely kiforrás után az újborban felszívódik.
Házunk tája Hogyan neveljünk palántákat?
| 2012.02.27. 15:07:48 |
Szűkebb pátriánkban talán nincs olyan település, ahol ne foglalkoznának zöldségfélék termesztésével. Egyes háztáji gazdaságokban csupán saját szükségletre, míg mások fóliasátrakban, nagyobb területen értékesítési célból termesztenek primőr termékeket.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.02.20. 14:13:25 |

Házunk tája Növények tűzdelése és kiültetése
Szerző: kiszó | 2012.02.20. 14:11:29 |
Amikor a kis magoncok akkorák, hogy két ujjal gond nélkül megfoghatók, tűzdelnünk kell őket. A palánták átültetése történhet tálcába, lapos ládába vagy egyesével poharakba.
Házunk tája Miért fontos a lemosó permetezés?
Szerző: kiszó | 2012.02.20. 14:07:36 |
A télvégi lemosó permetezést nem szabad elodázni.
Házunk tája Az őszibarackfák metszése
Szerző: kiszó | 2012.02.20. 14:04:29 |
Az őszibarackkal túlnyomórészt enyhe klímájú vidékeken, védett fekvésben, mondhatni borvidéki adottságok között foglalkoznak. A fák metszésének ideje rendszerint márciusra vagy áprilisra tehető.
Házunk tája Sorsukra hagyott fák…
Szerző: Tóth Viktor | 2012.02.13. 14:03:51 |
Egyelőre nem tudni, hogy a tavasz mekkora fagykárt talál majd a gyümölcsösökben. Ettől függetlenül amint az időjárás engedi, a gazdáknak hozzá kell látni a fák rendbetételének. Persze, nem mindegy, melyik fajtát mikor metsszük, magyarázza Novák András növényvédelmi szakember.
Házunk tája Mennyi rügyet visz el a nagy hideg?
Szerző: kiszó | 2012.02.13. 14:02:51 |
Régen átlépte az éjszakai hideg azt a határt, mely alatt már károsodnak a szőlőrügyek és vesszők. A szőlészek és borászok semmit sem tudnak tenni a tomboló tél ellen, csak reménykednek. Még nem látni a fagy hatását, de néhány héten belül kiderülhet, mennyi rügyet vitt el a szibériai hideg.
Házunk tája A fülvégelhalásról
Szerző: kiszó | 2012.02.13. 14:01:44 |
A fül- és farokrágás elterjedt jelenség a sertésnél. A probléma összefüggésbe hozható a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti nagy különbséggel. Nem mindig működik tökéletesen a szellőzés, a közvetlen légáramlat gyakran az állatokat éri, ahelyett, hogy a folyosón mozogna inkább a levegő. A nem megfelelő klíma ingerli a malacokat, kiváltója lehet az agresszív viselkedésnek.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.02.13. 14:00:21 |

Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.02.06. 14:51:48 |

Házunk tája Házi kedvenceink harci sérülései
Szerző: kiszó | 2012.02.06. 14:50:11 |
Nagyon sokféle módon sérülhetnek állataink. Ezek következtében sokszor gyulladások, tályogok, testűri vérzések vagy gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki. Érdemes keletkezésük szerint sorra venni a sérüléseket, mivel ellátásuk, súlyosságuk megítélése is e szerint történik.
Házunk tája A kalciumhiány és a gyümölcstárolás
Szerző: kiszó | 2012.02.06. 14:48:48 |
Hogyan védjük meg gyümölcseinket a romlástól? Az ideális mindenféleképpen az, ha fagymentes, hűvös és kellő páratartalmú helyen tudjuk tárolni.
Házunk tája Felelős állattartás télen is
Szerző: Magyar Tímea | 2012.02.06. 14:47:08 |
A tél kellős közepén járunk. Ez az az évszak, mely a meleget és szárazságot kedvelő baromfi számára igen nehéz. Hogy az állatok a következő költési szezonra fittek maradjanak, némi többletmunkát kell végeznünk. Az aktuális teendőkről Zinovij Romanovics, a megyei állategészségügyi főosztály helyettes vezetője beszélt lapunknak.
Házunk tája Kinek mennyi föld jár?
Szerző: kiszó | 2012.01.30. 15:10:00 |
Több olvasónk érdeklődött, milyen jogokkal ruházza fel őket a földtörvény. Például: lehet-e privatizálni a használatukban lévő parcellát, miként juthatnak építési telekhez, gazdálkodáshoz szükséges földrészleghez. Illetve mekkora területre jogosultak. A kérdésekre Jaroszlav Lazur jogász válaszol.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.01.30. 15:08:34 |

Házunk tája Készítsünk házilag baromfitápot
Szerző: kiszó | 2012.01.30. 15:07:05 |
Manapság egyre nehezebb jövedelmezően tartani a baromfit. A keveréktakarmányok ellenértéke egyre nő, ugyanakkor a tojás ára főleg ezekben a hónapokban még a termelési költséget sem fedezi.
Házunk tája Körforgás a fóliában
Szerző: Nagy Nikolett | 2012.01.30. 15:04:56 |
Még hó borítja a földeket, ám a fóliában már beindult a munka. A fertősalmási Somogyi Elek és családja például most veti a retket. A családfő szerint január végéig földbe kell kerülnie a magnak, hogy húsvétra szedhető legyen a termés.
Házunk tája Mikor vegyünk malacot?
Szerző: Tóth Viktor | 2012.01.30. 15:03:23 |
A februárral beköszönt a malacvásár időszaka is. A vevőnek az ár mellett számos egyéb tényezőre is oda kell figyelnie, így a megfelelő tartási körülmények biztosítására, valamint a betegségek megelőzésére.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.01.23. 16:20:50 |

Házunk tája Mire kérhető és kapható banki kölcsön?
Szerző: Nyigriny Szabolcs | 2012.01.23. 16:17:12 |
A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó természetes (magán) és jogi személyek saját vállalkozásuk fejlesztésére, közlekedési eszközök vásárlására, illetve arra is banki kölcsönt igényelhetnek, ha újabb más profilba tartozó vállalkozásba szeretnének fogni.
Házunk tája Házi módszerekkel a kártevők ellen
Szerző: kiszó | 2012.01.23. 16:15:50 |
Az idei enyhe tél, a komolyabb fagyok elmaradása kedvez a rovarok áttelelésének. Ha mindezt száraz, csapadékban szegény tavasz követi, rovarinváziótól kell tartani – állítják a szakemberek. Ezért nagyon fontos, hogy vetés előtt fertőtlenítsük a talajt. Erre több vegyszeres készítmény áll a kertészkedők rendelkezésére. Azoknak viszont, akik a biotermesztést részesítik előnyben, más módszerekhez kell folyamodniuk.
Házunk tája Januári tennivalók
Szerző: kiszó | 2012.01.23. 16:14:46 |
Ha ősszel elfelejtettük, januárban, a jelenlegi hellyel-közzel enyhe időben még szedhetünk fásdugványokat.
Házunk tája Jégsaláta
Szerző: kiszó | 2012.01.23. 16:13:32 |
Egyre több helyen árusítják a jégsalátát, amely a fényszegény téli hónapokban is hajtatható. A salátafélék ősének tartott keszegsaláta Európában és Ázsiában egyaránt vadon is megtalálható. Különböző leveles (nem fejesedő) típusokat már az ókorban is termesztettek. A fejes formákat azonban csak a középkor végétől ismerjük. Ezek között az egyik legfiatalabb nemesítésű fajtacsoport a jégsaláta. Amerikából származik, ahol jéghegysalátának nevezik.
Házunk tája Urszta János: vissza az alapokhoz!
Szerző: Tóth Viktor | 2012.01.23. 16:11:44 |
A nagyberegi Urszta János, az idei munkácsi borfesztivál fődíjasa szerint a jó bor titka a minőségi szőlőtermesztésben keresendő. Mint mondja, ez a gazda feladata, a többit már elvégzi a Jóisten.
Házunk tája A szarvasmarha ellése
Szerző: kiszó | 2012.01.16. 14:17:05 |
A szarvasmarhák ellése főként szezonális jellegű – a legtöbb borjú télen jön világra. A várható ellés előtt néhány nappal a tehenet és az elletőt elő kell készíteni. Ha nincs e célra kijelölt, megfelelő elkülönített hely, a lekötőhelyet alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni. Erre a célra jól használható a klórmész. Száradás után az állásra tiszta, száraz szalmával bőségesen be kell aljazni.
Házunk tája Miért fagyérzékeny a kajszibarack?
Szerző: kiszó | 2012.01.16. 14:15:49 |
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli származására vezethető vissza, de emellett más tényezők is szerepet játszhatnak benne.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2012.01.16. 14:14:25 |

Házunk tája „Kié a föld...”
| 2012.01.16. 14:13:20 |
Kárpátalján sok „törpe földtulajdonos” számára talán kitörési pontot jelentene, ha legalább néhány hektáron szőlőt (újra)telepíthetnének. Az elképzelésnek főként a Bereg-vidék egykori hegyközségei kopáron álló lankáinak láttán van létjogosultsága.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.12.19. 15:03:37 |

Házunk tája A homoktövis
Szerző: kiszó | 2011.12.19. 15:01:37 |
Ahogy mind beljebb megyünk a télbe, immunrendszerünk egyre fokozottabb támogatást igényel. Szerencsére még nincs influenzajárvány, de nem árt az óvatosság.
Házunk tája Decemberi teendők a kertben
Szerző: kiszó | 2011.12.19. 15:00:06 |
Ilyenkor már elkészültek az új vetőmag-katalógusok a következő évre, és eldönthetjük, mit szeretnénk jövőre termeszteni a kertünkben.
Házunk tája A vetőmag tárolása és raktározása
| 2011.12.19. 14:57:35 |
A téli időszakban a legtöbb növényben lassú a sejtanyagcsere. Ebben az időszakban készül fel a tavaszi növekedésre és virágzásra, a generatív szakaszra.
Házunk tája A fóliázás életritmusa
Szerző: Fedák Anita | 2011.12.19. 14:55:31 |
A laikus városi ember azt gondolná, hogy ilyenkor, december környékén a nagydobronyi gazdáknak már szinte semmi munkájuk nincs a fóliasátrakban. Nos, nagy tévedés, hiszen ahhoz, hogy februárban–márciusban az első hónapos retek az asztalunkra kerüljön, számtalan előkészítő munkát kell végezni a sátrak alatt.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.12.12. 14:46:58 |

Házunk tája Milyen garanciákat kérnek a kölcsönöknél a bankok?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.12.12. 14:44:59 |
Az ukrán pénzintézmények nagy előszeretettel adnak kölcsönöket a hozzájuk forduló természetes (magán) személyeknek, viszont hitelnyújtás előtt garanciákat, biztosítékokat, a kölcsönadott összegre fedezetet kérnek. Követeléseik általában a következő pontokba foglalható össze:
Házunk tája A dió
Szerző: kiszó | 2011.12.12. 14:43:17 |
Ha héjas diót vásárolunk, igyekezzünk aranysárgát venni, melynek héja könnyen törik, így sok energiát spórolhatunk meg magunknak a pucolásnál. A már pucolt dió könnyen avasodik, így mindig alaposan vizsgáljuk meg nem porhanyós, vagy kellemetlen szagú-e a gyümölcs.
Házunk tája Karácsonyfa a kertben
Szerző: Varga Márta | 2011.12.12. 14:41:34 |
A karácsony közeledtével az idén is sokan dilemmáznak majd, hogy vágott vagy műfenyőt díszítsenek fel szenteste. Egyre többen választják azonban a harmadik alternatívát, a cserepes változatot. Ezt ugyanis az ünnepek elmúltával kiültethetjük a kertbe. Aki emelett dönt, vajon mire ügyeljen a vásárlásnál, s mi a teendő vele a későbbiekben? – kérdeztük Bodnár István kertészmérnöktől.
Házunk tája File gazda reménykedik
Szerző: Varga Márta | 2011.12.12. 14:37:56 |
A halábori File Elemér még az 1980-as évek közepén tanult szakmájából, az asztalos mesterségből szeretett volna megélni. A rendszerváltás és az azt követő nehéz gazdasági helyzet azonban pályamódosításra kényszerítette. Így lett több mint tizenöt évvel ezelőtt mezőgazdasági vállalkozó. Jelenleg hat szarvasmarha, ugyanennyi süldő és egy hízónak való van a portáján. Nemrég adott el néhány jószágot.
Házunk tája Jön még nyúlra dér
Szerző: kiszó | 2011.12.05. 15:53:45 |
A téli fagy még a vastag bundás nyuszit is megviseli. Ha nem figyelünk rá, fázni fog, és a betegségekre is fogékonyabbá válik. Alomnak friss széna vagy puha szalma a legjobb. Ügyeljünk arra, hogy elegendő helye legyen, s ne kelljen a fekhelyére „bogyóznia”. Ha az állat ketrece drótból készült, fontos, hogy legyen egy olyan hely is, ahol más (például fa) a borítás, amin megpihentetheti mancsait. Az almot gyakran cseréljük, így csökkenthetjük a betegségek kockázatát, ráadásul fülesünk is komfortosabban érzi magát.
Házunk tája Kölcsön gépekre és berendezésekre
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.12.05. 15:48:50 |
A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó természetes (magán-) és jogi személyek különböző összegű banki kölcsönöket igényelhetnek mezőgazdasági gépek és berendezések vásárlása céljából. Ezek a következők lehetnek:
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.12.05. 15:40:07 |

Házunk tája Kerti teendők télen
Szerző: kiszó | 2011.12.05. 15:38:29 |
A kertészember télen sem igen pihenhet. Ebben az időszakban kell felkészíteni a kertet a tavaszra.
Házunk tája Gazdaságos baromfitartás
Szerző: kiszó | 2011.12.05. 15:31:36 |
Nagyüzemi és háztáji tapasztalatok szerint a baromfi legtermészetesebb takarmánya különböző magvakból áll össze. Úgyszólván egész emésztőszervi berendezésük – begy és zúzógyomor – a magevésre alakult. Szemesen, darálva vagy őrölve etetjük majdnem minden fajú és minden korú baromfival.
Házunk tája Készítsünk gilisztaszekrényt
| 2011.11.21. 16:29:30 |
Amennyiben a kertünkben gilisztaszekrény található, és van megfelelő méretű üvegház vagy fóliasátor, akkor azt érdemes bevinni oda.
Házunk tája A kelbimbó
Szerző: kiszó | 2011.11.21. 16:28:34 |
A kelbimbók első ránézésre mini káposztafejeknek tűnnek. Nemcsak szemre szimpatikusak, ízre is igen sajátságosak, finomak, különösen akkor számítanak kuriózumnak, amikor kertjeinkben többnyire már csak elszáradt gyökereket találunk.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.11.21. 16:25:00 |

Házunk tája Élelmiszerbiztonsági tanácsok
Szerző: kiszó | 2011.11.21. 16:23:34 |
Az alábbiakban felsorolt alapvető higiéniai szabályok betartása esetén nyugodt lehet, hogy a házi finomságok fogyasztása csak kellemes emlékekkel jár.
Házunk tája A házi disznóvágás szabályai
Szerző: Magyar Tímea | 2011.11.21. 16:22:01 |
Tekintettel a disznóvágások aktualitására, az alábbiakban a házi disznóvágás veszélyeiről és azok higiénés szabályairól kérdeztük a szakembert, melyek segítségével megelőzhető, hogy a disznótoros elfogyasztása rossz emlékké váljék.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.11.14. 15:12:22 |

Házunk tája A jó méhész télen sem pihen
Szerző: kiszó | 2011.11.14. 15:11:06 |
Az utolsó őszi hónapban már nem virágzik jelentősebb mennyiségű mézelő növény. A méhcsalád életében beköszönt az az időszak, amikor a legkevesebb a munka.
Házunk tája Alkalmas-e kertészkedésre a kötött talaj?
Szerző: kiszó | 2011.11.14. 15:09:51 |
A kedvező vályog- és agyagtalajokat feltétlenül ősszel kell felásni annak érdekében, hogy a rögök a téli fagy hatására szétomoljanak.
Házunk tája Novemberi teendők a kertben
Szerző: kiszó | 2011.11.14. 15:05:50 |
Sokan nem szeretjük, de mégis megérkezett az őszutó. Rövidek a nappalok, nyirkos az idő, s bizony jobban esik a meleg lakásban időzni, mint a kertben. Pedig teendő ilyenkor is akad bőven! Most van itt az ideje a lombos fák, cserjék ültetésének. Amennyiben gyökérlabda nélküli sövényt szeretnénk telepíteni, azt is ilyenkor kell elültetni. Ha eddig még nem tettük meg, de terveink között szerepelt tűlevelű növények ültetése, akkor ez még most sem késő. Ha azonban a talaj túlságosan sáros vagy fagyos, akkor a növényeket ideiglenesen vermeljük el.
Házunk tája Fóliasátortól a márkanévig
Szerző: Balogh Csaba | 2011.11.14. 15:04:43 |
Tüzes Pál batári farmergazda nem tartozik a panaszkodós emberek sorába. Igaz, az idén nincs is rá oka. Mint mondja, nem zárnak ugyan kiemelkedő hasznot hozó évet, de aki dolgozott, az fejlődött is. A sikert különben sem mindig pénzben mérik.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.11.07. 14:13:44 |

Házunk tája A sütőtök
Szerző: kiszó | 2011.11.07. 14:12:19 |
Télen az egyik legkedveltebb csemege a finom, édes sütőtök. Régebben kemencében sütötték. A II. világháború után néptápláléknak számított.
Házunk tája A jó komposzt titka
Szerző: kiszó | 2011.11.07. 14:10:15 |
A kert földje, a termőtalaj, igen bonyolult összetételű képződmény, amelyben egymásra is ható fizikai, kémiai és biológiai folyamatok zajlanak. Eközben a növények sokféle, vízben oldott tápanyagot szívnak fel a földből és ezeket a növekedésükhöz, a termés, a mag, a gyümölcs kialakításához használják fel. A makro- és mikroelemek mellett az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a mikroorganizmusoknak.
Házunk tája A kerti szerszámok tárolása
Szerző: kiszó | 2011.11.07. 14:06:33 |
A téli karbantartási munkák nagyon fontosak. Ha jó állapotban, tisztán vesszük elő tavasszal, máris sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat.
Házunk tája Esőre várnak a gazdák
Szerző: Hegedűs Csilla | 2011.11.07. 14:03:45 |
Míg az emberek többsége élvezi a hosszúra nyúlt vénasszonyok nyara kellemes napsütését, addig a mezőgazdászok egyre komorabbak lesznek. A Beregszászi járás földművesei is hetek óta az eget kémlelik: jöhetne már egy kiadós eső.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.10.31. 15:20:02 |

Házunk tája Gyümölcsfák téli védelme
Szerző: kiszó | 2011.10.31. 15:18:59 |
A nálunk honos gyümölcsfák lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az időszakban szünetel a tápanyagfelvétel és nagyon lecsökken a fák légzése is.
Házunk tája Megéri-e banki kölcsönhöz folyamodni?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.10.31. 15:17:22 |
A néhány évvel korábban alkalmazott rémisztően magas 30–35, vagy még annál is magasabb uzsorakamatokat ugyan ma már nem alkalmazzák a hazai pénzintézmények, ám ahogy mondani szokták, napjainkban is megkérik a magukét.
Házunk tája A trágyázás titkai
Szerző: kiszó | 2011.10.31. 15:15:28 |
A trágyázásnak, azaz a talaj táplálásának legfontosabb időszaka az ősz. Sokan elfelejtkeznek erről, hiszen a föld annyira magától értetődő eleme környezetünknek. Pedig a talaj nagyon bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer.
Házunk tája Hogyan készüljünk a következő évre?
Szerző: Nagy Nikolett | 2011.10.31. 15:13:27 |
A fertősalmási Kengyel Lajos már hosszú évek óta gazdálkodik, ez idő alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtött. Most az őszi munkálatokról faggattuk.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.10.24. 14:56:05 |

Házunk tája A sün
Szerző: kiszó | 2011.10.24. 14:52:46 |
A sün azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok, amúgy nem kártékony állatot is elfogyaszt.
Házunk tája A birsalmasajt finom téli csemege
Szerző: kiszó | 2011.10.24. 14:50:30 |
Itt az alkalom, hogy a megérett birsalmát felhasználjuk, sajtot készítsünk belőle.
Házunk tája A gyümölcsfák őszi telepítése
| 2011.10.24. 14:48:03 |
Október vége és november a gyümölcsfák telepítésének az ideje. Az őszibarack kivételével minden más gyümölcsöt érdemes már most elültetni.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.10.17. 14:20:31 |

Házunk tája Október végi teendők
Szerző: kiszó | 2011.10.17. 14:18:37 |
A kora tavaszi termés érdekében már most vessük el a spenótot, az áttelelő salátát és a sóskát. A különlegességek kedvelőinek ajánlható a spárga módjára fogyasztható feketegyökér és az egész télen át szedhető galambbegy saláta, melyeket szintén most lehet vetni. Ilyenkor telepíthetünk tőosztással rebarbarát, metélőhagymát és téli sarjadékhagymát. Már elszórható a petrezselyem is, és elduggathatók a fokhagymagerezdek.
Házunk tája Hasznos madarak a kertben
Szerző: kiszó | 2011.10.17. 14:16:50 |
Már kisiskolás tankönyveinkből megtanultuk, hogy az énekesmadarak az ember hasznos és kedves segítőtársai.
Házunk tája A gesztenye
Szerző: kiszó | 2011.10.17. 14:14:33 |
A gesztenye a Kárpát-medence egyik legrégibb, őshonos gyümölcsfája, melynek makkja keményítőben gazdag, tápláló eledelt szolgáltat. Megsütve a héj lehántható és a kellemes ízű, sült mag illatos, kedvelt csemege. Főzve és lisztnek megszárítva is alkalmazható. Ipari feldolgozásával édesipari masszát nyernek belőle, csomagolt és mélyhűtőben tárolt formája közismert.
Házunk tája Ha lúd, legyen…tömött
Szerző: Balogh Csaba | 2011.10.17. 14:11:43 |
A libatepertő, a pecsenyezsíros kenyér, a resztelt libamáj és a szárnyasból készült leves, sült ínycsiklandozó illata, fenséges íze a legtöbb kárpátaljai családban már csak szép emlék. Az egykor oly népszerű lúdtartással ugyanis csaknem mindenki felhagyott. Pedig nagyanyáink idejében még megszokott volt, hogy Márton-nap közeledtével tömésre fogták a derék szárnyasokat és három-négy heti intenzív táplálással szép kövérre hizlalták őket és a májukat.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.10.10. 15:16:22 |

Házunk tája Ügyeljünk a mustgázra!
Szerző: kiszó | 2011.10.10. 15:14:24 |
Már forr a must a hordókban és az üvegpalackokban. Ügyelni kell arra, hogy a keletkezett széndioxid eltávozzon, de a musthoz ne jusson sok oxidációt okozó levegő, illetve fertőző mikroba. Ezért a szakemberek a kotyogó használatát ajánlják.
Házunk tája Ősz a gyümölcsösben
| 2011.10.10. 15:12:47 |
A gyümölcsösökben kimagasló szerepe van az őszi lemosó permetezésnek. A legelterjedtebb szerek közé tartoznak a réztartalmúak, mint például a bordói lé vagy az olajos szerek között az AGROL Plusz. A lemosó permetezések célja a kórokozók elpusztítása és a kártevők gyérítése a gyümölcsösben. Általában lombhullás után vagy pedig kora tavasszal, a rügypattanás előtt végezzük el.
Házunk tája Elfelejtett növényünk, a napraforgó
Szerző: Varga Márta | 2011.10.10. 15:11:10 |
Termesztése világviszonylatban is fejlődő tendenciát mutat. Vetésterülete az utóbbi években mintegy 10 millió ha-t tett ki. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó minőségű étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga. Az olaj előállításakor visszamaradó extrahált dara pedig fehérjében gazdag takarmányként kerül felhasználásra.
Házunk tája Milyen feltételekkel kapható kölcsön?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.10.03. 15:43:04 |
A hazai pénzintézmények mezőgazdasági termelést végző magán (természetes) vagy jogi személyeknek viszonylag bőkezűen adják a kölcsönöket, mert tudják, hogy ezek a hitelszolgáltatások és -konstrukciók számukra még a banki letétek kamatainál is jövedelmezőbbek. A hiteljuttatásokat természetesen feltételekhez kötik, amelyek a legtöbb ukrajnai bank esetében a következők:
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.10.03. 15:41:29 |

Házunk tája Őszi talajmunkák
Szerző: kiszó | 2011.10.03. 15:40:10 |
A gyomok milliószámra érlelik, szórják szét magvaikat. Szükséges tehát, hogy ősszel összegyűjtsük és elégessük a gazt, nehogy a talajba kerülő magok a következő évben további kellemetlenségeket okozzanak. A növényi maradványok jelentős része ráadásul valamilyen gombás betegséggel fertőzött. Szedjük tehát össze a bab, az uborka, a dinnye, a paradicsom, a paprika, az egynyári virágok stb. szárát, és égessük el. A gyümölcsfák lehullott lombját inkább komposztáljuk.
Házunk tája Teendők a bogyósok körül
Szerző: kiszó | 2011.10.03. 15:38:44 |
A szeder letermett vesszőit a málnához hasonlóan ki kell vágnunk. Erre lombhullástól egészen jövő év tavaszáig van időnk. A lomb elvesztése után válik igazán jól láthatóvá az év során kialakult hajtásszövevény. És innen már könnyű a dolgunk.
Házunk tája Almatermesztés: a biotechnológiáé a jövő
Szerző: Tóth Viktor | 2011.10.03. 15:37:26 |
Nemrég szakmai bemutató fórumon vehettek részt a koncházai Holland Plant Ukrajna Kft. koncházai telephelyén azok, akik fantáziát látnak az almatermesztésben. Mert hogy az ágazatban van potenciál, az egyértelmű. Ezen a véleményen van Kávási Péter, a vállalat tulajdonosa is, aki lapunknak elmondta: Ukrajnában keresleti piac van, azaz ma könnyű eladni az almát, s előreláthatólag a piac még tíz év múlva sem lesz telített.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.09.19. 15:31:48 |

Házunk tája Pár szó a kukoricáról
Szerző: kiszó | 2011.09.19. 15:30:05 |
A kukoricát teljes érésben kell letörni, amikor a szemek nedvességtartalma 30–36 százalék körül van.
Házunk tája Szeptemberben vetni is lehet
Szerző: kiszó | 2011.09.19. 15:28:27 |
Bár szeptember a betakarítás ideje, a következő évre gondolva vethetünk is.
Házunk tája Fejlesztés banki kölcsönökből
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.09.19. 15:27:20 |
A hazai pénzintézmények szinte mindegyike mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó magángazdáknak, vállalkozóknak, jogi személyeknek és mezőgazdasági társaságoknak azért ad hosszú- vagy rövidlejáratú banki kölcsönt, hogy:
Házunk tája A nyúltartás veszélyei és szabályai
Szerző: Magyar Tímea | 2011.09.19. 14:53:07 |
Évről évre egyre többen foglalkoznak nyúltenyésztéssel. Nem véletlenül, hiszen a háztáji gazdaságban szaporított négylábúak tartása igen kifizetődő. Rendkívül gyorsan nőnek, vemhességük csupán egy hónapig tart, húsuk már négy-öt hónapos korukban felhasználható, az esztendő bármely szakában szaporíthatók, egyszerre öt-nyolc egyedet is világra hoznak akár évente kétszer-háromszor is.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.09.12. 15:27:23 |

Házunk tája Mire jó a hulladék
| 2011.09.12. 15:23:43 |
A kertben mindenütt van bőven „hulladék”. Ne hagyjunk semmit kárba veszni. Gyűjtsük össze a burgonya szárát, az elhervadt virágokat, a gyomnövényeket, a zöldséghulladékot, a lemetszett ágakat. Ha komposztot késztünk, néhány hónap alatt tápanyagban gazdag trágyánk lesz. A komposzt anyagát először külön helyen gyűjtsük. Ezután daraboljuk fel, keverjük össze és terítsük szét.
Házunk tája Megkezdődött az almaszüret
| 2011.09.12. 15:20:34 |
A szüret a legörömtelibb teendők közé tartozik, elvégre az egész évi munkánk gyümölcsét takarítjuk be. Ezért korántsem mindegy, miként tesszük ezt. A betakarítás is hatással van a gyümölcs tárolhatóságára.
Házunk tája Kacsatartás: sok munka, de megéri
Szerző: Fedák Anita | 2011.09.12. 15:18:21 |
Sajnos mára a községi tavak jó részével együtt a kacsatartás tradíciója is lassan eltűnik a kárpátaljai falvakból. Hogy az újra fellendüljön, már nemcsak a háziasszonyok, hanem néhány bátor szellemű gazda rátermettségén is múlik.
Házunk tája Őszi tanácsok
Szerző: kiszó | 2011.09.12. 15:13:55 |
A kertész számára ez a hónap az utolsó betakarítás és a télre való felkészülés kezdete.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.09.05. 15:16:50 |

Házunk tája Környezetbarát rovarirtók
Szerző: kiszó | 2011.09.05. 15:15:22 |
Ahelyett, hogy veszélyes, mérgező és drága rovarirtó szereket tárolnánk otthonunkban, házilag is előállíthatunk olyant, amellyel hatékonyan megvédhetjük növényeinket a kártevőktől. Ezek gyorsan és egyszerűen elkészíthetők, biztonságosabbak és olcsóbbak, mint a kereskedelemben kapható változatok, ráadásul környezetbarátok.
Házunk tája A burgonya tárolásáról
Szerző: kiszó | 2011.09.05. 15:10:57 |
Az idén jónak ígérkezik a burgonyatermés, és így sokan tartalékolnak nagyobb mennyiséget a család számára. Ezért fontos tudni, hogy a tárolási betegségek nagyobb veszélyt jelentenek, mint az utóbbi években.
Házunk tája Veszélyes-e a darázscsípés?
Szerző: kiszó | 2011.09.05. 15:09:47 |
A hetek óta tartó kánikulában a darazsak egyre agresszívebbekké váltak. Megtámadják az embert és a kert termését is alaposan megdézsmálják.
Házunk tája „Hirtelenhalál” a baromfiudvarban
Szerző: kiszó | 2011.09.05. 14:58:39 |
Gyakorta előfordulhat, hogy az addig gondosan nevelt csirkeállományból talán a legszebbet minden előzmény nélkül egyszer csak a hátán fekve, elpusztulva találjuk.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.08.29. 14:30:23 |

Házunk tája Veszélyek a kertben
Szerző: kiszó | 2011.08.29. 14:28:51 |
A nyár még egyszer megmutatkozik teljes szépségében. A forróság miatt azonban a tettvágy egyre csökken, és ha nem figyelünk oda, a nagy melegben baleset is érhet minket…
Házunk tája A zöldségfélék tárolása
Szerző: kiszó | 2011.08.29. 14:27:03 |
Betakarítás után a zöldségféléket hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell. A cél: megőrizni a termény frissességét a szedéstől a fogyasztásig. A terményt tényleges felhasználásáig a konyhában, a kamrában vagy raktárban, illetve a hűtőszekrényben vagy hűtőtárolóban tarthatjuk. A legrövidebb tárolási idő is 2–3 nap, de a termés minősége mindenképpen romlik. Megfelelő körülményekkel késleltetjük a minőségromlást.
Házunk tája A jó méhész is holtig tanul
Szerző: Nagy Nikolett | 2011.08.29. 14:25:03 |
A méhektől az emberek általában félnek, de nem úgy a fertősalmási Juhász István, aki immár negyven éve foglalkozik tenyésztésükkel. Szerinte nem olyan veszélyesek, mint ahogy azt gondolják róluk. Igaz, nem tagadja, őt is megszúrták már többször.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.08.22. 15:10:00 |

Házunk tája A sertés belső élősködői
Szerző: kiszó | 2011.08.22. 15:08:26 |
Sokszor nem is gondolunk arra, hogy a hizlalási idő meghosszabbodása, a takarmányértékesítés romlása, a fejlődésben való lemaradás rejtett oka állataink parazitás fertőzöttsége lehet. A sertés legelterjedtebb és egyik legnagyobb kárt okozó belső élősködője az orsóféreg.
Házunk tája Bereg-vidék betakarítási lázban ég
Szerző: Hegedűs Csilla | 2011.08.22. 15:06:42 |
Bereg-vidéken befejezték a kalászosok betakarítását, tudtuk meg Popovics Sándortól, a Beregszászi Járási Mezőgazdasági Osztály vezetőjétől. A termésátlag 24,2 mázsa, vagyis 10 554 hektáron 25 542 tonna terményt takarítottak be.
Házunk tája Augusztus vége: szüretelj, szemezz, ültess!
Szerző: kiszó | 2011.08.22. 15:04:38 |
Közeledik az ősz, a betakarítás fő időszaka. Szinte minden kerti terménynek más-más az érésmenete, ennek következtében valamennyinél különböző stratégiát kell alkalmazni.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.08.15. 13:41:36 |

Házunk tája Növényvédelem augusztusban
Szerző: kiszó | 2011.08.15. 13:39:49 |
Nyár végén nem árt figyelni gyümölcsfáinkat és a szőlőt, mert nagyon könnyen megjelenhetnek rajtuk különböző kórokozók, melyek ellen leginkább permetezéssel védekezhetünk.
Házunk tája A szeder
| 2011.08.15. 13:37:50 |
A mérsékelt égöv ligetes, erdős vidékeinek és a folyóvölgyeknek az egyik legelterjedtebb és legrégebben gyűjtött gyümölcse. A hamvas szeder leveléből készítik a planta teát, ami megfázásos betegségekre és napi fogyasztásra is alkalmas energiaszegény ital.
Házunk tája Szamócatermesztés – a mostani a legfontosabb időszak
Szerző: Nagy Nikolett | 2011.08.15. 13:35:34 |
Vidékünkön egyre nagyobb teret hódít a szamócatermesztés. Hogyan is kezdjünk hozzá? Melyik fajtáját érdemes ültetni? Erről faggattam a nevetlenfalui Váradi Sándort, aki már 10 éve foglalkozik földieperrel. Az egyetem befejezése után fia, Ervin is bekapcsolódott a családi gazdálkodásba. Jelenleg 5 hektáron termőtővel rendelkeznek. Valamint idén tavasszal beültettek még 2 hektárt.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.08.08. 13:57:37 |

Házunk tája Augusztusi teendők
Szerző: kiszó | 2011.08.08. 13:56:17 |
A júliusi csapadék általában véve elég mélyen átáztatta a termőtalajt. Hatására minden növény élettevékenysége fokozódott, s a jövő évi termés is garantáltabb, mivel a termőrügyek differenciálódása jó feltételek mellett mehetett végbe. Ugyanakkor a kórokozók számára is kedvezően alakult a mikroklíma, ezért résen kell lennünk, s az ellenük szükséges védekezéseket el kell végezni. A tápoldatozásokat és lombtrágyázásokat már hagyjuk abba, mert a növényzet téli felkészülését akadályoznánk meg vele.
Házunk tája A gyalogbodza
Szerző: kiszó | 2011.08.08. 13:54:26 |
Kellemetlen szagú évelő növény, mely országosan elterjedt, utak és árkok mentén, erdőszéleken, televényes helyeken, vetések szélén is megtalálható. Csak rokona a fekete bodzának. Attól eltérően nem cserje, hanem magas, lágyszárú növény.
Házunk tája Mekkelekek az ólban
| 2011.08.08. 13:52:56 |
A kecske a „szegény ember tehene” – tartja a közmondás. Régen akinek nem tellett tehénre, az kecskét tartott. A juhhoz hasonlóan ez az egyik legrégebben háziasított állatunk. Miközben a takarmányárak folyamatosan emelkednek, a gazdálkodók igyekeznek csökkenteni költségeiket. A kecske mindenevő. A gazdasági haszonállatok között egyedi a mindent hasznosító képessége.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.07.25. 15:43:50 |

Házunk tája Hogyan kaphat kölcsönt a farmer?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.07.25. 15:42:26 |
A bankok alapállása általában az, hogy minden jogi és természetes (magán) személy, aki mezőgazdasági termeléssel, illetve tevékenységgel, valamint bárminemű ehhez hasonlatos és ezt a területet érintő vállalkozással foglalkozik, banki kölcsönt, banki hitelt igényelhet.
Házunk tája Milyen a jó őszibarack?
Szerző: kiszó | 2011.07.25. 15:40:42 |
Sokan vallják, hogy nincs jobb a saját termesztésű, közvetlenül a fáról szedett gyümölcsnél. Ez az őszibarack esetében fokozottan igaz.
Házunk tája Fodros kel
Szerző: kiszó | 2011.07.25. 15:39:13 |
Hidegtűrő, nagy zöld tömeget adó, betegségekre kevésbé fogékony zöldségféle a fodros kel. Leginkább másodtermesztésben hasznosítható.
Házunk tája Kukoricabogár – Kárpátokon innen és túl
Szerző: Tóth Viktor | 2011.07.25. 15:37:08 |
Tíz éve jelent meg Kárpátalján a kukoricabogár. Az első példányokat csapdák segítségével a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban fogták. Azóta évről évre nagyobb területet hódít meg, s öt-hat éve már akkora mennyiségben van jelen, hogy mérhető gazdasági kártételre képes.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.07.18. 14:09:38 |

Házunk tája Édes déli zöldség
Szerző: kiszó | 2011.07.18. 14:07:54 |
Különlegessége mellett kedvező étrendi hatása miatt Kelet-Európában is terjed a gumós vagy olasz édeskömény. Őszi fogyasztásra a nyár közepéig vethetjük, s mivel hajlamos a fölmagzásra, a mostani vetés még sikeresebb is lehet, mint a tavaszi.
Házunk tája Jó esély a másodtermesztésre
Szerző: kiszó | 2011.07.18. 14:06:28 |
Érdemes másodtermesztéssel próbálkozni azokon a vidékeken, ahol volt elég csapadék és tudnak öntözni. Azok a zöldségfélék jöhetnek szóba, amelyek szeptemberre és októberre még beérnek.
Házunk tája Vakond elleni trükkös módszerek
Szerző: kiszó | 2011.07.18. 14:05:02 |
Hasznos vagy káros állat a vakond? – teszik fel sokan a kérdést, amire nem is olyan könnyű egyértelmű választ adni. Mert kétségtelen, hogy ő is hozzátartozik az élő környezetünkhöz. Pusztítja a talajban élő és károsító pajorokat, csigákat, lótücsköket, drótférgeket, százlábúakat, de kedvelt csemegéje a földigiliszta, amelyről pedig köztudomású, hogy a leghasznosabb talajlakó élőlények közé tartozik, mert eleven ekeként forgatja, lazítja, keveri a termőföldet. Végül is: a vakond védett állat!
Házunk tája Fóliás biogazdálkodás nyáron
| 2011.07.18. 14:03:18 |
A fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák abban a reményben, hogy az eredmény majd busásan megtérül, óriási összegeket fektetnek a termelésbe, de elegendő egy-két hiba, s a remélt termés elmarad.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.07.11. 15:19:35 |

Házunk tája Az „aranyalma”
Szerző: kiszó | 2011.07.11. 15:18:13 |
Szép piros színével csábít, és nagyon egészséges is. Mivel nyakunkon a paradicsomszezon, érdemes többet megtudni erről a szép, ízes zöldségről.
Házunk tája A hízók a hűvöst szeretik
| 2011.07.11. 15:16:22 |
Az állatok növekedésének, súlygyarapodásának hatékonyságát gyakran befolyásolják a rendkívüli környezeti feltételek. A sertések esetében a hűvös környezet növeli a takarmányhatékonyságot, mivel a hízó törekszik megtartani általános testhőmérsékletét. A melegebb környezet viszont csökkentheti a növekedést, hisz növeli a test karbantartási igényét, és ez környezeti stresszt válthat ki az állatból. A kutatások bebizonyították hogy a folyamatosan 28 °C alatti hőmérséklet kedvezően befolyásolja a takarmány hatékonyságát és a súlygyarapodást.
Házunk tája Figyeljünk kedvenceinkre
Szerző: kiszó | 2011.07.11. 15:14:46 |
Hőségben háziállataink is komoly veszélyben lehetnek, ha a gazdik nem figyelnek oda rájuk.
Házunk tája Nyári munkálatok a szőlőben
| 2011.07.11. 15:12:28 |
Júliusban javában tombol a nyár, sokan mondhatják, korai még az újborra gondolni. Nem árt azonban időben elkezdeni a szüret előtti munkálatokat. A szőlő mindennapos törődést igényel. Aki rendszeresen gondozza, még az sem tudja mindig tetten érni a pillanatot, amikor a bogyó búcsút vesz zöld színétől, kissé puhább lesz és elkezdi gyűjteni a cukrot, ami nélkül élvezhetetlen a csemegeszőlő és lehetetlen bort készíteni. Ez a korszak az érés kezdete, amit a szőlészek összefoglaló néven zsendülésnek neveznek. Hogy milyen munkálatok szükségesek ilyenkor, majd az azt követő időszakban, Nagy Sándort kígyósi borászt kérdeztük, aki több mint két évtizede foglalkozik szőlészettel.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.07.04. 15:06:23 |

Házunk tája Mitől féltsük zöldségféléinket?
Szerző: kiszó | 2011.07.04. 15:03:50 |
A zöldségféléket leggyakrabban a káposzta bagolylepke, gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly támadja meg. A károsítást minden esetben a hernyók okozzák!
Házunk tája Milyen követelményeket ír elő a WTO?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.07.04. 14:58:26 |
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint alapjában véve az emberi jólét alapja a föld, a termőföld minőségének megfelelő szinten tartása, amelyről a mezőgazdasági társulásnak, az egyénileg gazdálkodó farmernek és magángazdának kötelessége gondoskodnia, azaz minden személynek, aki a termőföld tulajdonosa vagy bérlője, illetve megművelője.
Házunk tája A gazdálkodó tornatanár
Szerző: Balogh Csaba | 2011.07.04. 14:53:10 |
Nagydobronyban sokéves hagyománya van a burgonyatermesztésnek. Az itt lévő 1350 porta mindegyikén vetnek krumplit. Nem kivétel ez alól Hidi Sándor sem, aki a helyi középiskola tornatanára.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.06.20. 15:52:20 |

Házunk tája Mitől keserű az uborka?
Szerző: Szabó Sándor | 2011.06.20. 15:49:36 |
„Uborkát termesztek a konyhakertemben, ám hiába locsolom nap mint nap, a termés így is megkeseredik. Mi ennek az oka, hogyan lehet ezt megelőzni?” – kérdezte E. K. az Ungvári járásból. Olvasónk kérdését a feketepataki Csűri Csaba uborkatermesztőnek továbbítottuk.
Házunk tája Az amerikai kukoricabogár csapdázása
Szerző: kiszó | 2011.06.20. 15:45:32 |
Az amerikai kukoricabogár, amely Észak-Amerikából származik, Európában 1995-ben jelent meg, s mára kártételével az öreg kontinens egész területén veszélyeztetheti a kukorica termesztését. A kártevő jelenlétét, a rajzás alakulását csapdák segítségével észlelhetjük, követhetjük nyomon.
Házunk tája A gyümölcstermő növények zöldmetszése
| 2011.06.20. 15:41:34 |
Az egyik legfontosabb munkafolyamat a gyümölcstermesztés technológiájában a metszés. Ez a munka követeli a legnagyobb szakértelmet is. A következőkben a gyümölcstermelő gazdákat és kiskerttulajdonosokat szeretnénk ebben a fontos kérdésben eligazítani, gyakorlati tanácsot nyújtani számukra.
Házunk tája Lehetőségek tárháza: a kecske
Szerző: kiszó | 2011.06.20. 15:38:47 |
A legtöbb féle terméket termeli a legkevesebb befektetéssel. Luxuskozmetikumok alapanyagát adja, miközben a legszegényebb népek megbecsült jószága. Múlt, jelen és jövő haszonállata: a kecske.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.06.06. 14:27:10 |

Házunk tája Paradicsomtermesztés – edényben
Szerző: kiszó | 2011.06.06. 14:25:30 |
A konténerkertészet sikeréhez két fontos dolog szükséges: a fény és a víz. Olyan helyet válasszunk, ahol a palántánkat legalább fél napon át éri a nap. A hétvégén ellenőrizzük le, hogy a kiválasztott hely napsütött-e reggel 9-kor, délben és délután 3 órakor. Ha a három időpontból két alkalommal süt a nap, a hely tökéletesnek mondható.
Házunk tája A diótermesztés technológiája
| 2011.06.06. 14:23:55 |
A dió a Kárpát-medence, azon belül Kárpátalja nagyon fontos növénye. Ám a nagyüzemek összeomlása után a legtöbb helyen kivágták a fákat. Ugyanez a sors várt az útszéli és a háztáji diófákra is. Az ártériek száma is jelentősen csökkent. Mivel későn fordul termőre, telepítését egyelőre nem vállalják a gazdák. „Aki diót telepít, az az unokái számára ültet” – tartja a mondás. Az új dekoratív udvarokba sem szánnak neki helyet.
Házunk tája Gyomok a kukoricásban
Szerző: kiszó | 2011.06.06. 14:22:15 |
A kukorica-tábla legfontosabb gyomnövényei a széles levelű, úgynevezett kétszikű gyomok közé tartoznak. Ilyen például a parlagfű, a csattanó maszlag, a mezei acat, a folyondár szulák, illetve a különböző keserűfű-félék. Sokaknak segítséget jelentene, ha olyan gyomirtó szert tudnának használni, ami egy egyszerű „zöld könyvvel” bármelyik gazdaboltban megvásárolható.
Házunk tája Hatékony védelem a szőlőben
Szerző: kiszó | 2011.06.06. 14:19:11 |
A szőlőültetvényekben a virágzás idején okozhatja a legnagyobb kárt a különféle gombabetegségek megjelenése. A Quadris MAX maximális hatékonysága két, egymástól eltérő hatóanyagának kombinációján alapul. Összetétele: 93,5 g/l azoxistrobin és 500 g/l folpet.
Házunk tája Kertészkedési tanácsok júniusra
Szerző: kiszó | 2011.06.06. 14:17:37 |
Júniusban is sok feladatuk van a kertészeknek. Lássuk, melyek azok a teendők, amelyekről nem szabad elfeledkeznünk!
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.05.30. 13:41:27 |

Házunk tája Gyümölcsszüret júniusban
Szerző: kiszó | 2011.05.30. 13:39:22 |
Ilyentájt már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezőre kell figyelnünk.
Házunk tája Új kezdeményezés a láthatáron?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.05.30. 13:37:13 |
A saját, illetve bérbe vett föld nem minden esetben hozza meg a gazdálkodó, illetve a farmer által várt eredményt, aminek nem csak anyagi okai lehetnek. A végletekig kihasznált parcellákról, tegyen azokkal bármit is a megművelője, képtelen megfelelő termést betakarítani, ami azt jelenti, hogy a földet okvetlenül pihentetni kell ahhoz, hogy ismét magához térjen és a korábban megszokott módon teremjen.
Házunk tája A festőbodza termesztéstechnológiája
| 2011.05.30. 13:33:45 |
Az utóbbi évek egyik sikernövénye a fekete bodza (Sambucus nigra L.). Kárpátalján mindenütt előfordul. Jelenlegi adataink szerint Beregszászban kb. 6 ha, Kígyóson 4 ha és Nagyberegen 2 ha bodzaültetvény található.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.05.23. 14:21:50 |

Házunk tája Védekezés a csigák ellen
Szerző: kiszó | 2011.05.23. 14:20:01 |
Nedves időben, mindenekelőtt tavasszal és ősszel kertünkben rendkívül nagy károkat tudnak okozni a csigák. Egyaránt károsítják a csírázó és a kikelő növényeket, de az idősebbeket is.
Házunk tája Gyomirtás a gyümölcsösben
| 2011.05.23. 14:18:20 |
A gyomok a gyümölcsösben elsősorban a talaj vízkészletének elhasználásával okoznak gondot, de erősen csökkentik a tápanyagkészletet és a talajhőmérsékletet is. A gyomos ültetvény párásabb mikroklímája elősegítheti a varasodást, egyes fajokon pedig felszaporodhatnak a kártevők, elsősorban a takácsatkák.
Házunk tája A növényvédő szerek alkalmazása
Szerző: kiszó | 2011.05.23. 14:15:17 |
Ha a kiskertekben már kimerítettük a mechanikai és biológiai növényvédelmet, ám mégis megjelennek egyes kórokozók vagy betegségek, akkor már csak a vegyszeres védekezés marad.
Házunk tája Csibenevelés „háziasan”
Szerző: Nagy Nikolett | 2011.05.23. 14:12:10 |
Napjainkban egyre kevesebben foglalkoznak kotlóültetéssel még faluhelyen is. Sokkal praktikusabb megvenni az előnevelt csibéket. Viszont, ha valaki mégis a keltetés hagyományos módját választja, sok nehézséggel találja szemben magát.
Házunk tája A kukacmentes cseresznye titka
Szerző: kiszó | 2011.05.16. 14:31:53 |
Elsősorban a késői cseresznye- és meggyfajták kártevője a cseresznyelégy lárvája, a 3–4 mm-es nyű, de már a középérésű fajtákat is komoly kár érheti, ha nem védekezünk ellene megfelelően.
Házunk tája Építsünk emelt ágyást!
Szerző: kiszó | 2011.05.16. 14:30:17 |
Gyenge minőségű a kertünk földje? Kertészkedjünk modern módszerekkel, használjuk ki a magasított ágyás előnyeit! Ez tulajdonképpen hagyományos kerti ágyás, amely talajszint fölött, magasított területen helyezkedik el, és kerettel van körülvéve.
Házunk tája Hogyan védekezzünk a lisztharmat ellen?
Szerző: kiszó | 2011.05.16. 14:27:40 |
A lisztharmat a növények egyik leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető betegsége. Bár egyetlen növény sem immunis erre a gombára, egyesek könynyebben megfertőződhetnek. Az orgona, a vadalma, a lángvirág, a méhbalzsam, a rózsák, a szőlő, a tök és az uborka a lisztharmat könnyű célpontjai lehetnek.
Házunk tája Bimbós palánták előnyben
Szerző: kiszó | 2011.05.16. 14:25:41 |
A jó palánta ismérve a fejlett és egészséges gyökérzet. Elvénült, „túlkoros” növényeket ne ültessünk ki, azok nem hoznak korábban termést. Nem a szár hosszúsága és nem is a lombozat nagysága határozza meg a palánta minőségét, hanem a gyökérzet.
Házunk tája Szak-Tár
Szerző: kiszó | 2011.05.16. 14:23:55 |

Házunk tája Vass József ha kell, a vasat is üti
Szerző: Tóth Viktor | 2011.05.16. 14:21:58 |
A kisbégányi Vass József néhány éve vágott bele a gazdálkodásba. Az azóta eltelt időszakot szárnypróbálgatásként tartja számon, miközben maga is tudja, nem olcsó „mulatságról” van szó.
Házunk tája A szakember válaszol
Szerző: Varga Márta | 2011.04.18. 16:55:15 |

Házunk tája Szak-tár
Szerző: kiszó | 2011.04.18. 16:53:06 |

Házunk tája Növénytársítás
Szerző: kiszó | 2011.04.18. 16:51:37 |
A vegyes kultúrák egyes növényei eltérő tápanyagokat igényelnek a talajból, és juttatnak vissza anyagcseréjük során. Bizonyos növények nem viselik el egymás közelségét, mások viszont kölcsönösen segítik egymást. Egyes szomszédok betegségek, kártevők elűzésére is képesek. A bokros növekedésű és széles levelű egyedek fejlődnek a keskeny, felfelé törő mellett, a sekély gyökérzetet fejlesztők váltakoznak a mélyen gyökerező fajokkal.
Házunk tája A virág örök
Szerző: Varga Márta | 2011.04.18. 16:47:14 |
A kisgejőci Simon Péter és felesége, Erika három évvel ezelőtt vágott bele az egynyári virágok termesztésébe. Az egyik rokontól „lopták” az ötletet. Nem volt egyszerű a kezdet, állítják, és még most is van mit tanulniuk. Ottjártunkkor a büdöskék már virágba borultak, elszállításra vártak, társaik bimbóikat nyitogatták.
Házunk tája Szak-tár
Szerző: kiszó | 2011.04.11. 15:10:33 |
A kisnyulak számáról; Mikor vegyünk naposcsibét?;
Házunk tája Mit tartalmaz a földterület jellemrajza?
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2011.04.11. 15:09:05 |
A magánkézben lévő (privatizált) mezőgazdasági hasznosítású földterületekről azért készítenek hivatalos katasztert, hogy a parcella méreteiről és talajának minőségéről pontos képet kapjanak.
Házunk tája A sárgarépa, a petrezselyem és a zeller vetése
Szerző: kiszó | 2011.04.11. 15:06:43 |

Házunk tája Támadnak a kullancsok!
Szerző: Dankulinec Nikolett | 2011.04.11. 15:03:10 |
A tavaszi melegebb idő beköszöntével egyre nagyobb annak esélye, hogy kullancs kerül saját, illetve háziállataink testére. Kárpátalja a kullancs előfordulását tekintve igencsak fertőzött régiónak számít.
Házunk tája Ősziek: csak a látszat biztató
Szerző: Tóth Viktor | 2011.04.11. 14:59:59 |
Az ősziek meglehetősen jó állapotban vészelték át a telet. Legalábbis ezt állítja Novák András, a Nagysző­lősi Járási Növényvédelmi Szolgálat vezetője, aki ugyan­akkor nem tagadja: a vetés sok helyen kiázott. Azt sem titkolja: az ágazat óriási lemaradásban van.
Házunk tája Hogyan lehet ehető csírákat termelni?
Szerző: kiszó | 2011.04.05. 14:30:47 |
A magban rejtőzik mindaz a tápanyag, amelyre a csírából fejlődő növénynek élete kezdetén szüksége van.
Házunk tája Szak-tár, 2011.04.04
Szerző: kiszó | 2011.04.05. 14:27:39 |
A borjak táplálása; Mit legeljenek?
Házunk tája A mezőgazdasági földterületek prioritásai
Szerző: N. Sz. | 2011.04.05. 14:25:58 |
A mezőgazdasági hasznosításra szánt földterületek bérleti, illetve kommunális tulajdonba adásának elsődleges célja az, hogy azon a bérbe és tulajdonba vevők hasznos mezőgazdasági kultúrákat termesszenek,
Házunk tája Fűszernövények nevelése
Szerző: kiszó | 2011.04.05. 14:23:11 |
A fűszernövények igen nagy szerepet játszanak a magyar konyhaművészetben, ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani a kertben is a fűszernövények termesztésére. A borsfű, a majoranna, a bazsalikom, az izsóp, a kakukkfű és a kapor egyben a kertnek is fűszere!
Házunk tája Meddig hasznosíthatóak a vetőmagok?
Szerző: kiszó | 2011.04.05. 14:22:00 |
A vetőmagok nyugalmi állapotban levő, de élő szervei a növényeknek, amelyekben bonyolult biokémiai folyamatok zajlanak. Ennek következtében a magvak vetésre, termesztésre való alkalmassága változik és ennek ütemét a tárolás körülményei is befolyásolják.
Házunk tája Viszonteladás helyett termesztést javasol a szakember
Szerző: Tóth Viktor | 2011.04.05. 14:19:52 |
Az elmúlt két évben 80–100 forintért vásárolták a kárpátaljaiak a magyarországi meggy kilóját, amit itthon mintegy 13 hrivnyás áron értékesítettek.
Házunk tája Hogyan lehet ehető csírákat termelni?
| 2011.04.04. 15:54:11 |
A magban rejtőzik mindaz a tápanyag, amelyre a csírából fejlődő növénynek élete kezdetén szüksége van. Ezt a bölcsességet 3000 évvel ezelőtt már a kínai tengerészek is tudták és a hosszú hajóutakra szójababot vittek magukkal; ezt csíráztatták és a csírákat rendszeresen fogyasztották az akkor rettegett skorbutbetegség elkerülése érdekében. A magvak csírájában igen sokféle, az ember számára is létfontosságú vitamin, fehérje és ásványi anyag tárolódik. Ezek különösen februárban–márciusban fontosak az ember egészségének megőrzése szempontjából. Ezért ajánlatos házilag magokat csíráztatni, mert ezek életerőt adó, egészséges és ízletes táplálékot szolgáltatnak. Mindössze egy tisztára mosott befőttes üvegre, vagy a szaküzletekben beszerezhető speciális csíráztató agyagedényre, vízre, fényre és melegre van szükség. A csíra nyerésére alkalmasak a gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs), a hüvelyesek (bab, borsó, csicseriborsó, lencse, szója), valamint egyéb növények (retek, lucerna, zsázsa, mustár) egészséges vetőmagja. • A magokat az edénybe töltjük és feltöltjük langyos, tiszta vízzel. • A második napon a vizet leöntjük a magokról, azokat egyszer-kétszer átmossuk, újra felöntjük, ezután  az edényt világos, meleg helyre állítjuk. • A harmadik napon ismét leöntjük a vizet és friss, langyos vizet töltünk a magokra – csak annyit, hogy folyamatosan nedvesek maradjanak! • A negyedik napon pótoljuk az elhasznált vizet. Ekkor már láthatók az első csírák. • Az ötödik napon szükség esetén utána töltjük a vizet és megkóstolhatjuk az első, zsenge csírákat. • A hatodik napon a magok tömegesen csíráznak és fogyaszthatók. A csíráztatóedényt a hűtőszekrénybe állíthatjuk, ahol a csírák növekedése – lassabban ugyan, de – tovább folytatódik. Hosszabb tárolás alatt azonban sokat veszítenek az ízükből és a beltartalmukból.   Búzacsírás káposztasaláta Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg savanyú káposzta 15 dkg tisztított alma 2 dkg mazsola 2 dkg búzacsíra 1 dkg cukor citromfű köménymag A kicsavart savanyú káposztát lazán összekeverjük a metéltre vágott hámozatlan almával, a megmosott mazsolával, a búzacsíra felével, valamint kevés citromfűvel és őrölt köménymaggal. A cukrot kevés káposztalében feloldjuk, s ezzel meglocsoljuk a salátát. Egy órán át hűvös helyen állni hagyjuk, s tálaláskor rászórjuk a maradék búzacsírát.
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.04.04. 15:51:23 |
A borjak táplálása A borjakat legalább háromhónapos korukig tejjel vagy tejpótló szerrel tápláljuk. Tejigényük elsődlegesen a fajtától, másodlagosan a hasznosítási iránytól és a nemüktől függ. A magyartarka borjak átlagosan 500 liter tejet igényelnek a felnevelés alatt. Az üszők kevesebbet, a bikák akár többet is. A tejelő típusú borjak előbb szoktathatók szilárd takarmányra. Ezek mintegy 100 literrel kevesebb tejjel is beérik. Minél gyakrabban itatjuk őket egy napon belül, annál jobb eredmény érhető el még azonos mennyiségű tejfogyasztás esetén is. Ha napjában csak kétszer itatunk, az éhes borjak mohón, nagy kortyokban nyelik a tejet, s ez könnyen okozhat emésztőszervi megbetegedést. A tejet vagy tápszert 37–38 oC-on adjuk az állatoknak. Mit legeljenek? Sertésnek, baromfinak a zsenge, rostszegény, lédús zöldfélék, a nyúlnak, lónak, szarvasmarhának a keményebb, rostosabb fű a hasznosabb. Fontos, hogy a kaszált vagy szedett zöld ne legyen poros, sáros, mert az emésztőszervi megbetegedést okoz. A nedves pillangósoktól könnyen felfúvódik az állat. Az elvénült fű a baromfi begyében összecsomósodik, emészthetetlen szövedéket, s ezáltal elhullást okozhat. A legelő állat a mérges növényeket nagy valószínűséggel kikerüli, nem fogyasztja el. A kaszáltan elé tett takarmányból azonban nem válogatja ki.
Házunk tája A mezőgazdasági földterületek prioritásai
| 2011.04.04. 15:50:00 |
A mezőgazdasági hasznosításra szánt földterületek bérleti, illetve kommunális tulajdonba adásának elsődleges célja az, hogy azon a bérbe és tulajdonba vevők hasznos mezőgazdasági kultúrákat termesszenek, lakossági fogyasztásra szánt termékeket állítsanak elő. Legyenek azok gabona-, zöldség- vagy gyümölcsfélék, illetve állati termékek, tej- és húsféleségek. A mezőgazdasági szükségletre szánt földterületek kijelölése Ukrajnában az állami földmérési telekkönyv (kataszter,) szabályai szerint történik. Iparvállalatok, lakás- és kommunális-gazdálkodási létesítmények, vasutak és közutak, villamos-, táv-, hő- és olajvezetékek, valamint más egyéb hasonló, nem mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos építmények létrehozására elsősorban a gyengébb minőségű, vagy a nem mezőgazdasági hasznosításra szánt földterületeket jelölik ki az illetékesek. N. Sz.
Házunk tája Fűszernövények nevelése
| 2011.04.04. 15:48:29 |
A fűszernövények igen nagy szerepet játszanak a magyar konyhaművészetben, ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani a kertben is a fűszernövények termesztésére. A borsfű, a majoranna, a bazsalikom, az izsóp, a kakukkfű és a kapor egyben a kertnek is fűszere! Ezek szerény növények, nem igényelnek se sok helyet, se bonyolult növényvédelmi eljárásokat és egész évben ellátják a családot friss és szárított fűszerekkel. Úgyszólván mindenki ismeri a leggyakoribb, a vidékünkre jellemző fűszernövényeket, a fokhagymát, a fűszerpaprikát, a konyhaköményt, de érdemes más, speciális jellegűeket is termelni a kert egy napos, védett, meleg sarkában. Most kell elvetni – többek között – a borsfű, a majoranna, a bazsalikom, az izsóp, a kakukkfű és a kapor magját. Az egynyári fűszernövények közé sorolják még (az ugyancsak most vetendő) sáfrányos szeklicét is, amely valójában színezőnövény, mert a szárított virágszirmai aranysárgára színezik a húsvéti, ünnepi húslevest, a főtt rizst, a tésztát, sőt a fehérbor színét is lehet vele javítani. Sarjakról és dugványozással szaporítjuk az évelő fűszernövények közül a tárkonyt, a borsmentát, a citromfüvet, a lestyánt és a zsályát.
Házunk tája Meddig hasznosíthatóak a vetőmagok?
| 2011.04.04. 15:46:55 |
A vetőmagok nyugalmi állapotban levő, de élő szervei a növényeknek, amelyekben bonyolult biokémiai folyamatok zajlanak. Ennek következtében a magvak vetésre, termesztésre való alkalmassága változik és ennek ütemét a tárolás körülményei is befolyásolják. Részben vagy egészben a legjobb minőségben betakarított vetőmagvak is – egy idő elteltével – elvesztik a csíraképességüket. A bab- és káposztafélék vetőmagja 4–5 évig, a sütő- és spárgatök 6–8 évig használható fel vetésre. A sárgarépa, a cékla, a zeller magja 3–4 évig marad csíraképes. A feketegyökér, a kapor, a petrezselyem azonban már egyéves tárolás után elveszti a vetésre való alkalmasságát. Csak ellenőrzött, zárt csomagolásban levő vetőmagot vásároljon! A vetőmag bizalmi cikk, alkalmi árustól, piacon nem ajánlatos beszerezni. A tasakon, a dobozon a törvény értelmében feltüntetik, hogy meddig csíraképes a mag. A lejárt szavatosságút a legjobb kidobni, mert különben az ember késztetést érez, hogy ne vegyen újat, hanem azt használja fel! Ha külsőre jónak ítéljük a magot, a tényleges csírázóképességéről próbacsíráztatással győ­ződhetünk meg. Például úgy, hogy nedves itatóspapírok közé vagy nedves homokba teszünk tíz, húsz vagy ötven magot, majd a kicsírázottak számának arányában megállapítjuk, hogy a magvak hány százaléka csíraképes. Gyorsabb, ha a vizsgálandó magvakból néhányat a tűzhely forró lapjára teszünk. A felforrósodott magok közül a csíraképesek elpattannak (a bennük lévő víz gőzzé válva szétfeszíti őket), a meddők pedig változatlanok maradnak.
Házunk tája Monília fenyegeti a csonthéjasokat
| 2011.04.04. 15:45:36 |
Viszonteladás helyett termesztést javasol a szakember Az elmúlt két évben 80–100 forintért vásárolták a kárpátaljaiak a magyarországi meggy kilóját, amit itthon mintegy 13 hrivnyás áron értékesítettek. Novák András, a Nagyszőlősi Járási Növényvédelmi Szolgálat vezetője szerint mindez teljesen indokolatlan, hiszen a gyümölcs – mint ahogy több más fajta is – régiónkban ugyanúgy termeszthető. Pontosabban: termeszthető lenne, ha betartanák a növényvédelmi előírásokat. – Egy kifejlett fa átlagosan 40–50 kilogramm termést hoz. Az lenne a jó, ha az emberek nem viszonteladással, hanem magával a termesztéssel foglalkoznának, hiszen ez több pluszpénzt hozna a konyhára – mondja a szakember. – Ugyanez a kajszi- és őszibarackra, valamint a szilvára is vonatkozik. – Mit kell tenni ahhoz, hogy a csonthéjasok rendszeresen termést hozzanak? – A kajszira és a meggyre a legnagyobb veszélyt a Monília laxa jelenti, ami teljesen elpusztítja a termést. A fertőzés szempontjából a legveszélyesebb időszak a virágnyitás kezdetétől annak végéig tart. A növényvédelmi munkálatokat tehát eszerint kell beütemeznünk. Virágzás előtt érdemes réztartalmú permetlevet – Cham­pion, Kuproxat, Kup­ro­xil – használni, amelyek a kárpátaljai szaküzletekben kaphatók. A virágzás kezdetén, közepén és végén csak felszívódó szerves vegyszereket használjunk, ilyen például a Topszin-Metil, a Rubigon, a Szkore vagy a Szignum. A rezisztencia megelőzése érdekében mindhárom alkalommal egy másikat alkalmazzunk. A szereken fel van tüntetve a megfelelő töménység is. A védekezés különösen akkor nélkülözhetetlen, ha az említett időszak alatt a hőmérséklet folyamatosan eléri a 13–18 fokot, gyakori a csapadék, s gyakran ködös az idő. Ha szárazság van, a virágzás nagyon gyorsan befejeződik. Ez esetben elegendő az elején és a végén permetezni. Ha ezzel végeztünk, 5–7 nap múlva az említett réztartalmú szerek valamelyikével ajánlatos újra lefújni a fákat. Ezek az anyagok egyébként más betegségek, például a levéllyukasodás ellen is hatásosak. – Mire figyeljen az, aki őszibarackot termeszt? – Ennek a gyümölcsfajtának a Tafimia levélfodrosodás a legnagyobb betegsége. A gomba a rügyekben telel át. Virágzás előtt, az úgynevezett fehérbimbós állapotban, továbbá nyitáskor és virágzás végén kizárólag felszívódó szereket alkalmazzunk. Sajnos a választék Kárpátalján nem nagy. Felhasználható a Szko­re–Delan, a Szkore–Merpan vagy a Fuli­kurSzolo–Delan keverék. A harmadikat a Delant Merpával is helyettesíthetjük. Ezek a szerek is hatásosak más betegségek ellen. Novák András beszélgetésünk végén arra hívta fel figyelmet: permetezés nélkül nincs termés, a gazda pedig folyamatosan cseréli a drága gyümölcsfát, anélkül, hogy munkájának eredménye lenne. Tóth Viktor
Házunk tája Tudnivalók a málna termesztéséről
| 2011.03.21. 15:19:34 |
Egyre népszerűbbek a bogyós gyümölcsök A csemeteiskolák működtetőitől tudjuk, hogy vidékünk lakóinak körében egyre népszerűbbek a bogyós gyümölcsök. Nincs olyan zsúfolt kert, ahol egy-egy tő ribiszke, köszméte, josta vagy éppen (tövis nélküli) szeder, illetve málnabokor el ne férne. De mit is kell tudni közkedvelt bogyós gyümölcsünk, a málna termesztéséről? A málna föld feletti hajtásrendszere két évig életképes félcserje. Gyökérzetének teljes felületén képződnek járulékos rügyek, ebből keletkeznek a gyökérsarjak (mennyisége fajtatulajdonság), amely szaporító anyagként szolgál. Ezért minden évben az újabb gyökérsarjakat kell meghagyni, amelyek önálló életet kezdenek, illetve kolóniát alkotnak    (6–10 db/m). A növény ökológiai igényei Mivel a vad málna az erdei tisztások növénye, a nemesített málna is hűvösebb, párásabb, de nem túl napos területeket igényel. Nagyon kicsi az alkalmazkodó képessége. Sekélyen gyökeresedő, a csapadék mennyiségét és eloszlását illetően az egyik legigényesebb gyümölcsfaj. Talajigénye Gyengén savanyú, mélyebb termőrétegű, szerves anyagban gazdag levegős talaj, (homokos vályog és vályog). Az átmeneti vízborítást sem tűri. Telepítése Kertünk azon részébe, ahová málnát szeretnénk telepíteni, négyzetméterenként 5–8 kg istállótrágyát forgassunk be. Ásáskor szedjük ki a cserebogár pajor lárváit. Nálunk a leggyakrabban a karós művelést alkalmazzák. Ilyenkor a töveket egy méter távolságra telepítjük egymástól. Sövényben a sorok közötti távolság 2 m, a tövek között viszont 40 cm-re rövidül. Váltósoros művelés 1. A málnaültetvény 6–7. évében a sorközök közepén a sarjakat meghagyva új sort alakítunk ki. A szüret befejezése után az eredeti sort tarra vágjuk. Ilyenkor jó közepes termés várható. 2. A málnaültetvény 5–6. évében a vegetáció végén tarvágást alkalmazva mindent eltávolítunk. A következő évben csak zöld sarjak lesznek, melyeket a termés hiányában intenzív növényvédelemben részesítünk. Aztán csak a termővesszőket hagyjuk, melyeket visszavágunk. A sekély gyökér elhelyezkedése miatt nagyon káros az elgyomosodás, de a mély talajmunka is. A sarj is gyom, ami felesleges! A vegetáció alatt 4–6 alkalommal kapáljuk a málnást 5–8 cm mélyen. Május–július közepéig nagyon lényeges az elegendő víz. Ha nincs csapadék, öntözni kell! A metszés három részből tevődik össze 1. Az elpusztult, lemetszett termővesszők szüret utáni azonnali eltávolítása • szellősebb lesz a bokor, • hatékonyabb a növényvédelem • beteg részek eltávolítása (vesszőfoltosságok) 2. A sarjakat is megritkítjuk a szüret után. Először a beteg fertőzött, majd a vékony, kevésbé fejlett sarjakat és végül úgy ritkítsuk meg, hogy a jól fejlett egészséges hajtásból 6–10 db maradjon, vagy tövenként 6–8 db. A sövényfal 20–30 cm szélesnél nagyobb ne legyen. 3. Termővesszők visszavágása 150–170 cm magasan, fajtától és támberen­dezéstől függően. A vessző felső része vékony, rövid íz közű, esetleg el is fagy, alul vegetatív alvó rügyek. A középső 100–120 cm rügyei a legértékesebb termőrügyek. Erős termőhajtás lesz belőle, sok és nagy gyümölcs. A visszametszés időpontja • a vegetáció befejezése után télen • kora tavasszal (rügypattanás előtt). A vesszők, hajtások rögzítése a huzalon egyesével vagy többesével (lazán) fontos a szélkártétel miatt. Bodnár István kertészmérnök
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.03.21. 15:17:07 |
A  helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények időbeni sorrendjét vetésforgónak nevezzük. Ennek szabályait  a háztájiban is be kell tartani, ami  nem könnyű feladat. Ha viszont sikerül, azzal sok növényvédelmi probléma   kerülhető el. A kiválasztáskor azt kell szem előtt tartani, hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után  ne termesszük. Erre azért van szükség, mert a növény saját igénye szerint, egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait, másrészt elszaporodnak a fajra jellemző  károkozók, kártevők. Legfeljebb  három év után  kerüljön  újra ugyanarra a területre a paradicsom, a paprika, a burgonya, a fejes- és a kelkáposzta, a karalábé, a karfiol, a bimbós kel. Követésre érdemes  szabály, hogy egymást követően még az azonos családba tartozók  se kerüljenek ugyanarra a területre. Egy  családba   tartoznak a: – borsó, bab, lencse (hüvelyesek); – saláta, cikória (fészkesvirágúak); – káposztafélék, retekfélék (ke­resz­tesvirágúak); – paprika, paradicsom, burgonya (burgonyafélék); – sárgarépa, petrezselyem, zeller (ernyősök); – uborka, tök- és dinnyefélék (kobakosok); – az összes hagymaféle.
Házunk tája János gazda tanácsai
| 2011.03.21. 15:13:43 |
A szőlő  metszése A szakemberek véleménye is sokszor megoszlik arról, hogy télen vagy kora tavasszal metsszék-e a szőlőt. Természetesen  mind a téli, mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga előnyei  és  hátrányai.  A gyakorlat is igazolja, hogy a szőlő a nyugalmi  időszakban is bármikor metszhető. A korai metszés előnye, hogy a  növény tavasszal korábban fakad, tehát hosszabb tenyészidő  áll rendelkezésre. A téli metszésű  szőlőben a vágási sebek beszáradnak, tavasszal nem könnyeznek a vesszők, nincs felesleges tápanyagvesztés,  illetve elkerülhető a rügyek esetleges bevakulása is. A   hátránya, hogy erősebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszők  fagykárt  szenvednek. Ezért ilyenkor a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olaszrizling, Burgundi, Leányka). Az  érzékeny fajták (Ezerjó, Müller)  kezelését ajánlatos későbbre halasztani. A metszés során a tőkén, illetve a termőkarokon meghagyott rügyek a növény terhelését jelentik. Ennek nagysága függ a tőkék erősségétől, a fajtától, a természeti adottságoktól, talajviszonyoktól, a környezettől, az alanytól. A megterhelés  az alannyal is  összefüggésben van. Vannak kimondottan erős fejlődésű, dús hajtásokat nevelő alanyok, amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell megterhelni, hogy  biztosítsuk a termőegyensúlyt. A megmaradó rügyek száma a termesztés  céljától is függ. Ha minőségre törekszünk, akkor kisebb a terhelés, ha viszont inkább   nagy hozamot akarunk, akkor több rügyet kell meghagyni. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes  megválasztására, mert a rendszeresen túlterhelt tőkék  legyengülnek. A túlzott  mértékletességgel kezeltek pedig kisebb hozamhoz és a fagyra  érzékenyebb vesszők fejlődéséhez vezet. A háztáji szőlőtermelők négyzetméterenként  általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. A nagy fürtű, bőtermő borszőlőkön, valamint a csemegeszőlőkön 10–14, az apróbb  termést hozókon  pedig 14–18 rügyre  érdemes metszeni. Tőkeművelésű szőlőben általában váltócsapos metszést végzünk. Kordon- és  lugas műveléshez termőcsapos, illetve kombinált vagy szálvesszős  metszést alkalmazunk, a  fajták termőképességének megfelelően. Ehhez tudni kell, hogy melyik fajta igényel rövid- vagy hosszúcsapos, illetve szálvesszős metszést. A legtöbb fajtánál  jól bevált a rövidcsapos, legyezővel  vagy szálvesszővel kiegészített kombinált metszési eljárás.
Házunk tája Új kezdeményezés a láthatáron
| 2011.03.21. 15:11:40 |
A saját, illetve a bérbe vett föld nem minden esetben hozza meg a gazdálkodó, illetve a farmer által várt eredményt, aminek nemcsak anyagi okai lehetnek. A végletekig kihasznált parcellákról, tegyen azokkal bármit is a megművelője, képtelen megfelelő termést betakarítani, ami azt jelenti, hogy a földet okvetlenül pihentetni kell ahhoz, hogy a korábban megszokott módon teremjen. De mi legyen addig a megművelőjével, ha ez volt az egyetlen kenyere és nincs sem a közelben, sem a távolban szabad földterület, amivel – nem biztos, hogy tökéletesen illik rá a kifejezés, de – kárpótolhatná magát? Ukrajna lépten-nyomon azt hangoztatja, hogy mindenáron fel akar zárkózni Nyugat-Európához, vagyis az Európai Unióhoz. Az agrárminiszter kijelentéseiből úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság terén is. Bár számos javaslat elhangzott már az elmúlt évek során, ám épkézláb megoldás máig sem született. Újabban ismét felcsillant a remény, egy apró lehetőség, ami röviden összefoglalva azt jelentené, hogy az ország vezetői nem hagyják magukra a mostoha helyzetbe került gazdálkodókat, és a pihentetett területeket nem csak a megművelője, de a föld érdekében is olybá tekintik, mintha teremnének. Azaz tulajdonosaik állami dotációt kapnának. Az ötlet szép, már csak meg kellene valósítani! Egyébként, miután Ukrajna csatlakozott a WTO-hoz – a Kereskedelmi Világszervezethez –, a föld védelme érdekében ez nemcsak kívánalom, hanem követelmény. A megvalósítás azonban még a jövő zenéje. Igaz,  sok terv és elképzelés dugába dőlésének voltunk már szemtanúi az ország függetlenné válása óta eltelt közel két évtizedben, bízzunk benne, hogy ezzel a „történettel” most másként lesz. (n. sz.)
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.03.14. 14:59:11 |
A  szamóca  ültetése A szamóca nem igényel nagy teret, ezért akár erkélyen, balkonládában is nevelhető. A korai telepítésű tövek már az ültetés évében, míg a késői (szeptemberi) telepítésűek csak a következő tavasszal hoznak termést. Napos, félárnyékos, széltől védett helyre ültessük. Kedveli a jó szerkezetű és vízáteresztő képességű, magas humusztartalmú talajt. A szamóca önmegporzó, tehát nem kell porzó partnerről gondoskodni. A légmozgást nélkülöző fülledt helyeket kerüljük, hogy a megelőzzük lisztharmat-fertőzést. Különösen fontos a helyes ültetési mélység. A gyökértörzs a föld síkjával azonos magasságban legyen. Ültetés után ne maradjon gyökér a föld felett. Ha túl mélyre kerülnek a tövek, könnyen elrothadnak. Palántázás után azonnal alaposan öntözzük be a friss ültetést. Az ajánlott tőtáv a kertben 20–35 cm, a sortáv 60–90 cm. A fejlődő növényeket tartsuk gyommentesen. A szamócát fekete fóliával takart felületre is ültethetjük. A fólia csökkenti a talaj párolgását, elnyomja a gyomokat. Így a növények is gyorsabban fejlődnek és korábban teremnek, mert kezdeti fejlődésükhöz több hőt tudnak összegyűjteni. Hangyák  a  kertben A hangyák nagyjából hasonló szerepet töltenek be a kertben, mint a szántóföldeken a varjak, amelyek sok rovart pusztítanak el, de kárt is okoznak az elfekvő és a csírázó búzaszemek kiszedésével. A hangyák a gyümölcsfákon, a zöldségféléken, a díszbokrokon és a rózsatöveken akkor jelennek meg, ha azokon levéltetvek is vannak. Ha azt látjuk, hogy a növényeken a hangyák le-fel korzóznak, biztosak lehetünk abban, hogy ott levéltetű károsít, szívogatja a leveleket. A hangyák szimbiózist építettek ki a levéltet­vek­kel: masszírozzák a tetvek potrohát, ennek hatására a tetvek több mézharmatot választanak ki, amit a hangyák táplálékul használnak fel. Az intenzívebb mézharmat-kiválasztáshoz viszont a levéltetvek több nedvet szívnak el a növényektől, tehát kártételük fokozódik. Igaz viszont, hogy a hangyák sokszor megtámadják „teheneiket” és elpusztítják a levéltetveket. Ahol a hangyák megjelennek, ott fel kell készülni a levéltetvek elleni védekezésre. Erre a célra igen jó szerek állnak rendelkezésünkre; ilyenek a Bi 58, a Flibol E, az Unitron 40 EC, a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC, a Piretrin stb.
Házunk tája Földbe kerülhetnek a magok
| 2011.03.14. 14:57:46 |
Késve bár, de megindul a nagyüzem a kertekben. A kora tavaszi teendőinket nem szabad halogatni. Ha saját paradicsom-, pap­rika-, padlizsánpalántákat szeretnénk ültetni, ideje elvetni a magokat. – Az emberek zöme még csak nézelődik, én azonban folyton mondogatom, hogy bizony a hónapos retek már földbe kívánkozik, akárcsak a nagyobb dughagyma és  gyöngyhagyma is – magyarázza Mátyfalvi Sándor, aki tizenöt éve vetőmagok forgalmazásával foglalkozik, s valóban otthon van a témában. – Korán lesz paradicsom-,  káposzta-, karalábé-, karfiolpalántánk, ha most elvetjük azokat. Majd jön a sárgarépa és a fejes saláta. Ezek a magok ugyanis a plusz       5–6 fokos földben már jól érzik magukat.  – Melyek a legkelendőbbek? – Sokan például a lugas paradicsomot szeretik, viszont vannak, akik az almaparadicsomra esküsznek. Ezek között is található korai, közepes és késői érésű. A vevők zöme inkább a külföldi magokban bízik, ezekből fogy a legtöbb. A magas árak arra ösztönzik a városlakókat, hogy maximálisan kihasználják konyhakertjüket. – Valóban egyre többfelé terjed a kertészkedés – mondja a kereskedő. – Ennek  egyik oka lehet az, hogy a gyümölcs- és zöldségárak lassan az eget verik, ezért sokkal kifizetődőbb legalább a család részére megtermelni ezeket a termékeket. A városiak mindenből csak egy kicsit vesznek, hiszen nem túl nagy földrészleggel rendelkeznek, a falun élők viszont nagyobb tételben, olykor néhány kilót is. Elterjedt a melegágyak készítése. Ennek minden olyan helyen létjogosultsága van, ahol a friss istállótrágya ingyen vagy olcsón beszerezhető. Egy melegágy könnyen elkészíthető, és nemcsak a palántaneveléshez használhatjuk, hanem korai saláta, spenót, retek és zöldhagyma neveléséhez is. A jól elkészített keret évekig használható. A melegágy helyén később nagyon jól érzi magát a tápanyagigényes tök vagy uborka, és ősszel még érett komposztot is „szüretelhetünk” belőle. Hegedűs Csilla
Házunk tája Milyen legyen a jó metszőolló?
| 2011.03.14. 14:55:51 |
A jó szerszám fele munka – tartja a közmondás, ami a metszőolló esetében különösen igaz, hiszen tavaszi munkálatok főszereplője. Fontos tudni, hogy legfeljebb másfél-két centiméteres átmérőjű vesszőt, gallyat metszhetünk vele, az ennél vastagabb részek, ágak levágására minden esetben fűrészt használjunk. A jó metszőolló legfontosabb tulajdonságai, hogy strapabíró, tartós, ugyanakkor könnyű. Nyele tenyérbe simul, ne legyen se túlságosan rövid (mert feltöri a tenyeret), se túlságosan hosszú (mert akkor nem tudjuk elég nagyra nyitni az ollót). Kívánatos, hogy a nyele műanyaggal bevont legyen, ami meleg tapintásúvá teszi a szerszámot – ez különösen hidegben előnyös. A penge akkor jó, ha tartós, erős és lehetőleg cserélhető. Rugója ne legyen kemény, mert az a metszéskor plusz erőkifejtést igényel. A záródó olló könnyen ütközzön, aminek kiváló eszköze az ütközőre szerelt gumibetét. Az ollók többsége úgynevezett mellévágó olló, aminek vágóéle a támasztópenge mellé simul, ott záródik. Fontos, hogy a pengék szorosan záródjanak, de úgy, hogy közben ne szoruljon meg a szerszám. Ha hézag támad a pengék között, az olló becsípi a befogott vékony vesszőrészt és roncsol. A metszési szezon előtt mi magunk is megélezhetjük ollónkat. A pengének csak a domború oldalát fenjük, amihez különböző finomságú fenőköveket szerezzünk be. A fenőkövet élezéskor vizezzük be. Az élezés végén célszerű fenőszíjat is használnunk. Ha elkészültünk, töröljük meg az ollót, a pengét kenjük át finom műszerolajjal, így tegyük helyére a szerszámot. Egy tipp: metszéskor, ha vastagabb részt fogtunk be az ollóval, a levágandó gallyat fogjuk meg a másik kezünkkel, és feszítsük a támasztópenge irányába, mert ezzel megkönnyítjük a vágást.
Házunk tája Lemosó permetezés vagy pluszkiadás?
| 2011.03.14. 14:53:57 |
Az időjárás enyhülésével időszerű a gyümölcsfák, a szőlőtőkék lemosó permetezése. A szakemberek szerint erre március a legalkalmasabb. – Ha a növényekre juttatott permetszer megfagy, elveszíti hatásfokát – mondja Novák András, a Nagy­szőlősi Járási Növényvédelmi Szolgálat vezetője. – Meg kell várni, míg jóra fordul az időjárás. Nappal 8–10 fok számít ideálisnak, miközben fontos, hogy az éjszakák is folyamatosan fagymentesek legyenek. Felhívnám a figyelmet, hogy a gyümölcstermesztőknek erre fel kell készülniük. Előtte meg kell metszeni a fát, drótkefével alaposan megtisztítani a törzsét. Kezeljék a sebeket is, amire alkalmas a kárpátaljai szaküzletekben beszerezhető Szadovij var nevű kenőcs. Ha valakinek nincs rá pénze, ezt egyszerű olajfestékkel helyettesítheti. Mint azt Novák András kiemelte, különösen oda kell figyelni a rákos ágak eltávolítására. Régiónkban az Európai rák a legelterjedtebb, s főként az alma- és barackfákat támadja meg. Az ágakon vagy akár a törzsön található, gyantás anyaggal borított sebekről ismerhetők fel. Ezeket, mint ahogy a múlt évről megmaradt mumifikálódott gyümölcsmaradványokat is el kell égetni. A lemosó permetezés előtt a fák törzsét ajánlatos lemeszelni. – Milyen szert ajánlana ehhez? – A kárpátaljai szaküzletekben kapható a Preparat 30 nevű lemosó permetszer. Hogy miért van erre szükség? Az atkák, tetvek tojás formájában telelnek át. A háztáji gazdaságokban a gyümölcsöstől a szőlőültetvényig roppantmód elszaporodott a pajzstetű számos alfaja, ezenkívül rengeteg az áttelelő almailonca-lárva. A szőlőtőkéken pedig átvészeli a telet a lisztharmat spórája. Az utóbbi két évben óriási pusztítást végzett a hóka- vagy más néven feketerothadás. Az európai szőlőfajták esetében a gub­bancsatka okoz komoly gondot, ami ugyancsak tojás formájában várja a tavaszt. Az alma- és körtefákon a varasodás jelent problémát, az előbbi esetében ráadásul a lisztharmatra is fogékony fajták vannak, mint például a Jonatán és annak klónjai, vagy az Izared. A fertőzésveszély komoly. Ahhoz, hogy hasznos munkát végezzünk, azaz a felsorolt kártevők és kórokozók ellen hathatósan védekezzünk, az említett Preparat 30 rovarölő szerhez – amit 5 százalékos koncentrációban kell felhasználni – egyéb adalékok is szükségesek. Ilyen a kénpor, esetleg a Tiovitdzset vagy Komulusz nevű kéntartalmú szer, amelyeket 0,5 százalékosan alkalmazzunk. Emellett réztartalmú anyagra is szükség van, mint például a Champion 05, a Kuproxat vagy a Kuproxil 07. Ez a három komponens megoldja a problémát mind a gyümölcsösökben, mind a szőlőben. Fontos megemlíteni, hogy bizonyos almafajták esetében, amelyeket nem támadja meg a lisztharmat – ilyen a Jonagold, a Golden stb. – a kéntartalmú szer alkalmazása nélkülözhető. Novák András kiemelte: a lemosó permetezés során nagy mennyiségű permetlé szükséges, mivel csak akkor jelentkezik a valódi hatása. A gyümölcsösök esetében hektáronként 1000–1500, a szőlőültetvényeknél 1000 liter kijuttatása a megfelelő. Ha az érintettek erre nem kerítenek sort, később már nem pótolhatják, s elmulasztása pluszkiadásokkal és terméscsökkenéssel jár. Tóth Viktor
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.02.28. 22:26:19 |
Hogy bogyósaink bőven teremjenek A gyümölcstermő bokrok esetében se hanyagoljuk el a növényvédelmi teendőket. A málnabokrokból vágjuk ki a didimellás és az elzinoés foltossággal fertőzött vesszőket, valamint a gubacsszúnyog és a karcsúdíszbogár által károsított, megvastagodott részeket. A ribizke- és a köszmétebokrokról a kaliforniai pajzstetű lárváival rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött gallyakat kell eltávolítanunk és elégetnünk. Díszcserjék metszése Mutatósabb, szebb bokorforma és gazdagabb virágzás lesz a jutalma annak a kertésznek, aki rendszeresen metszi a díszcserjéit. A  nyáron virágzó díszcserjéket kell ilyenkor metszeni. E csoportba tartozik többek között az aranyeső (latin nevén Laburnum), az orgona, a nyári orgona, a pukkanó dudafürt, a trombitafolyondár, a fagyal, a kúszó lonc, a hóbogyó, a gyöngyvirágcserje, a gyöngyvessző, a rózsalonc, a lilaakác, a hamis jázmin vagy jezsámen, a nyári tamariska és a mályvacserje. Metszésük során az előző évi vesszők közül a fejlettebbeket 4–6, a kevésbé fejletteket 2–3 rügyre vágjuk vissza. Ettől ne féljünk, mert ennek nyomán sok új hatás képződik, amelyek azután gazdagon be is rakódnak virággal. Retekritkítás A fűtött fóliasátorban a hónapos retek vetését, ha túlságosan sűrűre sikerült, lehetőleg szikleveles korban ritkítsuk. Készüljünk a salátauborka vetésére. Ennek végrehajtása előtt csíráztassuk a magvakat: 0,5 cm vastagon, fertőtlenített melegágyi földdel borítsuk be, és alaposan öntözzük meg. Előcsíráztatásra a szaporítóládába helyezett nedves fűrészporba vagy homokba 3 cm sor- és tőtávolságra, 0,5–1 cm mélyre nyomkodjuk a magvakat.
Házunk tája Még mindig nem lehet földet vásárolni. Vagy mégis?
| 2011.02.28. 22:25:12 |
Mint ismeretes, már Ukrajna függetlenné válásának első hónapjaiban érvénybe lépett az a törvény, amely a valós érték szinten tartása, valamint az ésszerűtlen kereskedés megakadályozása érdekében az egész országban megtiltotta a mezőgazdasági földek vételét és eladását.   Az azóta eltelt két évtized alatt több próbálkozás is történt a moratórium feloldása, megváltoztatása, módosítása, illetve eltörlése érdekében, ám a képviselők többsége egyszer ilyen, másszor olyan indokkal nem szavazta meg az előterjesztést. A fő kifogás az volt, hogy Ukrajna lakosságának nagy része – kezdetben a 70–75 százaléka, majd a fele, újabban viszont csak az egyharmada – még mindig nem ma­gánosította saját földterületeit és a moratórium feloldása még jobban lassítaná a privatizációt, s ezzel együtt a farmergazdaságok fejlődését. Ukrajna Legfelső Tanácsa legutóbb 2008 végéig hirdetett moratóriumot a mezőgazdasági hasznosítású földterületek eladására, majd az említett időpontot 2010 végéig kitolta. Hogy mit hoz ebben a kérdésben 2011, nehéz megjósolni. Jelenleg tilos ezeknek a területeknek az átminősítését is. Az indoklás értelmében az adásvétel felszabadítása esetén a parcellák többségét dömpingáron értékesítenék, ami szociális feszültséget okozna. A további érveket illetően az elfogadott okmány utal arra, hogy Ukrajnában hiányzik a teljes földkataszter és a mezőgazdasági hasznosítású területek felértékelésének mechanizmusa.  Ennek ellenére az ország összes megyéjéből szinte naponta érkeznek olyan hírek, amelyek szerint a törvény megkerülésével adják és veszik a mezőgazdasági hasznosítású földterületeket, s a tengernyi bírósági ügy és büntetések kiszabása sem képes meggátolni azt, hogy ha törvénytelenül is, de adják-vegyék a földet, ráadásul az árakat a csillagos égig srófolják.    Nigriny Szabolcs
Házunk tája Dézsmálnak a mezei pockok
| 2011.02.28. 22:23:35 |
Ahol mezőgazdasági művelés folyik, ott a mezei pocok otthonosan érzi magát. Veszélyes kártevő, télen kifosztja a terményraktárakat, zöldséges vermeket is. Három-hat évente egyedszámuk ugrásszerűen képes felszaporodni, aminek a ragadozó madarak biztosan örülnek, viszont a földművelők annál kevésbé. A pocok megrágja a zöldségek (burgonya, répa, cékla) gumóját, gyökerét, tavasszal lerágja a friss borsóhajtásokat, lekérgezi a gyümölcsfákat, kifosztja télen a terményraktárakat. Azonkívül, hogy megeszi előlünk az élelmet, ürülékével betegségeket is terjeszt. A mezei pocok kb. 10 cm hosszú, 40 grammos rágcsáló. A teste zömök, amiből alig állnak ki apró fülei és rövid farkincája. Bundája barnásszürke, a hasán fehéres. Védekezhetünk ellene a pocokjáratok betemetésével, csap­dázással, a ragado­zó­madarak odacsalogatásával,  T-ala­kú lesőfák kihelyezésével.
Házunk tája A gyümölcsfák kora tavaszi védelme
Szerző: ">90" /> | 2011.02.28. 22:21:14 |
A gyümölcsfákat sok károsító támadja mag, védelmük nagy körültekintést és ismeretet igényel. A védekezést gyümölcsfajonként másképpen kell megvalósítani. Őszibarack Az őszibarack legsúlyosabb betegsége a tafrinás levélfodrosodás, amelynek kórokozója kifejezetten hidegkedvelő, hatását legintenzívebben 2–3 °C átlaghőmérséklet és a csapadékos időjárás mellett képes kifejteni. Lappangási ideje hosszú, 2–3 hét. A megtámadott leveleken először apró piros foltok jelennek meg, majd a levél jellegzetesen torzul. A hőmérséklet emelkedésével a betegség veszélye csökken, a virágzás után már ritka a fertőzés. A levélfodrosodás elleni védekezést megelőző jelleggel kell elvégezni, mert a tünetek megjelenése után a folyamat már visszafordíthatatlan. Két réztartalmú gom­baölőszeres kezelés a rügypattanás előtt és utána (a pirosbimbós állapotig) a fertőzés kezdeti szakaszában védelmet nyújt. A virágzás kezdetétől, az időjárástól függően 5–10 naponként szükséges védekezni. Felszívódó és kontakt szerek – külön és kombinációikban – egyaránt felhasználhatók. A felszívódó szerek a kezdeti lisztharmatfertőzés ellen is védelmet nyújtanak, és hosszabb hatástartamúak, mint a kontakt szerek. Ilyen készítmények az Atemi C, a Score 250 EC, a Folicur Solo. A kontakt szerek a levélli­kasz­tó betegség ellen is hatásosak. Ezek: a Captan 50 WP, a Merpan 50 WP az Orthocid 50 WP, a Buvicid K, a Bravo 500, a Clortosip L, a Mycoguard 500 SC, a Delan 750 EC, a Delan 700 WG, az Efuzin 500 FW, a Tiuran Granuflow. Meggy A meggy legjelentősebb betegsége a virágzáskor fertőző meggymonília. A betegség tünetei a meggy virágán, hajtásán, vesszőjén, ágán és a gyümölcsön észlelhetők. A fertőzés következtében először a virágok fonnyadnak és barnulnak, a körülöttük lévő levelekkel együtt. Később az egész hajtás elszárad. Az egészséges és a fertőzött hajtásrészek határán mézgacsepp jelenik meg. A fás részeken rákos sebek keletkeznek, melyeken mézgafolyás látható. A gyümölcsön a sebek körül egyre nagyobbodó barna színű rothadás figyelhető meg, amelyen szürke penészpárnák elszórtan alakulnak ki. A gyümölcs elszárad és a fán marad. A védekezést a tünetek megjelenése előtt kell megkezdeni. Nagyon fontos a rezes lemosó permetezés. A virágzás alatt, fehér-bimbós állapottól kezdve 2–3 alkalommal védekezzünk, az időjárástól és a szerek hatástartamától függően. A kontakt szerek rövid hatástartamúak. Ilyenek: Dithan FL, Dithane DG, Dithane M45, Manex IL, Vondozeb DG, Vondozeb Plus, Merpan 50 WP, Mer­pan 50 WDG, Or­tho­cid 50 WP. A felhasználható felszívódó és mélyhatású szerek a Chinoin Fundazol 50 WP, a Kolfugo Super, a Top­sin-M 70 WP, a Rovral 50 WP, a Rovral 25 FW, a Ronilan DF, a Sumilex 50 WP, a Chorus 75 WG, a Folicur Solo, a Rubigan 12 EC, a Saprol, a Sporgon 50 WP, a Systhane 12 E, a Systhane MZ és a Topas 100 EC. A vegyszeres védekezés mellett fontos még a mechanikai védekezés is, amely a fertőzött hajtások, ágrészek levágását, szellős lombozat kialakítását jelenti. Kajszibarack A kajsziban az utóbbi években nagy kárt okoz a monília. Tünetei a meggyéhez hasonlók, a betegség gyors lefolyású. Mivel a kajszi igen korán virágzik, az optimális környezeti feltételek (hideg, esős, párás időjárás) kedveznek a kórokozónak. A nagyfokú virágelhalást követi a termőnyárs tömeges elszáradása, ami a következő évek termésére is hatással van. Jellegzetes tünet a fertőzés helye körüli mézgakiválás. Az elhalt virágokon megjelenő penészpárnákról a kórokozó később a megmaradó gyümölcsök rothadását okozhatja. Védekezésre a meggynél felsorolt szereket lehet használni az ott leírtak szerint. Szilva A szilva esetében is virágzáskor fertőz a monília, de a tünetek csak később, a gyümölcsön jelennek meg. A szilvánál a poloskaszagú szilvadarázs okoz még nagy veszteséget. Lárvái a gyümölcskezdemény felső részén rágják be magukat, és azt belülről kiodvasítják. A gyümölcs belsejét fekete ürülék tölti ki. A kártevő igen korán tömeges gyümölcs-hullást okoz. A szilván még egy nyílás található, ahol a lárva elhagyta a gyümölcsöt. Szétnyomva a lárva és a károsított gyümölcs poloskaszagú. Védekezésül a virágzás előtt és a sziromhullás után is a szükséges kezelés. A következő szerek közül választhatunk: Bulldoc 25 EC, Bi58 EC, Enduro 258 EC, Fyfanon EW, Fyfanon 50 EC, Rogol R 40 EC, Sinoratox 40 EC, Sumi Alfa 5 EC, Decis 2,5 EC, Zolone 35 EC. Alma Almában ilyenkor három fő kórokozó károsít. Az almafa-varasodás tünetei a rügyfakadás után észlelhetők. A leveleken néhány milliméteres olajzöld foltok láthatók, melyeket barnás bevonat fedhet. Erős fertőzés esetén a foltok jellegzetesen varasak, a levelek lehullanak. A gyümölcs a fertőzés hatására torzul, lehullik. A kórokozó a rügypattanás után jelenik meg, már ekkor védekezni kell ellene. Az egérfüles állapottól zöldbimbóig réztartalmú szerekkel védekezhetünk, ami a tűzelhalás ellen is védelmet nyújt. Az alma lisztharmat kórokozója a rügyekben telel át. A fertőzött rügyek nem csukódnak be, rojtossá válnak, végükön finom, szürkésfehér bevonat látható. Az ilyen rügyből fejlődő levelek kicsik, keskenyek, szélük befelé görbül. A későbbi fertőzések innen indulnak. Fontos védekezési lépés metszéskor a fertőzött hajtásvégek eltávolítása. A védekezés első lépése a fertőzött rügyekből jelentkező fertőzés megállítása, és utána a lombozat fertőzésmentesen tartása. Az alma tűzelhalásos betegsége 1996-ban jelent meg Közép-Európában. Először a virág, majd a kocsányon keresztül a gyümölcs is megfertőződik, amely fony­nyad, megfeketedve mumifikálódik és az ágon marad. A fiatal, még nem fásodott hajtásvégek is fertőződnek, amelyek vége pásztorbotszerűen meghajlik. Ezek a hajtások megbarnulnak, elfeketednek, de nem hullanak le. A fertőzött növények külsőleg olyan benyomást keltenek, mintha tűz perzselte volna meg őket. Meleg, párás időben piszkosfehér, krémszínű baktériumnyálka-cseppek jelennek meg a fertőzött növényi részeken. A fás részeken lilás színű kéregelhalások, fekélyes sebek keletkeznek. A baktérium az ágak rákos sebeiben, a rügyekben telel, ahonnan a virágzás idején eső, szél, rovarok segítségével kerül a virágzatra. A virágzatból és hajtásokból a törzsbe húzódik, gyakran egész ágak teljesen elhalnak. A mechanikai védekezés során a fertőzött részeket úgy távolítsuk el, hogy az egészséges részből is 40–60 cm-t vágjunk le. A lemetszett részeket azonnal meg kell semmisíteni. A metszőollók fertőtlenítése 10%-os hypóoldattal történjen. A vegyszeres védekezés lehetőségei-rügyfakadástól pirosbimbós állapotig réztartalmú készítményekkel kell permetezni. Bőséges permetlémennyiséget juttassunk ki. A pirosbimbós állapot után ezek a készítmények a perzselés veszélye miatt már nem használhatók. Virágzás idején indokolt esetekben az árugyümölcsösökben engedélyezett a leghatásosabb antibiotikum hatóanyagú Strep­tomicin-készítmény felhasználása. A virágzás kezdetétől az Ali­ette 80 WP 3–4 kg-os dózisban, majd sziromhullástól a termés viaszosodásáig Ka­sumin 2 L készítmény 4 l/ha dózisban 3–4 alkalommal alkalmazható. Tippek és tanácsok Lemosó permetezés rügypattanás előtt 2–3%-os bordói lével. Őszibaracknál a gyakorlatban a 3–4% töménységű bordóilé oldat vált be (eredményes). A permetezés mindig hatásosabb és olcsóbb, ha egyszerre használunk felszívódó (szisztematikus) és kontakt szereket. Ilyenkor nézzünk utána a szakkönyvben, vagy magunk végezzük el keverési próbát. A felsorolt kémiai szereken és módszereken kívül még sok más is létezik. Ki-ki választhat lehetősége, szaktudása és szakmai tapasztalata alapján. Bodnár István kertészmérnök
Házunk tája A házőrzőt is őrizni kell
| 2011.02.22. 00:00:00 |
A tartósan hideg időjárás a háziállatainkat, így házőrző kutyáinkat is megviseli. Mit tehet a gazda kutyája megvédése érdekében? Erről Simon Gyulát, a megyei állategészségügyi szol­gálat szakemberét kérdeztük. – Kétféle kutyatartás létezik, az egyik a szabadban való tartás – itt a házőrző ebekre gondolok. És vannak az úgynevezett szobakutyák. A két csoportra eltérő szempontok érvényesülnek. Az ún. rideg tartáshoz szokott állatoknak általában hosszabb és sűrűbb a szőrzetük, ami télen még inkább tömöttebbé válik, hogy jó szigetelőréteget képezzen a hideg ellen. Azonban tudni kell, hogy ez csak akkor véd megfelelően, ha száraz. Tehát fontos, hogy a kutyaházat esőtől, hótól védett helyen alakítsuk ki. Óvni kell őket a szél ellen, mert a légáramlás jelentős hőveszte­séget okoz. Hatásos, ha egy jól záró függönyt teszünk a ház bejáratára. A hővesz­teség pótlására a szervezet több energiát éget el, ezért a táplálék mennyiségének és minőségének javításával kell azt pótolni. A szobakutyák esetében fontos tényező a jelentős hőingadozás leküzdése. Ha egy rövidszőrű ebet nagy hidegben sétáltatunk, érdemes felöltöztetni – főleg ha az kistestű – mert ez sokat javít a hőszigetelésen, s így elkerülhetjük a hólyaghurutot. – Mit tegyünk, ha azt tapasztaljuk, hogy kutyánk gyakran vizel? – A legjobb ilyenkor állatorvoshoz fordulni, ahol a vizelet laboratóriumi vizsgálata alapján a kis kedvenc megkapja a megfelelő kezelést. – A négylábúak egy része nagyon szereti a havat, főleg nyalogatni. Mi lehet ennek a következménye? – Egy kevéskének biztosan semmi, de ha bőségesen nyel le belőle, akkor a hó alaposan lehűti a nyálkahártyát, ami csökkenti a védekező képességét. Ennek leggyakrabban torok- és mandulagyulladás a következménye. – Télen a járdák síkos­ság­mentesítésére előszeretettel használják a sót. Okozhat-e ez valami bajt kutyáinknál? –  A tömény só  főleg az érzékenyebb talppárnájú egyedeknél kifejezetten maró hatású lehet, s a jégen szerzett apró sérüléseken bejutva akár talpfekélyt is okozhat. Védekezni úgy lehet ellene, ha séta előtt védőkenőccsel – ez lehet egyszerű vazelin is – kenjük be a talppárnákat, séta után pedig alaposan lemossuk. Időnként gondot okoznak az ujjak közé beragadó kisebb jég- és hódarabok, amik hosszabb séta során kidörzsölik a bőrt, ennek következtében gennyes gyulladás alakul ki, ami kellemetlen, fájdalmas és nehezen gyógyul. – Milyen egyéb veszélyek leselkednek még rájuk? – Egy más jellegű problémára szeretném még felhívni a figyelmet. Ez a fagy­állófolyadék-mérgezés. Az etilén-glikol anyag édeskés ízű, tehát finom és nagyon erős méreg. A kutyák felnyalják a cserénél kicsöpögő fagyállót, ami mérgezést okoz. A szervezetben a fagyállóból egy kristályos anyag képződik, ami a vesecsatornákban választódik ki. Ezek a kristályok tönkreteszik a vese csatornácskáit, ami a vese teljes megállásához is vezethet. Ezért tehát a kicsurgott fagyállót mielőbb töröljük fel, illetve bő vízzel mossuk föl a szennyezett területet. Egész éven veszélyes, de különösen a téli időszakban a veszettség, amelyet többnyire rókák terjesztenek. Táplálék hiányában a ravaszdik a települések közelébe merészkednek és gyakran összetűzésbe kerülnek a kutyákkal. A veszettség megelőzése szempontjából ajánlanám évente elvégezni a védőoltást. Erre legjobb a mo­no­valent vakcina, pl. Rabistar vagy többvalentes vakcina, mint a Biocan L+R stb. Magyar Tímea
Házunk tája A korai palántanevelés fortélyai
| 2011.02.22. 00:00:00 |
Az április–májusi káposzta és uborka, a május–júniusi paradicsom és paprika mindig jó áron kerül eladásra. Minél korábban tudunk megjelenni a piacon, annál nagyobb jövedelmet remélhetünk. Ez az, ami motiválja a kertészeket, hogy minél korábbi kiültetésre neveljék a palántákat. Ezzel nem kevés rizikót vállalnak a siker reményében.     A tapasztaltabb kertészek már jól tudják, milyen buktatói vannak a korai palántanevelésnek, és hogyan kell ezeket elkerülni. Megpróbálom röviden összefoglalni a palántaneveléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A palánták fejlődését meghatározó tényezők: 1. Szaporítás. A korai palántanevelésben   mindig tűzdeléses, tápkockás mód­szerrel dolgozzunk. A tűzdeléshez a magot szaporító ládába vagy ágyba vetjük 2000–3000 db/m2 sűrűséggel. Újabban terjed a sejtes tálcák használata (különösen az uborka, dinnye esetében), mely lehetővé teszi a palánták átültetését nagyobb térállásra gyökérsérülés nélkül. Ezzel biztosítva van a palánták megszakítás nélküli, stresszmentes fejlődése. A tűzdelést káposztaféléknél 5x5 vagy 7x7 cm, paprikánál 7x7 vagy 10x10 cm, uborkánál és paradicsomnál 10x10 cm térállással végezzük. A 7x7-es paprika, a paradicsom és az uborka a nevelés során további szétrakást is igényel. Kiültetés előtt (március közepéig) már csak 20 db/m2 palánta fér el (paprikából max. 100 db/m2) anélkül, hogy felnyurgulnának. 2. Hőmérséklet. A palántanevelés során a zöldségek hőmérsékleti optimumai fejlődési fázisonként törvényszerűen változnak, amit az alábbi táblázatban szemléltetek. Megjegyzés: a megadott értékek jó fényellátás mellett érvényesek. Borús időben, a csírázáskori értékek kivételével, az optimum     3–5 fokkal alacsonyabb. Aranyszabály, hogy mindig tartsuk be a fokozatosság elvét, és egyik napról a másikra ne változtassuk drasztikusan a hőmérsékletet, mert az a növekedés visszaesését eredményezi. 3. Szellőztetés. A palántanevelő létesítmény légterében lévő pára és széndioxid mennyiségét és részben a hőmérsékletet a szellőztetéssel szabályozhatjuk. Szintén alapszabálynak tekinthető, hogy a hőmérséklet inkább legyen némileg alacsonyabb az optimumnál, mintsem túl sok (90%-ot meghaladó) pára és túl kevés széndioxid legyen a légtérben, ezért a szellőztetés a borult, hideg időben is nagyon fontos. 4. Fény. A jó fényellátás edzettebb, zömökebb palántákat és gyorsabb fejlődést eredményez. Ezért különösen a korai (január, február) időszakban gazdaságos a palánták nevelése pótmegvilágítással. Napi 16 óra    300–400 w/m2 erősségű (izzólámpával) pótmegvilágítás a palántanevelés időtartalmát akár két héttel! is képes rövidíteni. 5. Talaj. A palántanevelésben megkülönböztetünk magföldet és palántaföldet. Közös jellemzőjük a magas humusztartalom, jó levegő és vízkapacitás (szerkezetesség), alacsony sótartalom és legfőképpen a sterilitás, amit leginkább gőzöléses fertőtlenítéssel célszerű biztosítani. A kettő közti különbség az, hogy a magföldben nincs szükség növényi tápanyagokra, mert azt a mag szikanyaga szolgáltatja a sziklevelek kifejlődéséig, vagyis a tűzdelésig. Erre jó példa az uborka, melyhez a legjobb „magföld” a friss fenyőfűrészpor. 6. Öntözés. A legfőbb szabály a rendszeresség és a mértékletesség. A túlöntözés gyökérelhalást és tápanyag­kimosódást eredményez. Az estére végzett öntözés a gombás betegségeknek nagyon kedvez. Legtanácsosabb a reggeli órákban öntözni a növények  hőmérsékletével megegyező (kb. 20 oC-os), langyos vízzel. 7. Tápanyagellátás. Aki földdé érett trágya alapú földkeveréket használ a palántaneveléshez, az lényegében megoldottnak tekintheti a palánták tápanyagellátását. A palántanevelés során a tápanyagok közül a foszfor játssza a főszerepet, mely erős gyökérképződést, zömök növekedést és korábbi termő­re­fordulást indukál. Ezért a palántanevelés során hetente egyszer 0,1%-os foszfordo­mináns tápoldattal (Ferticare S vagy Mo­noammónium-foszfát) érdemes öntözni. 8. Növényvédelem. A palánták növényvédelme a megelőzésen alapszik. Ennek az egyik legfontosabb követelménye a kórokozóktól, kártevőktől és lehetőleg gyommagoktól is mentes (steril) földkeverék használata. Ehhez társul a mértékletes reggelenkénti öntözés és a bőséges szellőztetés, valamint a minél jobb fényellátás biztosítása, amit sok esetben a palánták helyes tenyészte­rületével (esetleg pótmegvilágítással) tudunk szabályozni. Ha ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, akkor az esetek döntő részében nincs szükség vegyszeres növényvédelemre. Akik ebben mégsem bíznak, azok a lenti táblázat szerint védekezhetnek. Bodnár István kertészmérnök
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.02.22. 00:00:00 |
Sövénytelepítés körültekintően Eljött az ideje a sövények telepítésének. Van, aki kerítés mellé vagy ahelyett ülteti, hiszen jó por- és zajfogó, ugyanakkor ékes dísze lehet kertünknek, a madarak pedig külön örülnek neki. Ma már számtalan örökzöld és lombhullató faj közül választhatunk, azonban érdemes kertészetben, lerakatokban venni a csemetéket. Nagy bevásárlóközpontokban talán olcsóbbak, de nem tudni, mióta állnak öntözetlenül a földlabdás vagy cserepes növények. Ha ilyenek mellett döntünk, ültetésig öntözni kell, árnyékos helyre kell tenni őket, nehogy kiszáradjanak. Hasonlóan kell bánni a szabad gyökeres növényekkel is, miután földdel takartuk őket. Mindenkinek magának kell eldöntenie, milyen sövényt szeretne. Vannak a lomblevelű örökzöldek, melyek közül népszerű például a borbolya, a puszpáng (bukszus), a babérmeggy, a magyal, a tűztövis és a kecskerágó. A tűlevelű örökzöldek táborába tartozik többek között a tiszafa, a tuja, a hamisciprus, a boróka és a ciprus. Szép, virágzó sövények nevelhetők aranyvesszőből, orgonából,  japánbirsből és rózsaloncból. Hajtassunk jácintot Tavaszi hangulatot varázsolhatunk a téli szobában az ablakban virágzó jácinttal, tőzikével, sáfránnyal, nárcisszal, tulipánnal. A hagymás növények különösen alkalmasak arra, hogy hajtatásukkal előbbre hozzuk a tavaszt a lakásban. Korai virágoztatásra, azaz hajtatásra cserepekbe, agyagtálakba ültetjük a növényeket. Mutatós párosítás például a sáfrány (krókusz) és a jácint vagy a nárcisz, a tulipán és a sáfrány együttese. Az edényeket töltsük meg érett kerti komposzttal vagy virágfölddel, és ebbe ültessük a hagymákat úgy, hogy mindegyiknek kicsit kiálljon a csúcsa. A hagymákat sűrűn rakjuk, de azért ne annyira, hogy egymáshoz érjenek. Korai virágoztatásra csak az erre előkészített, preparált virághagymák alkalmasak, amelyek hideghatáson estek át. A hajtatás idején igyekezzünk minél párásabb környezetet teremteni az edények körül. Jó megoldás, ha széles, lapos edénybe vizet töltünk, s ezt a növények környezetében egy közeli fűtőtesten helyezzük el. A hagymák talaját a hajtatás végéig tartsuk enyhén nedvesen, kerüljük a túlöntözést.
Házunk tája Afrikai sertéspestis fenyeget?
| 2011.02.15. 00:00:00 |
Az Orosz Mezőgazdasági Minisztérium tárcaközi értekezletet hívott össze az országban kialakult afrikai sertéspestis helyzete miatt. A Rosszelhoznadzor (Oroszországi Föderáció Állat- és Növényegész­ség­ügyi Felügyelete) adatai szerint ez év eleje óta 17 ezer fertőzött sertést kellett levágni, a betegség 13 helyszínen jelentkezett.   Igaz, ezek közül  már nyolcban meg lehetett szüntetni a karantént. A fertőzés évente 350 kilométeres sebességgel terjed, a már fertőzött rosztovi területeken kívül elérte Orenburg, Szaratov, Volgográd, Voronyezs, Belgo­rod és Kurszk megyét is. A járvány  elsősorban a házi sertéseket fenyegeti, de a szabadon élő vaddisznók is ki vannak téve a veszélynek. A hivatalos tájékoztató szerint a fertőzés terjedéséért nagyrészt a kontrollálatlanul vándorló állatok okolhatók.  A Rosszelhoznadzor szerint Grúziából került a vírus Oroszországba, ahol először Dél-Oroszországban mutatták ki a megbetegedést. A FAO közlése szerint a vírus évek óta jelen van a Kaukázusban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban, most azonban  megjelent  Oroszországban  és már Ukrajnát fenyegeti.  Vidékünktől még messze jár a kór, de mert nagy sebességgel terjed,  nem árt az óvatosság, mondta el lapunknak Zinovij Roma­no­vics, a megyei állategészségügyi főosztály helyettes vezetője. A vírusnak gátat kell szabni, minden eszközzel meg kell akadályozni a fertőzés elhatalmasodását.  A napokban a kárpátaljai szakemberek a betegség behurcolása megakadályozásának lehetőségeiről cseréltek eszmét. Az állategészségügyiek rendszeresen ellenőrzik  a kárpátaljai sertésfarmokat, magángazdaságokat. Jelenleg 67 gazdálkodó egység szerepel a nyilvántartásban. Sajnos, ezek nem mindegyike  tartja be a biztonsági előírásokat, mondta a főosztály helyettes vezetője. A múlt év­ben ezért tizenhárom farmvezetőt összesen 1208 hriv­nyára(!) bírságoltak meg. A telepeken megelőző intézkedéseket foganatosítottak. Vidékünkön elkezdték a sertések védőoltását. Szidor Imre állatorvos, lapunk szaktanácsadója szerint ez  azért különös, mert  az afrikai sertéspestisnek sehol a világon nincs ismert ellenszere. A terjedését tehát lehetetlen gyógyszerekkel  megállítani. S ahol felüti a fejét, rettenetes pusztítást végez a sertésállományban. Az állatorvos szerint a gazdák csak annyit tehetnek a megelőzés érdekében, hogy  elzárva tartják a hízókat, hogy azok ne érintkezhessenek más  élőlényekkel.  A fertőzés  legveszélyesebb hordozói a galambok. A beteg egyedekről könnyen áthurcolják  a kórt az egészségesekre.  A fertőzött vidékeken a patkányok is  terjeszthetik  ezt a szörnyű betegséget. Pánikra azonban nincs ok, állítja Szidor Imre. Nagyon kicsi az eshetősége  annak, hogy  a pestis  átterjed a kárpátaljai sertésekre. KISZó-információ
Házunk tája János gazda tanácsai
| 2011.02.15. 00:00:00 |
Itt a gyümölcsfák metszésének ideje Mielőtt a gyümölcsfák lemosó kezeléséhez hozzákezdenénk, el kell végezni a megfelelő termesztéshez szükséges alakító metszést.  Nélküle a koronát adó vesszők felnyúlnak, az ágak elvékonyodnak, hajlékonnyá válnak. A metszetlen fák hiányosan teremnek, hamarabb elpusztulnak.     Rendszeres kezelés esetén viszont erőteljes és egyenletesen elosztott koronaágakat alakíthatunk ki, így a fa belső része is bőséges napfényt kap. A fák hajtásai biztosítják a tápanyagszállítást, amely annál nagyobb, minél erőteljesebb a fiatal hajtást nevelő idősebb rész. Amint a fa idősödik, egyre szaporodnak a gyengébben növő, vízszintesen fekvő mellékágak, melyek a gyümölcs terhe alatt lehajlanak. Ennek következtében mérséklődik a tápanyag idősebb részekbe történő feljutása. A fák helyes alakjának megtartásához szükség van tehát a tél végi metszésre. A rendszeres ritkításban részesített fák vázágain rövidebb-hosszabb vesszőket találunk, melyeket a téli és nyári metszésekkel termőrészekké kell nevelni. De az ágakon lévő termőnyársakat, termőbogokat (a fa legértékesebb részeit) nem szabad levágni. A vázágakon lévő ceruzavastagságú (30–40 centiméteres) vesszőket 4–6 rügyre metsszük vissza, míg az ennél gyengébbeket 3–4 rügyre. Rövid csonkra kell levágni az 50–60 centiméternél hosszabb fattyúvesszőket. A 15 centinél rövidebb vesszőket nem kell metszeni. Betegség, fagykár vagy gyenge növekedés, kevés termés esetén a fák ifjítására is szükség lehet. Ez a művelet akkor lesz sikeres, ha a fa még megfelelő mértékű lombot fejleszt. Az ifjítást két év alatt célszerű elvégezni. Különösen az alakító metszésben nem részesült fáknál az első évben főleg a koronát ritkítsuk ki. Egyenletesen, egymástól megfelelő távolságban elosztva hagyjuk meg a koronaágakat, melyeket a második év tavaszán egyharmad rész­szel kurtítsunk vissza. A felkopaszodott koronáknál viszont csak az ágak egyharmad része maradjon meg. A behasadás elkerülése érdekében először fűrészeljük be az ágakat a levágandó hely felett 40–50 centiméterre, ezután folytassuk felülről lefelé a műveletet, majd a csonkot is vágjuk simára. Minél rövidebbek lesznek a koronaágak, annál erősebben kihajtanak. A visszavágott részeken lévő vesszőket hagyjuk érintetlenül. Minél több ilyen nedvszívó gally marad az ifjított fán, annál hamarabb kiheveri a csonkításokat. A megifjított fa 3–4 év múlva teremni kezd és sokáig termőképes marad. Metszés után a sebfelületeket vonjuk be sebkezelő anyaggal, és csak utána kezdjük el a lemosó permetezést.  A különböző rézkészítmények hagyományos lemo­só­szerként ajánlhatók almatermésűekben, csonthéja­sokban és héjasokban baktériumos és gombás elhalás, valamint az almatermésűek tűzelhalása és varasodása ellen. Szintén hatásosak ezek a szerek meggyben, cseresznyében, szilvában és kajsziban monília és levéllyukacsosodás, valamint őszibarackban, szilvában tafrina ellen. A kéntartalmú permetszerek pedig a lisztharmatgombák rügypikkelyek alatt telelő gombafonalait gyérítik. A metszés és a lemosó kezelés után szintén fontos feladat a nyesedék kihordása, megsemmisítése.
Házunk tája Kedvencünk a zöldborsó
| 2011.02.15. 00:00:00 |
A zöldborsó termesztése nem követel különösebb szakértelmet és felszerelést. A kezdő kertészek első termelési sikerélménye rendszerint a zöldborsóhoz fűződik. Talajban nem válogat. Legjobban a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokon díszlik. Homokon – különösen, ha száraz a tavasz – a szélveréstől kell védeni. Jóllehet a borsó a hüvelyes növények közé tartozik, tehát a gyökerén élő baktériumok közbejöttével gyűjti a nitrogént, mégis megköveteli és meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát. Vízigényes növény, de megél öntözés nélkül is. Ha azonban az elvetett magvak csírázását öntözéssel segítjük elő, és a virágzás, illetve a kötődés idején is kap elég vizet, akkor bőséges hüvelyhozamra számíthatunk. A borsó hidegtűrő növény, ezért a tavaszi vetések sorát vele szoktuk kezdeni. Magja már 3–4 °C-on csírázik, és a kikelt növények 4–5 °C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak. A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt azonban együtt nem viseli el a borsó, ezért aki a korai vetést elmulasztotta, a megkésettel ne kísérletezzék. Csak később, nyáron vessen újra borsómagot. A friss zöldborsó mintegy 10 napig fogyasztható. Ha a kifejlett hüvelyeket leszedjük, és a szedést három szakaszban bonyolítjuk le, akkor a szezont valamivel meg lehet hosszabbítani. A folyamatos ellátás azonban alapvetően szakaszos vetéssel és a különböző hosszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg. Először a kifejtőborsókat vessük és valamivel később a velőborsókat. A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük, és a nagyobb gyomok kihúzkodásával egészítjük ki, nehogy azok magot érleljenek. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is. A legrövidebb tenyészidejű fajták a vetéstől számított 11–12. héten már szedhetők. A hüvelyek „szüretelését” akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, könnyen megfőzhetők, kellemes zamatúak. A kifejtőborsók viszonylag gyorsan lesznek lisztesek, a velőborsók némileg hosszabb ideig tartják meg kedvező állapotukat. Négyzetméterenként 1–2 kg hüvelytermésre számíthatunk. A kifejtett borsószemek tömege az össztömeg 30%-át teszik ki.
Házunk tája Nagytakarítás a kertben
| 2011.02.15. 00:00:00 |
A tél folyamán akarva-akaratlanul összegyűlik a kertben a szemét, a hulladék, az élet hordaléka, amelytől ilyenkor illik megszabadulni: a letört ágakat, a félig elkorhadt lombot szedjük össze és a szerves anyagokat rakjuk a komposztládába! A szervetlen, el nem bomló anyagok a kukába, a kommunális szemétbe kerüljenek. A gondos kertész a kötött (vályog, agyag) talajú kert földjét már ősszel felásta, a rögök a fagy hatására szétomlottak, tehát most minél előbb simára kell gereblyézni a földet, hogy jó ágyat készítsünk a magvetés és a palánták számára. A laza homoktalajokat célszerű tavasszal felásni vagy ásóvillával fellazítani. A kötött talajok  fellazítását is mielőbb el kell végezni, mert később az ásás nyomán nehezen felaprózható rögök maradnak vissza és az ilyen talajban a magvak nehezen kelnek ki, a palánták pedig nem gyökeresednek meg biztonságosan.
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.02.15. 00:00:00 |
Most kell vetni a hónapos retket Nem fűtött fólia alatt most kell vetni a hónapos retket és a sárgarépát, amelynek a magjait (nehogy a vetés túlságosan sűrű legyen) érdemes 4–5 cm távolságra egymástól, papírszalagra ragasztani. Erre a célra rozslisztből vízzel kevert „csirizt” és ne szintetikus ragasztót használjunk! Még ültethetünk nagyobb méretű dughagymát és vethetünk gyöngyhagyma magot is. Az őszi ültetésű fejes saláta palánták pedig hálásak lesznek, ha most juttatunk nekik egy kis nitrogénműtrágyát.   A fóliával letakart, őszi spenót- és sóskavetésről eltávolíthatjuk a takarót; a sorközökbe szórjunk érett trágyát és azt sekélyen kapáljuk be! Lazítsuk fel a földet a rebarbara bokrok körül is, hogy a levelek minél előbb kihajtsanak és a nyelükből pikáns mártást vagy kompótot tálalhassunk a család asztalára. Készíthetjük a komposztot Haszonkertünkben is akad teendő: a gyümölcsfák vastagabb ágairól, törzséről drótkefével, kaparóvassal távolítsuk el az elhalt kéregrészeket, ezáltal megszüntethetők a kéreg alatt áttelelő kártevők és különféle gombás betegségek tanyái.A ribizli hajt ki az elsők között, ezért ha a termés leszedése után elmaradt a metszés, most sürgősen pótoljuk! Enyhe időben rostálással előkészíthetjük a veteményesre kerülő komposztot is.
Házunk tája Csak a bioból lehet bio
| 2011.02.08. 00:00:00 |
Világszerte mindinkább előtérbe kerülnek a bioélel­miszerek. Hogy mit fed ez a kifejezés valójában? A szó szinonimája az ökológiai termék kifejezésnek. Azt jelenti, hogy az adott áru vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készült, illetve a termesztés során csak biológiailag lebomló vagy természetes szereket használtak. Tilos génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait alkalmazni. Ráadásul igen fontos, hogy az a föld, amelyben az alapanyagokat termesztik, legalább három évig vegyszermentes legyen. – Ukrajnában bárki úgy hozhatja forgalomba portékáját, hogy az bio, mivel az országban ezt nem rendezi törvény, így szankciótól sem kell tartania a csalónak – mondja a batári Tüzes Pál, Kárpátalja egyetlen biotermékek előállításával foglalkozó vállalkozója. – Az Európai Unióban mindez már tizennégy éve szigorú szabályozás mellett történik. A törvénytervezetet ugyan több mint három éve itt is benyújtották, de a Legfelső Tanács eddig még nem döntött róla. Kárpátalján néhányan már próbálkoznak ilyen módszerrel zöldséget termeszteni, méhészkedni, teszi még hozzá a vállalkozó, akinek specialitása biolekvá­rok, szörpök, ivólevek előállítása, de mangalicatenyésztéssel is foglalkozik. Mint mondja, az emberek gyakran túlzásokba esnek, amikor a bio kerül szóba, pedig annak lényege az egyszerűségben rejlik. – A lekvárok és szörpök előállításánál például a gyümölcsalapanyagon kívül csak nádcukrot használok – magyarázza. – Az ivólevek készítésénél pedig semmilyen adalékot, mindössze hőkezeljük a kisajtolt lét. Sokakat e termékek ára riaszt vissza a vásárlástól, hiszen jóval többe kerülnek, mint a vegyszerrel dúsítottak. Mások viszont úgy vélik, ma már a vetőmag, a szaporítóanyag is génmanipulált, így nem lehet biotermékről beszélni.  – Én főleg áfonyával foglalkozom, melyet a hegyekben gyűjtenek számomra – mondja. – Ezeknek az embereknek ez az egyetlen megélhetési forrásuk, ezért a felvásárlási árat is ők szabják meg, ami visszatükröződik a lekvár árában. Első látásra valóban úgy tűnik, hogy a termesztési és feldolgozási mód nem igényel nagy beruházást. Ám vegyük csak a zöldség- vagy almatermesztést. Amennyiben valaki az újonnan felbukkant fajokkal kezdene vegyszermentes termesztésbe, sok nehézséggel találná szemben magát, és a kimenetel is kétséges. Erre kizárólag a hagyományos, régi fajták a megfelelőek, melyek már csak génbankokban lelhetők fel. Ilyen működik például Gödöllőn. Hogy a sertéstenyésztést se hagyjam ki,  megemlíthetem a biotermékek körében a mangalicát, amelyik félig vaddisznó, s  nem igényel oltást sem. Nos, ezekre a fajokra van szükség. Jómagam csak előállító vagyok, elsősorban rendelésre termelek. A termékeket az Európai Unióban és Ukrajnában a felvásárlók forgalmazzák.    Németországban a lakosság hetven százaléka bio­élelmiszert használ. A felár tíz százalék az úgynevezett normál élelmiszerekhez képest, és ez az ágazat nagy állami dotációban részesül. Magyarországon 20–22 százalék ez a mutató, ám ott kevesebb is az ilyen módszerrel előállított termék. Tüzes Pál nagy lehetőséget lát még a tejtermékek előállításában, hiszen adott a tapasztalat, sok a parlagon heverő föld, mely alkalmas biole­gelőnek. Az állományt természetesen itt is le kell cserélni. – Az EU-ban induló szállítmányból minden esetben le kell adni a mintát. Ezek után zárjuk le az üvegeket. Arra a felvetésre, hogy a forgalmazó a nagyobb haszon reményében nem házasíthatja-e fel útközben az árut, a válasza az, ha ezt megtennék, a termék egy-két napon belül romlásnak indulna. Évente kétszer a magyarországi szakemberek nála is ellenőrzik a minőséget, ők adják ki a tanúsítványt is.  – A háziasszony által otthon készített lekvár vajon bionak számít-e? – Amennyiben a meghatározott feltételek mellett termesztette az alapanyagot és használja fel, akkor igen. Ám a piacon vásárolt szilva már nem biztos, hogy vegyszermentes – mondja.     Nemrég Hollandiában járt egy csoporttal az ottani agrárminisztérium meghívására, ellátogattak egy sertés- és szarvasmarhafarmra, valamint zöldségesbe is. – Érdekes volt számomra, hogy az ottani biosertés-nevelés igencsak eltér a miénktől – meséli. –  Egy üvegfallal elzárt területen, ahová belépnünk is tilos volt, élnek úgymond szabad körülmények között a disznók, melyek számára játszótereket alakítottak ki., Ezt a mesterséges jólétet látva Kijevi kollégám meg is jegyezte, mi bizony előrébb vagyunk húsz évvel ezen a téren, hiszen nálunk valóban a szabadban nevelkednek a jószágok. Viszont a biozöl­d­ség-termesztés terén sokkal fejlettebb szintet értek el.  Varga Márta
Házunk tája A rózsák ültetése
| 2011.02.08. 00:00:00 |
Állandóan visszatérő kérdés, hogy a tavaszi vagy az őszi ültetés jobb-e. A szakemberek szerint mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Az őszi előnye, hogy a gyökérképződés megindul, ezáltal tavasszal erőtelje­sebben fejlődnek. Kora ősztől egészen a fagyokig lehet ültetni. Hátránya: mivel a rózsa enyhén fagytűrő növény, ezért túl hideg tél esetén egy-egy tő elpusztulhat. A tavaszi ültetés mellett szól, hogy a kiteleltetés a faiskolákban történt, viszont az első évben lassabban fejlődnek, mint az ősszel ültetettek. Ha hirtelen köszönt be a jó idő, a tövek begyökeresedés nélkül kihajthatnak, majd elpusztulhatnak. Ültetés előtt a talajt mélyen forgassuk meg úgy, hogy a felszíne ne kerüljön alulra. Tápanyag-utánpótlás céljából adhatunk komposztot vagy érett istállótrágyát. (5–10 kg/m2). Az istállótrágya lehet marha-, sertéstrágya, de semmiképpen ne adjunk lótrágyát! Nagyon fontos, hogy ez a művelet az ültetés előtt legalább 2 hónappal történjen, hogy a talaj ülepedésére jusson idő. Az ültetési távolság optimális megállapításához mindig figyelembe kell vennünk a rózsa növekedési tulajdonságait. Teahibrid – 60 cm sor-, 40 cm tőtávolságra; Floribunda – 60 cm sor-, 30 cm tőtávolságra; Polyantha – 40 cm sor-, 30 cm tőtávolságra; Miniatűr – 25 cm sor-, 20 cm tőtávolságra; Fútó, kúszó – 1,5–2 m tőtávolságra; Magas törzsű rózsákat – 70–100 cm tőtávolságra. A rózsatövek vásárlást követően minél hamarabb kerüljenek földbe. Közvetlen előtte 24 órára hűvös helyen állítsuk vízbe, hogy a tő szállításkor elvesztett nedvességét pótoljuk. Ha nagyobb mennyiségről van szó, és a vásárlás után későbbi időpontban akarunk ültetni, akkor mélyen el kell vermelni. A vermelés lényege, hogy a gyökerek jól érintkezzenek a talajjal, ezért folyamatosan taposni kell a földet, majd belocsolni, hogy biztosan ne száradjanak ki. A megvásárolt magas törzsű rózsa törzsén nincsen tüske, és nem lehet hajtás sem a törzsön, sem a gyökérnyaknál. Ha metszetlenül vásároltuk a töveket, akkor a vesszőket őszi ültetésnél 5 szemre, tavaszi ültetésnél 3 szemre vágjuk vissza. Mivel ezzel a visszavágással alapozzuk meg a korona alakját, ezért figyeljünk arra, hogy a legfelső szem mindig a vessző külső oldalán legyen. A gyökereket is vágjuk vissza 25–30 cm-re. Ez nem igényel különösebb szaktudást, metszőollóval néhány mozdulattal elvégezhető. Ezzel a növényt új gyökerek képzésére serkentjük. Az ültetéshez kb. 45 cm széles, 30–35 cm mély gödröt ássunk. Úgy alakítsuk, hogy a gyökereknek minden oldalon hajlás nélkül legyen elegendő helyük. Először a karót kell beverni az ültető gödörbe, hogy a gyökereket nehogy megsértsük. A növényt úgy helyezzük be, hogy a szemzés helye 2–3 cm-rel a talaj felszíne alá kerüljön. Temessük be a gyökereket, ügyelve arra, hogy üregek ne keletkezzenek, alaposan nyomkodjuk meg. Majd egy mozdulattal a mélyebben tartott növényt megrázzuk és kicsit felfelé húzzuk, azért, hogy a talaj még jobban eloszoljon a gyökerek között. Végül a töveket betapossuk, hogy biztosan álljanak, és ülepedéskor ne változzon meg a helyzete. Ha szükséges, kössük a törzset a karóhoz. A következőkben locsoljuk be a töveket, majd amikor a víz elszivárgott, kupacoljuk fel földdel. A felkupacolást a tavaszi és őszi ültetésnél is el kell végezni, mert meggátolja a kiszáradást, az őszi ültetésnél a fagy ellen véd. A magas törzsű rózsák ültetése annyiban tér el a bokorrózsáétól, hogy a törzs mellé karót kell verni, hogy biztosabban tartsa a koronát.
Házunk tája A metszés ideje
| 2011.02.08. 00:00:00 |
A szakirodalom téli és nyári metszést ismer: a lombhullástól a rügyfakadásig, valamint a nyári, a vegetációs időben elvégzett metszést. A télivel nem tudjuk a termés mennyiségét növelni, inkább a fák növekedését serkentjük. Ezt elsősorban az idősebb fák ifjításakor, és a magas törzsűek koronaalakításakor alkalmazzuk. A szakirodalom szerint, lombhullástól a rügyfakadásig bármikor megejthető, de ne legyen mínusz 5 oC-nál hidegebb, és a metszés okozta sebeket azonnal kenjük be, zárjuk le. Ajánlatosabb a kifejezetten erre a célra gyártott viaszokat, gyantákat használni, mert ezek nemcsak lezárják a sebet, de meggyorsítják a kalluszképződést, a hegesedést. Télen ne metsszük a csonthéjasokat és a diót. Az őszibarackot, sárgabarackot virágzás előtt és utána is metszhetjük. Ilyenkor a legerőteljesebb a nedvkeringés, a sejtek szaporodása, így a hegesedés is, és a kórokozók – baktériumok, gombák – már nem tudják megfertőzni. A korán metszett fák hamarabb fakadnak ugyan, de a kései fagyok nagy kárt tehetnek bennük. Amikor a még metszetlen fát éri a fagy, szinte mindig maradnak egészséges bimbók, virágok a korona belsejében vagy felső részén. Érvényes ez a kajszira, meggyre, cseresznyére és a szilvára is. Bodnár István, kertészmérnök
Házunk tája Mennyit ér a földünk?
| 2011.02.08. 00:00:00 |
A magán- és egyéb tulajdonban lévő mezőgazdasági hasznosítású földterületek pénzbeli értékének megállapítása a Miniszteri Kabinet által kiadott és jóváhagyott utasítások, szabályzatok és ártáblázatok szerint történik. Amennyiben az említett okmányok és ártáblázatok nem tartalmaznak megfelelő adatokat az adott földterületet illetően, az értékelést egy erre hivatott szakember, illetve a helyi önkormányzatokban alakult birtokhasználati bizottság tagjai végzik. A megállapított összeget hivatalos okmányban rögzítik, közjegyzővel hitelesítik. A mezőgazdasági hasznosítású földterület pénzbeli értékének megállapítására mindenekelőtt azért van szükség, hogy a földadó mértékét pontosan meg tudják határozni. A földterület elméleti és gyakorlati anyagi értékösszege a pénznemek árfolyamváltozásaitól és a talajminőség romlásától vagy javulásától függően eltérhetnek egymástól. Az elméleti érték megállapítása mindig a felértékelés időpontjában érvényben lévő, a mezőgazdasági hasznosítású földterületekre vonatkozó utasítások szerint történik. N. Sz.
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.02.08. 00:00:00 |
A gyep gondozása Fagymentes, száraz időben a gyepre már kiszórhatunk rostált komposztföldet kb. 2 cm vastagságban. Hogy mindenütt egyforma vastagságú legyen, gereblyével terítsük el. A komposztot dúsíthatjuk kálium- és foszfortartalmú műtrágyával is, hogy tavasszal már csak a nitrogéntartalmú műtrágyát kelljen kiszórni. A speciális gyepműtrágyák összetett trágyák, ezért ha ilyet akarunk használni, azt csak a vegetációs időszak kezdetén szórjuk ki. Fööldbe kerülhet  a dughagyma A vöröshagyma fagytűrő növény. A kikelt fiatal növény -6°C-t, míg őszi anyahagyma-kiültetés esetén -20°C-t is kibír, és jól áttelel. Fejlődéséhez 19 °C kedvező.  A hagymát napfényes helyre, jó vízgazdálkodású, laza talajba ültessük. A talaj kedvező pH értéke: 6,2–6,8 legyen. Mivel a hagyma sekélyen gyökerezik, a megfelelő tápanyagellátás fontos tényező. Fokozzuk komposzttal a talajtermékenységet. Foszfor- és káliumigényét csontliszttel és hamukiszórással is pótolhatjuk. Komplex műtrágyát használva az N:P:K 1:2:2 arány a kedvező számára.   A dughagymát ültessük 40 cm sor-, egymástól 25 cm tőtávolságra.
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.02.02. 19:33:25 |
Ritkítsuk a fattyúhajtásokat A gyümölcsfákon gyakran jelennek meg sarjak, amelyek elszívják a táplálékot, vizet, és kedvező feltételeket kínálnak a kártevők és kórokozók – például a levéltetvek, a vértetvek és a levélfoltosságok – elterjedéséhez. A sarjak a termő gyümölcsfák gyökereiből (gyökérsarjak), a törzs tövéből (tőkesarjak) vagy a törzsből (törzssarjak) törnek elő. Ezeket ne metszőollóval vágjuk le, hanem tövestül tépjük ki. Így elejét vehetjük annak, hogy a sarj tövében elhelyezkedő rejtett rügyekből újabb hajtások nőjenek. Ritkítsuk ki az idősebb fák koronáján lévő fattyúhajtásokat, s amelyeket esetleg mégis meghagyjuk, azokat egy arasznyira metsszük vissza. A 3–4 évesnél nem idősebb gyümölcsfákat ilyenkor még átültethetjük. Ezek egy-két évig több gondozást igényelnek. A hidegben is szellőztessünk Télen, a nagy hidegben is friss levegőre van szüksége a baromfinak. Még a legnagyobb hidegben se mulasszuk el a gyakori szellőztetést. Ezzel némi edzettséget is adunk tyúkjainknak. Csak arra vigyázzunk, hogy huzat ne legyen, mert arra különösen érzékenyen reagálnak az állatok. Friss levegő hiányában bódult a jószág, romlik a takarmányértékesítés, emiatt pedig a tojástermelés.
Házunk tája Vásárolható-e földterület az államtól?
| 2011.02.02. 19:32:36 |
Természetes (magán) és jogi személyek is megvásárolhatnak mezőgazdasági hasznosítású földterületeket az államtól, illetve bizonyos esetekben a kommunális tulajdonban lévőkhöz is hozzájuthatnak. Ennek feltétele, hogy a megvásárlandó földterületen ne legyen privatizálatlan építmény. Mindezt a földkódex 128. paragrafusa és a 2006. december 19-én kiadott, 489-V számú ukrán törvény szabályozza.   Az állami földterületet vásárló állampolgárok és jogi személyek szándékukat kérvényben jelezhetik a végrehajtó hatalom illetékes szervének, az adott községi tanácsnak vagy az állami privatizációs bizottságnak. A kérvényben fel kell tüntetniük a földterület helyét, méretét és azt, hogy milyen célra kívánják hasznosítani a továbbiakban. A vevőnek a kérvényhez a következő okiratokat szükséges csatolnia: 1. A földterület állandó használatára vagy bérlésére vonatkozó állami okirat. 2. A földterület helyszínrajza és tulajdonjogáról szóló okmány (az állami okirat hiánya estén). 3. A vállalkozói tevékenységet folytató személy nyilvántartásba vételét igazoló bizonylat. A megvételre kerülő terület pénzbeli értékét a Miniszteri Kabinet által javasolt módszerek alapján határozzák meg. Az így megállapított összeg részletekben is törleszthető. Az adásvételről szóló szerződés bírósági úton utólag is megtámadható. A nem mezőgazdasági hasznosítású telek eladásából befolyó pénz a helyi költségvetést gazdagítja. Mindezt az ukrán földkódex 128. paragrafusa és a 2005. december 20-án kiadott, 3235-IV számú ukrán törvény szabályozza.                                         N. Sz.
Házunk tája Javítsuk a támrendszert
| 2011.02.02. 19:31:40 |
Kezdjük el a szőlő támberendezésének javítását. Mielőbb cseréljük ki a magas művelésű szőlőben az elszakadt huzalokat, az eltört karókat. Az új faoszlopok tovább tartanak, ha kátránnyal kezeljük a földbe kerülő részüket. Hasznos az 5–6 százalékos rézgálicoldatban való áztatás is. Vizsgáljuk át a borainkat is. Ha szüretkor több volt a penészes, rothadt szőlő, a nedű könnyen megtörhet. Ha szükséges, azonnal kénezzünk. Rendkívül fontos a tisztaság annak érdekében, hogy borunk jó ízű és állóképességű legyen. A használt eszközöket munkánk befejezése után mossuk el. Így elkerülhetjük a borbetegségek fellépését.
Házunk tája A sikeres magvetés titka
| 2011.02.02. 19:29:23 |
Sokszor próbálkozott már vetéssel, palántaneveléssel  sikertelenül? Bemutatjuk a magvetés fontos lépéseit és az esetleges hibákat. Csak szakszerűen, lépésről lépésre 1. Első lépésként töltsük fel 6–10 cm laza, apró morzsás, magvetésre ideális földdel az edényünket. Nedvesítsük át a földet, majd engedjük, hogy a fölösleges víz eltávozzon. 2. Hintsük el egyenletesen a magokat a felületen, majd szórjuk meg finoman a morzsalékos talajjal. Ellenőrizzük az egyes magok ültetési mélységét. Általános szabály, hogy a mag kétszer olyan mélyre kerüljön, mint amilyen az átmérője. 3. Melegigényes magok esetén (paradicsom, uborka, padlizsán, paprika, tökfélék, dinnyék) biztosítsunk  a csírázáshoz 24–32 fokot, ezért takarjuk le üveglappal vagy műanyaggal, fóliával a vetést. Hidegtűrő fajok esetén az átlagos szobahőmérséklet is megfelelő. 4.  Ha a magok kihajtottak, tegyük világos helyre és csökkentsük a hőmérsékletet 16–24 fokra. 5. Ha a magoncok elérik a két lombleveles állapotot, elérkezett az idő, hogy  egyesével-kettesével szét­válasszuk őket (kivétel, ha így vetettük a tőzegkorongba). Alaposan áztassuk         fel a földet, hogy minél kevesebb gyökérsérüléssel válasszuk szét a magoncokat. 6. A palántázáshoz hasz­nált ültetőközeg ugyancsak legyen laza, jó vízáteresztő, apró morzsás szerkezetű. Nedvesítsük meg és szúrjunk egy lyukat a közepébe. Ebbe helyezzük óvatosan a kétleveles növényeket, majd azonnal öntözzük és enyhén tömörítsük körülötte a földet. Helyezzük a palántákat világos helyre, de pár napig óvjuk a közvetlen napfénytől. Az ültetőközeget ne hagyjuk kiszáradni. Figyeljünk a szellőzésre! Gyakorta előforduló hibák – A nem megfelelő megvilágítás. Sötétben a magoncok vékonyak, megnyúltak, világosak lesznek, könnyen megtámadják a betegségek. – Az alacsony csírázási hőmérséklet. A melegigényes magok csírázása elhúzódhat vagy el is maradhat, ha túl alacsony hőmérsékleten tartjuk. A fény és hőmérséklet okozta gondokon is segíthetünk pluszvilágítás segítségével. – Palántadőlés. Ha magoncaink, palántáink egyik napról a másikra sorban kidőlnek, megrohadnak, valószínűleg palántadőlést okozó gombák indukálták a bajt. Hogy megelőzzük, ne használjunk régi földet a vetéshez, a magot megbízható forrásból szerezzük be, illetve fertőtlenítsük a cserepeket. – Túlöntözés, befülledés. Gyakori hibánk a túlzott gondoskodás, ami a sokszori locsolásban mutatkozik meg. Igaz, hogy nem szabad kiszárítani a talajt, de talán még rosszabb, ha vízben tocsognak a palánták. Letakart vetés esetén egyébként is állandóan magas a páratartalom, szinte ki sem tud száradni a föld. Ilyenkor gondoskodjunk gyakori szellőztetésről. Mire figyeljünk vásárláskor? Ne tessék mereven ragaszkodni a régen ismert fajtákhoz. A nemesítés eredményeképpen minden évben új fajták kerülnek forgalomba és ezek sokszor igen értékes, új tulajdonságokat hordoznak: többet teremnek, szebb, jobb ízű termést adnak vagy ellenállóak a betegségekkel szemben, tehát érdemesek a megismerésre és a termelésre. Semmiképpen sem szabad lejárt szavatosságú vetőmagot használni. Az uborka, a zeller, a káposztafélék, a paprika és a paradicsom magja 4–5 évig csíraképes. A borsó, a bab és a fejes saláta 3–4 évig. A petrezselyem és a hagymafélék 2–3 évig tartják meg csíraképességüket, de a feketegyökér, a kapor és a pasztinák már a második  évben is bizonytalanul csírázik ki. KISZó-összeállítás
Házunk tája Kezdődik az uborkaszezon
| 2011.02.02. 19:25:53 |
A gazdák számára véget ért a téli üresjárat. Lassan ismét megkezdődnek a vetés és kiültetés előkészületei. A fóliasátrak tulajdonosai összegezik a múlt évi eredményeket és tervezgetik, latolgatják, mit volna érdemes termeszteni az idén. A feketepataki Nagy Béla sokéves tapasztalattal rendelkező növénytermesztő. Elmondása szerint az uborkamagot március 8-ig vetik el műanyagpoharakba, amelyekbe előzőleg saját készítésű magföldet helyeznek. – Nyolc éve foglalkozunk fóliasátras uborkatermesztéssel – kezdi a beszélgetést a gazdálkodó. – Eddig nem ültettünk szabad földbe, ám az idén szeretnénk megpróbálni. Nincs vele több gond, mint a fólia alatti uborkával. Ha valami megtámadja, az ugyanúgy veszélyes mindegyikre. Egy fóliasátorral indítottunk, jelenleg kettő van. Több a munka, a befektetés, de a jövedelem is szaporodott. Nagyék négy hétig nevelik a magokat a poharakban. Persze, ha rossz az idő, a vegetációs folyamat eleje tovább húzódik. Azért választottak poharakat a mag ágyául, mert azokban tovább növekedhet a palánta. Míg csak három-, négyleveles a növény, tiszta vízzel locsolják, majd Pre­vi­kurral zöldrothadás ellen. Aztán folyamatosan kezdik alkalmazni a tápszereket. Amiből persze nem célszerű a túladagolás. A hozam szempontjából jó ugyan, de az agyon tápoldatozott  termés fogyasztása nem egészséges. – Elsősorban konzerválásra alkalmas uborkát termesztünk – folytatja a beszélgetést. – A mi felelősségünk, hogy ne károsítsuk a fogyasztó egészségét. És magunknak sem akarunk kárt, hiszen mi is azt esszük. Ilyenkor a fólia alatt felássák a beültetendő földterületet, elkészítik a leendő ültetvény ágyásait. Kis árkokat vájnak, amiket megtöltenek trágyával, aztán betakarják földdel. Ebbe ültetik majd  a palántákat. Véleménye szerint a magvakat nem jó túl korán elültetni, mert míg nincs napfény, addig csak a szár nyurgul, termés nem lesz rajta. Többen még februárban kiültetik. A nagyobb gazdák padlófűtéssel oldották meg a melegen tartást. A fűtésrendszerre is költeni kellett, fejti ki Nagy Béla. Igaz, az ára egy év alatt megtérül. Egy embernek nagyon fárasztó az éjszakázás, s márpedig folyamatosan tüzelni kell. A fagy néhány perc alatt tönkretehet mindent. A kellő fűtéshez több autónyi fára van szükség. – Akár hűvös van, akár meleg, a szellőztetés elkerülhetetlen. Azonban ügyelni kell arra, nehogy túlzásba vigyük a légfrissítést – tanácsolja Nagy Béla.  Tapasztalatai alapján az ártól függ, milyen nagyságú uborkát termesztenek. Az elején a felvásárlók salátauborkát vásárolnak, nekik a nagy kell. A konzervgyárak viszont a kisméretű csemegeuborkát kedvelik. A tavalyi rossz év volt a családi gazdaságban. A tavalyelőttihez viszonyítva ugyanolyan területen, azonos befektetéssel és munkával kevesebb lett a termés. Reméli, az idén  jobban fizet majd az uborka. Nagy Nikolett
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.01.24. 15:39:58 |
Trágyázzuk a  szőlőt! A január végi időjárás alkalmas arra, hogy kihordjuk a szőlősorokba a szerves és a műtrágyát. Terítsük szét, majd fedjük be földdel. Termőszőlőben évente száz négyzetméterenként 200 kg szerves trágyát, a tőkék fejlődésétől függően 5–6 kg pétisót, 5–6 kg szuperfoszfátot, valamint 7–10 kg kálisót dolgozzunk a talajba. A telepítés előtti trágyázáskor mindig több, ún. indítótápot szükséges a földbe juttatnunk. A szőlő trágyaigényének megállapításakor vegyük figyelembe a múlt évi terméshozamot, a tőkék és a vesszők fejlettségét. A szőlő gyökérzetének zöme 40–60 cm mélyen helyezkedik el, ezért a trágyát ajánlatos 30 cm mélyen a talajba juttatni. Az  önetetők jelentősége Az önetetők használata nagyon gazdaságos, hiszen elegendő naponta egyszer feltölteni.Az állatok akkor esznek, amikor éhesek. Megszűnik a tolakodás, s a gyengébbek sem maradnak el a tápláléktól. Az etetőfelület is csökkenthető. Használata azonban, előnyei mellett, több hátránnyal is jár. Az állatok hajlamosak a túlzott fogyasztásra, különösen, ha a takarmány egész nap előttük áll. Az önetetőbe csak száraz takarmány tehető. Tehát, ha kiegészítő takarmányt, például főtt burgonyát, moslékot, répát akarunk etetni a sertésekkel, akkor külön etetővályú szükséges. Adagolt takarmányozásnál könnyebb kiszűrni a beteg, étvágytalan egyedet.
Házunk tája Földvásárlási dilemmák
| 2011.01.24. 14:41:35 |
Ukrajnában mindenekelőtt azok a természetes (magán) és jogi személyek, farmergazdák és farmertársaságok részesülnek előnyben a mezőgazdasági hasznosítású földterületek kivásárlásakor, akik nagybani termelők. Ők többnyire a következő személyek közül kerülnek ki: 1. Olyan ukrán állampolgárok, akik többéves tapasztalattal rendelkeznek a mezőgazdasági kultúrák termesztése terén, mezőgazdasági szakképzettségük van, illetve ipari mennyiségben termelnek. 2. Olyan ukrán jogi személyek, akik a beterjesztett okmányok szerint az előttünk álló évek folyamán mezőgazdasági kultúrák nagybani termesztésével kívánnak foglalkozni. A mezőgazdasági hasznosítású földterületek kivásárlásakor előnyt élvezhetnek azok az ukrán állampol­gá­rok, akiknek állandó lakhelyük az adott községi tanácshoz tartozó földterületen vagy azok közelében helyezkedik el. N. Sz.
Házunk tája Mi kell még a dúcon túl?
Szerző: ">60" /> | 2011.01.24. 14:39:50 |
Ha végre van fedél a feje felett, a galamb rögtön megéhezik. Az utcai galambokból kiindulva sokan mindenevőnek gondolják, pedig épp ellenkezőleg: elég válogatós. A galambok tartása, gondozása során ugyanis az egyik legfontosabb feladat a teljes értékű takarmányozás, mivel ezeknek a szárnyasoknak viszonylag rövid az emésztőrendszerük. A táplálék rövid ideig van a tápcsatornában, tehát a tápanyagoknak kevés idejük van felszívódni. Ezért galambjaink koncentrált, energiában, fehérjében és zsírokban gazdag, jó minőségű és megfelelő mennyiségű takarmányt igényelnek. Napraforgó, kendermag – ezek jó fehérjeforrások, viszonylag magas az olajtartalmuk (32–44%). Tehát ezek rendkívül jó energiahordozók. Fénymag – fehérjetartalma viszonylag magas (17%), zsírtartalma közepes (6%), ezért energiatartalma is a közepes tartományban mozog. Borsó, lencse – fehérjetartalmuk magas (23–26%), zsírtartalmuk viszont csekély (mindössze 1%), ennek ellenére energiában dúsak. Kukorica – fontos A-vitamin forrás, de a magas energiatartalma miatt csak annyit adhatunk nekik belőle, amennyire szükségük van. Ezenkívül kedvelik a fehér- és vöröskölest, árpát, csillagfürtöt és a lóbabot. Ezeket a galambok szívesen eszik, ezért nem árt óvatosnak lenni az adagolásnál, mert könnyen elhízhatnak tőle szárnyasaink. Ha viszont betartjuk az előírt mennyiséget és akkor sem adunk nekik repetát, ha szépen kérik, akkor erősek, egészségesek és fénylő tollazatúak lesznek. A fent felsorolt magok nem hiányozhatnak a takarmányból, csupán az arányuk változhat időszakonként. Az alábbi táblázatból megtudhatjuk, mikor, milyen arányú magkeverékre van szüksége madarunknak: Ehhez annyi kiegészítésre van szükség, hogy a tenyészga­lambok­nak a szaporodásra való felkészüléshez A-, D- és E-vitamin-kiegészítést (mint például csukamájolaj vagy  sörélesztő), valamint ásvá­­-   nyi­a­nyag-kiegészítésként emész­­tőgrittet és konyhasót kell adnunk. Akik már januárban megkezdik a tenyésztést, még jobban figyeljenek oda az előkészületekre (nem szabad elhanyagolni a paraziták elleni védekezést és a vakcinák beadását). Tubijainkat etethetjük kézből, de etetőedényből is. Persze ez nem csak a kedvünktől, hanem a rendelkezésünkre álló szabadidőtől és a galambok számától is függ.Több madárnál mindenképpen  ügyeljünk  a  megfelelő vályúhosszúságra, hogy az összes galamb egyszerre és kényelmesen elférjen az etető előtt. Tavasztól őszig naponta kétszer, reggel és este is etessünk.
Házunk tája Liluljunk meg tőle!
| 2011.01.24. 14:37:25 |
Virága kedves színfolt a kertben, hagymája mindennapos zöldség, különösen a téli hónapokban. A szalonna, a kolbász, a zsíros kenyér elengedhetetlen kiegészítője, salátaként is közkedvelt, de mártást, sőt újabban lekvárt is készítenek belőle. A lila hagyma Ázsiából származik, a vöröshagymából nemesítették, termőhely iránti igénye, termesztési feltételei lényegében azzal megegyezőek. Édes, aromás íze étvágyfokozó, szélhajtó, béltisztító hatással párosul, ugyanakkor kedvezően hat a vércukorszintre, a vérnyomásra. Szénhidrátban, ásványi sókban, pektinben gazdag, fehérjetartalma is jelentős. Fényigényes zöldségféle. Tápanyaggal jól föltöltött, de nem frissen szerves trágyázott talajban fejlődik a legszebben. A szélsőségesen rossz talajtípusok kivételével mindenütt jól termeszthető, vízigénye közepes. A legtöbb nedvességet fejlődésének kezdetén igényli, éréskor csak keveset. Kétéves, lágyszárú növény. Dughagymáról termesztjük, de ha tápanyagellátásáról, öntözéséről gondoskodni tudunk, őszre magról szaporítva is teljes értékű termést kaphatunk. Hagymáját március 10-ig duggassuk el 20×10 centiméteres sor- és tőtávolságra. Ha magot vetünk, azt  20×5 centiméter sor- és tőtávolságra és 2–3 centiméter mélyre juttassuk ki az ágyásba; kelés után 10 centiméterre ritkítsuk ki a hagymákat. Tenyészideje magról vetve 140–160, dughagymáról nevelve 100–120 nap. Ápolása a terület gyomtalanításából, öntözéséből áll, szedése akkor kezdhető, amikor a hagymák felének megdőlt a szára.A lilahagymalekvár igazi különlegesség, amelyhez egy hagymát fölszeletelünk, egy evőkanál olajon megdinsztelünk, majd két kanál vörösbort, fél kanál ecetet, ugyanennyi mézet, egy deci vizet, valamint sót és borsot adunk hozzá. Ezt főzzük mindaddig, míg a lé majdnem teljesen elfő. Húsos ételekhez, vadakhoz kiváló.
Házunk tája Gazdálkodj okosan: a szernyei példa
| 2011.01.24. 14:34:38 |
A szernyei Baksa Istvánnal a barkaszói olajütőnél futottunk össze. Fiával épp a frissen sajtolt napraforgóolajat és a magpogácsát pakolták gépkocsijuk csomagtartójába. A kistermelő szerint alkalmazkodni szükséges a piachoz és több lábon kell állni. – Négy éve alapítottam a farmergazdaságot, melyet a papa csúfneve után Csonkának neveztem el – kezdi beszélgetésünket a kistermelő. – Húsz hektáron búzát, árpát, zabot, tritikálét és kukoricát termesztek. Tavaly kísérleti szándékkal napraforgót is vetettünk. A siker, azaz maga a megélhetés, részben a  terméstől,  részben a felvásárlási áraktól függ. Felemás évet zártunk. Az okok a májusi hideg esőkre vezethetők vissza, melyek kihatással voltak a szemesekre. Amit learattunk, az az önköltséget is alig fedezte. Viszont kihúzott minket a bajból a kukorica, amit jó áron tudtunk értékesíteni. Persze ehhez az is kellett, hogy megfelelő minőségű, csévézett vetőmagot vessünk, nem beszélve a műtrágyáról és növényvé­dő­szerekről. Ami a jövőt illeti, az ősziek idejében földbe kerültek. Hogy tavasszal mit vetek? A tengeri  tavaly kisegített, így 10  hektáron több mint valószínű most    is az lesz. Az más kérdés, hogy ősszel mit aratok és mennyiért tudom értékesíteni, de ne szaladjunk annyira előre. Tény, eddig kevesebb hó esett a kelleténél, az ősziekre jóval több kellene. A vetés hol kienged, hol befagy. Ez rendkívül káros,  felszakad a növény gyökérzete. Baksa István korábban 25 évig traktorosként dolgozott a kolhozban, így az effajta munka nem áll távol tőle. Sajátja mellett a helybéli gazdáktól is bérel földet. – Az évek során rá kellett jönnöm, hogy a hatásfokot két tényező befolyásolja, mégpedig az időjárás és az agrártárca. Sajnos, egyiket sem tudjuk befolyásolni. Inkább alkalmazkodunk. Az időjárás szeszélyeiről nem beszélek, az agrárium vezetőitől pedig azt várjuk, hogy reálisan értékeljék a farmerek helyzetét és a lehetőségekhez mérten támogassanak bennünket. Az évek során egyetlenegyszer kaptam állami dotációt, még az indulásnál, 30 százalékkal segítették egy százezer hrivnyás, MTZ–82-es traktor megvételét. Azóta egy garast sem kaptam. Mégis szerencsésnek tartom magamat, hisz van több használt berendezésem, köztük: eke, tárcsa, vető-, kaszáló- és permetezőgép, s a sógorommal nemrég egy új kombájnt is vásáróltunk. Hisz a haszon a folyamatos fejlesztés záloga – emelte ki a gazda. Baksáék a tavaly kísérleti céllal vetett napraforgómagot bevallásuk szerint olaj és magpogácsa formájában nagyobb haszonnal tudják értékesíteni. – Gondoltunk egy merészet, és belevágtunk napraforgóba, pedig tudtuk, komoly odafigyelést, rengeteg munkát és befektetést igényel ez a fajta kultúrnövény. Tizenkét mázsát arattunk. Ha a magot adnám el, átlagban 3,50-et kapnék érte, ám az olajért és a pogácsáért 5 hrivnyát is megkapok. Egy mázsából nagyjából 30 liter olajat nyerünk, melynek literje 15 hrivnyába kerül. A környéken kevesen foglalkoznak ezzel, így zömét már a faluban eladom. Ezt az olajat nem lehet egy lapon említeni a boltival, sok háziasszony kifejezetten ezt kedveli. – Megéri manapság gazdálkodni? – Vidéken nincs más alternatíva, s ez az, amihez értek. Míg a családomat el tudom tartani, addig nincs gond. Persze hosszú távú terveket nem lehet szövögetni. Hitelből lehetne terjeszkedni, nagyobb földterülten gazdálkodni, fejleszteni, de ki tudja, megtérül-e valaha a ráfordítás. Nem beszélve arról, ki az, aki mostanság megbízik a bankokban. – Soha nem merült fel az állattenyésztés lehetősége? – Számolgattunk, osztottunk, szoroztunk és arra a következtetésre jutottunk, hogy a sertéstenyésztés nem hoz annyit a konyhára, hogy nyereséges legyen. Legalábbis a termelőnek. A viszonteladó persze jól jár. Megfigyelhető, hogy egyre kevesebb fejőstehén van a falvakban. A kétezer lelket számláló Szernyén csak negyven szarvasmarhát tartanak, ami nem fedezi az igényeket. Így már az is megfordult a fejemben, hogy ezzel foglalkozzak. Mindig alkalmazkodni kell a piachoz és több lábon kell állni. Szabó Sándor
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.01.17. 15:53:23 |
Mivel  kezdjük az  évet? Ilyenkor folytathatjuk az ősszel elmaradt trágyázást, gépeink karbantartását, javítását. Vizsgáljuk meg szerszámainkat, többségük élezésre vár. A kicsorbult ásót, kapát, lapátot magunk is kikalapálhatjuk és megreszelhetjük. A tompa baltát azonban jobb szakemberhez vinni. Melegvizes tőgymosás A melegvizes tőgymosás és masszázs higiéniai szempontból is fontos. Ez olyan ingert szolgáltat, amelynek hatására oxitocin hormon termelődik, s a vérben eljutva a tőgyhöz, azt alkalmassá teszi a tej leadására. A tőgymosás és a masszázs kezdetétől egy-másfél percen belül érezhető az oxitocin hatása és mintegy nyolc percig tart. Ez idő alatt ki kell fejnünk a tej minél nagyobb részét. Kiültethető a  fejes  saláta A november közepén vetett fejessaláta-palánták kiültetését már most megkezdhetjük a fóliaházakban. A hajtatás első szakaszában a tő- és sortávolság 18x18 vagy 20x20 centiméteres legyen. A szaporító ládákba már most elvethetjük a fehér tölteni való paprikát és a csípős fajtákat is. Az előcsíráztatott magvakat tíz centiméteres tápkockába, vagy ennél valamivel nagyobb csészékbe vessük. Lassan előkészíthetjük a talajt a paradicsom- és a karalábé-palánták kiültetésére is. Forgassunk 20–25 centiméter mélyre a talajba istállótrágyát vagy komposztot.
Házunk tája Eladható-e a privatizált földterület?
| 2011.01.17. 15:47:04 |
Ukrajnában csak az államhatalmi szervek, a helyi önkormányzatok és a privatizációval foglalkozó intézmények adhatnak el mezőgazdasági hasznosítású privatizált területeket. Az állami vagy kommunális tulajdonban lévő föld erre jogosult természetes (magán) vagy jogi személyeknek adhatók el. A földkódex 127. paragrafusa, illetve a 2005. december 20-án kiadott, N 3235-IV, és a 2006. december 19-én kiadott, N 489-V számú ukrán törvény alapján más államok is vehetnek Ukrajnában privatizált földterületeket. Amennyiben ukrán természetes (magán) vagy jogi személyek kívánnak állami vagy kommunális tulajdonban lévő mezőgazdasági hasznosítású földterületeket vásárolni, azt pályázatok útján vagy árveréseken tehetik meg. Kivételt képez az az eset, amikor a megvásárlásra kerülő területen olyan ingatlan áll, amely magántulajdonban van. Ez esetben a tulajdonos külön beleegyezése, illetve értékesítési szándéka is szükséges. Mindezt a földkódex 127. paragrafusa és a 2006. december 19-én kiadott, N 489-V számú ukrán törvény rögzíti. N. Sz.
Házunk tája A nyúltenyésztés és egészségvédelmük
| 2011.01.17. 15:46:02 |
A nyúltenyésztéssel kapcsolatban rengeteg kérdést kapunk. Ezekre most Szidor Imre állatorvos válaszol. A legfontosabb, mondja a szakember, hogy legyen egy jó állatorvosunk, aki mindig „kéznél van”. Különösen fontos ez akkor,  ha valami váratlan, de súlyos baj adódik. Olyan doki kell, aki akár éjjel is elérhető. Ilyentájt már esedékes az oltások beadatása. A myxo­matózis, és a nyulak vírus okozta vérzéses betegsége (RHD) ellen lehet így védekezni. A nyulaknak számos, nem túl jó gyógyulási aránnyal kecsegtető fertőző, ill. nem fertőző betegsége van. A legtöbb baj megelőzhető helyes táplálással, higiénikus tartással. Sajnos még ma is gyakran hallani olyan véleményt, hogy az ólat télen nem kell takarítani, elég csak új almot rétegezni a régire. Ez igen elavult szemlélet, vagy a lusta gazda ismertetője! Az állatnak nincs szaga, csak a piszkos alomnak! Pont annyira lesz büdös vagy szagtalan, mint egy hörcsög vagy tengeri malac, ha hasonlóan tartják őket. Másik fontos dolog a kiegyensúlyozott, minden igényt kielégítő táplálás. Erre nincs egyértelmű javaslatunk. Az alapszabály: mindent lehet, de csak mértékkel! Vonatkozik ez a zöldetetésre is, ami egyes tenyésztők szerint halálos bűn, mert felfúvódást okoz, mások pedig soha nem tapasztalták ezt, pedig szinte csak zöldeleséget adnak.
Házunk tája Végveszélyben a jószágtartás
| 2011.01.17. 15:43:57 |
Popovics Sándort, a Beregszászi Járási Mezőgazdasági Osztály vezetőjét többek között arról kérdeztük, milyennek ítéli az elmúlt év gazdasági helyzetét, s mit vár a 2011-es esztendőtől? – 2010 tavasza igazi csapás volt a termelők számára. Hogyan befolyásolta ez a múlt év eredményeit? – Nagyon negatívan. A májusi és júniusi esőzés kb. négymillió-nyolcszázezer hrivnya kárt okozott. Voltak olyan táblák, amelyeken nem volt mit learatni. Felverte a gaz, ezért lekaszálták szénának. A Fekete-mocsárban a kukoricát sem tudták elvetni, hiába készletezett például a gáti tenyészüzem ezer hektárra vetőmagot, az átitatódott földbe nem lehetett elszórni. Mivel nem volt termék, amit a gazdák értékesítsenek, így jövedelmük sem keletkezett. De kihatott a rossz időjárás az ősziekre is, mind a mezőgazdaságok, mind a farmergazdák sokkal kevesebbet vetettek. – A mezőgazdasági osztály hogyan támogatja a pórul járt gazdákat, mezőgazdasági vállalatokat? – 2010-ben nem nagyon volt miből. Csupán a szőlőültetvények és gyümölcsösök 2009-ben történt fejlesztését támogattuk. Ez kb. 590 ezer hrivnyát tett ki. – Mi várható az idén? – Az agráriparra, ha minden igaz, az idén komoly pénzeket fordít az állam, hiszen az élelmiszerbiztonság a legfontosabb. Kiemelten az állattenyésztés kap támogatást. Éppen ebben a témában tanácskoztunk nem olyan rég a megyei mezőgazdasági főosztályon. Elhangzott, hogy a gazdákat jószágonként, ha azok szerepelnek a gazdakönyvben, ötszáz hrivnyával segítik. Viszont az emberekben benne van a félsz, hogy megadóztatják őket, ezért a valósnál kevesebbet íratnak be. – Tény, hogy sokkal kevesebb jószág van a járásban, mint például tíz évvel ezelőtt… – Ez arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években vezették be a földgázt a járásba, s nem tudták fedezni ezt az emberek. Pénzzé tették a jószágokat. És az is igaz, hogy a mai fiatalok zöme Beregszászban dolgozik, nincs idejük, és nem is akarnak jószágtartással foglalkozni, így szép lassan kihal ez a tradíció is. – Örvendetes, hogy az utóbbi években mezőgazdasági vállalatok, farmergazdaságok, európai technológia szerint nevelik a sertéseket. Tehéntartással viszont már alig néhányan foglalkoznak, aminek leginkább az az oka, hogy Kárpátalján mind a mai napig nincs tejfeldolgozó üzem. A császlóci pedig csődeljárás alatt áll. – Úgy néz ki, hogy az idén is ugyanolyan nagy lesz a baj, mint tavaly. Hisz most is rengeteg csapadék hull. Fontos lenne tehát az árkok és csatornák folyamatos tisztítása. Kinek lenne ez a feladata? – Valamikor a kilencvenes évek végén született rendelet szerint a főcsatornák maradnak a vízügyiseknél, viszont a mellékágak és az árkok átkerültek a községi tanácsok hatáskörébe. Ám nekik sem pénzük, sem szakemberük nincs, hogy az árkokat és a kanálisokat karban tudják tartani. – Nem lenne-e időszerű egy olyan piac létrehozása, ahol az őstermelők árulhatnák az általuk megtermelt gyümölcsöket, zöldségeket stb.? – Ez a kérdés minden évben felvetődik. A beregszászi piacon az őstermelők kijelölt helyeken árulhatnak. Nagybani piac Munkácson és Nagyszőlősön van. Úgy gondolom, nálunk is lenne erre igény, hiszen itt is sok őstermelő él. – Mire számít 2011-ben? – Csak reménykedni lehet, hogy az időjárás kedvezni fog, az országban is jobb irányba mozdul valami. A bankok kedvezményes alapon adnak majd kölcsönöket, így a termelők bő terméseket érnek majd el, s ezáltal magasabb lesz a jövedelem is. Hegedűs Csilla
Házunk tája Szak-Tár
| 2011.01.10. 15:40:53 |
Ha  ráncosodik a  burgonya A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható. Kedvező számára a   4–5 °C-os hőmérséklet. Óvni kell a lehűléstől, mert életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a    keményítőből keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édeskés ízű lesz. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál hamarább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesége, és hamarabb kezd romlani. Lehet-e  metszeni? A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája elsűrűsödik, benne sok vadhajtás képződik, biológiai egyensúlya megbomlik. Különbséget kell tenni a visszametszés és a ritkítás között. Nagyon fontos a metszés időpontja. Aszerint, hogy a nyugalmi vagy a vegetatív időben kerül-e rá sor, fás és zöldmetszést különböztetünk meg. Nyugalmi időszakban, a lombhullás és rügyfakadás között fás metszésről beszélünk. Ez egész télen át végezhető, ha a hőmérséklet –5 fok felett van és  a talajviszonyok a munkát lehetővé teszik.
Házunk tája Milyen feltételekkel adható el a földrészleg?
| 2011.01.10. 15:39:52 |
Az ukrán törvények a mezőgazdasági hasznosítású földterületek eladásának két változatát teszik lehetővé: pályázatok útján, illetve az árveréseken történő eladást. A pályázatokon, illetve árveréseken természetes (magán) és jogi személyek egyaránt részt vehetnek. Ennek mindössze egyetlen feltétele van. Mégpedig, hogy befizesse a licitálásra jogot adó belépti, illetve nyilvántartásba vételi díjat, s a jelenleg érvényben lévő törvényrendelkezések szerint máris potenciális megvásárlója az árverésre bocsátott földterület(ek)nek. Az árverés lebonyolításának menetét a tulajdonos szabja meg, ám az nem ütközhet az érvényben lévő törvénypontokkal. Az adott földterület eladásra történő előkészítését az állami és a helyi önkormányzat illetékes szervei ellenőrzik. Mindenekelőtt azt, hogy a földterület kijelölése megfelelő helyen és méretben történt-e, továbbá rendelkezésre áll-e az eladásra kerülő parcella műszaki bizonylata, amelynek a következő adatokat mindenképpen tartalmaznia szükséges: 1. Az eladásra kerülő földterület mérete. 2. Az eladásra kerülő földterület fellelhetőségének a helye (lehetőleg pontos címmel). 3. Milyen tulajdonban van az eladásra kerülő földterület. 4.  Az eladásra kerülő földterület pénzbeli értéke és a kezdőlicit összege. 5. Az eladásra kerülő földterület természeti és gazdasági állapota. 6. Az eladásra kerülő földterület rendeltetése. Az árveréseken és pályázatokon bemutatott, az eladásra kerülő földparcella műszaki bizonylatának tartalmáról szóló rendelkezést Ukrajna Miniszteri Kabinetje határozta meg. Az árverések és pályázatok tényét és idejét a sajtóban hozzák nyilvánosságra, amelyek az első hirdetés megjelenésétől számított 30 nap után rendezhetők csak meg. A hivatalos tájékoztatóban az eladásra kerülő földterületről a következő adatoknak mindenképpen szerepelniük kell: 1. Az eladásra kerülő földterület mérete.      2. Az eladásra kerülő földterület rendeltetésének a célja. 3. A kezdőlicit összege. 4. Az árverés vagy pályázat lebonyolításának a helye és ideje. 5. Az intézmény neve és címe, telefonszáma, az információt adó személy neve és beosztása, akinél szemrevételezhető az eladásra kerülő földterület műszaki bizonylata. Az árveréseket és a pályázatokat olyan jogi személy bonyolíthatja le, akinek erre engedélye (licenziója) van. Amennyiben valamilyen okból nem tudja lebonyolítani az ügyletet, arról a megbeszélt időpont előtt legalább tíz nappal hivatalosan is tájékoztatnia kell az önkormányzatot. Mindezt az ukrán földkódex 137. paragrafusa és a 2005. december 20-án kiadott, N 3235-IV, valamint a 2006. december 19-én kiadott, N 489-V számú ukrán törvény szabályozza.  N.  Sz.
Házunk tája János gazda tanácsai
| 2011.01.10. 15:37:59 |
Januári  teendők Ez a hónap bizonyára nem csalogat a kerti munkára. Pedig ilyenkor is akad bőven tennivaló. Ültetési terveket is alkothat, új növényeket válogathat, melyekkel „benépesíti” majd a zöldségest, gyümölcsöst. A kertről általában Kerti bútorainak is  jót tesz egy kis felújítás. Ha nem fagy, akkor a fiatal, télen is zöldellő sövényeket rendszeresen locsolja meg. Heves havazásnál ajánlott lesöpörni a havat a cserjékről, és mindenekelőtt a tűlevelűekről, hogy ágaik ne törjenek le. Óvatosan távolítsa el a korán virágzó növények körül az őszi avart. A tiszafát és a magyalt már meg lehet trágyázni, de a hortenziáknak is szükségük van  egy kis tápanyagpótlásra. Ha nincs, készítsen madáretetőt, melybe földimogyorót, dióbelet, olajos magvakat, szalonnagolyókat kihelyezve  segíthet cinkéknek, rigóknak, verebeknek, vörösbegyeknek túlélni a zord időszakot. Gondolja végig, hogyan szeretné beültetni kertjét. Már most kiválaszthatja és megvásárolhatja a tavaszra szánt hagymákat és vetőmagokat. Gyep Amíg fagy, nem tanácsos a fűre lépni.  A hónak hőszigetelő hatása van, ezért hagyja a fehér „szőnyeget” a talajon. Cserepes növények Rendszeresen gondoskodjon friss levegőről abban a helyiségben, ahol a cserepes növényeket telelteti. Szép napos időben  az ablakot akár néhány órára is nyitva tarthatja. Kevés vízzel locsolja a növényeket, nem szabad, hogy kiszáradjanak. Metszés Ha nem fagy, óvatosan elkezdheti a díszcserjék és a gyümölcsfák metszését. Az idős és beteg ágakat távolítsa el. A 2 cm átmérőnél nagyobb vágott sebeket gyógyító balzsammal kell kezelni. Zöldséges Kedvező időjárás esetén elültetheti az első gyümölcscserjéket. Ha van fóliaháza, akkor elvetheti a korai zöldségeket és a muskátlikat. Kerti tó Kemény fagyban rendszeresen ellenőrizze, hogy mindig legyen kis  nyílás a jégfelületen. Fejszével azonban soha ne üssön léket, mert azt a halak többnyire nem élik túl.  A havat rendszeresen távolítsa el a jégfelületről, mert különben nem jut elegendő fény a vízbe.
Házunk tája Baromfitartás télen
| 2011.01.10. 15:33:27 |
Ez az az évszak, mely a meleget és szárazságot kedvelő baromfi számára igen nehéz. A tél ezért  szép oldala mellett a baromfitartók számára tartogat néhány nehézséget is. Hogy az állatok a következő költési szezonra fittek maradjanak, némi többletmunkát kell végeznünk. Jóllehet a háziasított baromfifajták jól viselik a téli hideget, mégis biztosítanunk kell számukra az optimális körülményeket. Az ólak rendszerint nem fűtöttek, ezért úgy kell azokat szigetelni, hogy  belső terük többé-kevésbé fagymentes maradjon. Ha az ól hőmérséklete tartósan fagypont alatt marad, megszűnik a tojásrakás, és csak tavasszal indul újra. A tenyésztőknek nem csak a friss tojásokról, hanem a költésre alkalmasakról is le kell mondaniuk. Az olyan fajtáknál, melyek tenyésztése hosszú ideig tartó fejlődésük miatt nehéz, a keltetést már a tél végén  érdemes elkezdeni. A szárnyasoknak friss ivóvízre télen is naponta  szükségük van. Ha a víz megfagy az itatóban, akkor az állat nem tud elegendő mennyiséget magához venni, ezért az itatót mindig fagymentesen kell tartani. Azért hogy elkerüljük az ivóvíz befagyását, vízmelegítőt is alkalmazhatunk. Ezek a melegítő lemezek, melyek az itatótál alatt helyezkednek el praktikusak és megbízhatóak, energiaszükségletük pedig 15–25 watt között változik. Hogy elhelyezhessük az ólban, áramforrásra van szükségünk. Egy 1,5 literes itató megfelelő hőmérsékleten tartásához elegendő egy 15 watt áramot használó melegítőlemez. A hőforrás arra is kiváló, hogy az itatót a szabadban is fagymentesen tartsuk. A libáknak és kacsáknak jó közérzetükhöz nyílt vízfelszínre van szükségük. Ha lehetséges, még nagyon alacsony hőmérséklet esetén se vonjuk meg tőlük az úszási és fürdési lehetőséget. Ha ezt nem tudjuk lehetővé tenni, akkor legalább a napi kifutón való tartózkodást biztosítani kell számukra. A hideget és a havat a récefélék könnyen elviselik, a nedves istálló és az áporodott levegő azonban minden állat számára káros. Nagyon hideg időben és hóban a baromfik már szívesebben tartózkodnak az ólban. Hogy az az állatok igényeinek megfeleljen, nem szabad túlzsúfoltnak lennie. Kiegészítésként berendezhetünk számukra egy úgynevezett télikertet, ahol  napközben tartózkodhatnak az állatok, mert a fény, a nap és a levegő nagyon fontos számukra a jó közérzethez. Ilyenkor az istálló higiéniájára is nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A hideg évszakban az állat gyakran tartózkodik az ólban, ekkor tehát sokkal nagyobb mennyiségű trágya halmozódhat fel, mint az enyhébb évszakokban. Hogy az alom mindig száraz legyen, hetente kell újítanunk. Télen a fű növekedése is megáll. A hiányzó zöldet másképp kell pótolnunk. Fűpótlóként adhatunk salátát és zöldséget, fejes káposztát, kelkáposztát. A legjobb, ha finomra vágjuk és mindennap frissen adjuk ki. Baromfifajtától függően kínálhatunk nekik bizonyos gyökérféléket, mint pl. répát, céklát, zellert is. Ezeket reszelt formában adjuk ki és keverjük össze almával vagy más gyümölcsökkel, esetleg vitaminokkal. Természetesen ezt is naponta kell elkészítenünk. A kapirgálók egyébként a száraz bogyókkal, például mazsolával is ügyesen bánnak – és a csemege még az egészségi állapotukra is jótékonyan hat. Az állatok tartására és ápolására ebben az évszakban kell a legnagyobb figyelmet fordítani, ha valamit elmulasztunk, azt csak a következő évben korrigálhatjuk. KISZó-feldolgozás
Házunk tája teszt
Szerző: p>pont | 2011.01.10. 14:38:02 |
teszt
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.12.27. 18:21:25 |
A számvetés ideje December vége, január eleje jó alkalmat nyújt a számvetésre, a tervezgetésre. Aki tavasszal szőlőt akar telepíteni, számvetést készíthet, amelyben feljegyezheti az ültetendő tőkék számát, s a kertben végigsétálva felmérheti, milyen eszközökre, anyagokra van szüksége. Megvizsgálhatjuk a régebbi telepítést is, ugyanis nem árt tudnunk, hol van tőkehiány, végiggondolhatjuk, milyen fajtával kívánjuk pótolni, felmérhetjük, hová kell új karó, hol van szükség a támberendezés javítására, huzalcserére. A téli időszakban lehetőség van a talaj szerves trágyázására is. Ellenőrizzük szerszámainkat. Többségük élezésre vár, a kicsorbult ásót, lapátot, kapát magunk is kikalapálhatjuk és megreszelhetjük. A tompa csákányt, fejszét, baltát köszörűn élesítsük. Óvatosan az újszülött báránnyal Készítsük fel az anyajuhot az ellésre. Legyen előtte friss ivóvíz, nyalósó, és ha nem pillangós takarmányt etetünk, kapjon vitamin- és ásványianyag-kiegészítést. Az anyaállatot tegyük egy úgynevezett fogadtatóba. Ez egy elkerített rekesz a helyiségen belül, hogy a jószág ne tudjon elmenekülni újszülött bárányától. A kisbárányt enyhe húzással segítsük világra. Köldökcsonkját jóddal fertőtlenítsük, ezzel azt is elérjük, hogy az anya véletlenül sem rágja meg. A tőgyből az első tejsugarakat fejjük ki, hogy a bimbók végén található úgynevezett bacilus dugót eltávolítsuk. Figyeljünk oda, hogy az újszülött lehetőleg minél több föcstejet fogyasszon. Január elején már vethetünk Január első hetében a fűtött fóliasátorban kezdhetjük a hónaposretek vetését, 5 cm sor- és tőtávolságot alkalmazva.Ez vonatkozik a többi zöldségféle palántanevelésére is. A paradicsom számára az alacsonyabb láda, gyümölcsös rekesz a megfelelő. Elkezdhetjük a paprika vetését is. Az utóbbi esetében a korai fűtött hajtatásra a hegyes, csípős és a zöld fajták a legalkalmasabbak. A paprikát a mag elvetésétől annak keléséig legalább 25 C-fokon tartsuk. Szikleveles állapotában 17–19 fokot igényel. A fűtetlen fóliasátorba szánt karfiolpalánták nevelését is elkezdhetjük. A szaporítóládába vetett magokat 18–22 C-fokon tartsuk.
Házunk tája A sertés külső élősködői
| 2010.12.27. 18:19:58 |
A külső élősködők káros hatásaikat többféle módon fejthetik ki. Így például a sertés vérének szívásával vérveszteséget okoznak, az állat nyugtalanná válik, ami rontja az élőtömeg-gyarapodást, a bőrét károsítja, valamint terjesztik a kórokozókat, így például a sertéshimlő vírusát. A külső élősködők közül legelőször a legtöbb kárt okozó külső parazitózist, a rühösséget kell megemlíteni, amelynek egy ízeltlábú a kórokozója. A rühatkák a bőr felületén található elszarusodott hámsejtekből, izzadmányrészecskékből, szövetnedvekből táplálkoznak. A bőrt elsősorban „erőművi úton”, nagyobb mennyiségben mérgező anyagaikkal károsítják. A sertések többsége rühatkával tünetmentesen fertőzött, komolyabb kártételéhez hozzájárulnak az állat szervezetét gyengítő tényezők – például nem megfelelő takarmányozás, szennyezett ól, nem kellően tisztántartott környezet stb. A rühös állat erőbeli állapota romlik, részben a viszketésből adódó állandó nyugtalankodás, részben az atkák által kiválasztott mérgező anyagok felszívódása, részben a bőr élettani működésének hiányosságai miatt. Súlyos rühösség esetén senyvesség fejlődik ki. Amennyiben a sertéseket beoltják rühösség ellen, úgy az élőtömeg-gyarapodás akár 10%-kal is javulhat, az állatok a hizlalás végére kevesebb takarmányból 5–7 kg-mal nagyobb testtömeget érhetnek el. A sertés kisebb jelentőségű, de gyakori élősködője a bolha, mely nemcsak mozgásával, szúrásával okoz viszketést és vérveszteséget, de nyálának anyagai allergiás, azaz túlérzékenységi reakciót váltanak ki, amihez a vakarás okozta sérülés is társul. Talán érdemes megjegyezni, hogy a falusi kutyák súlyos bolhaekcémáját gyak­ran szintén gyógyíthatatlan rühösségnek fogják fel. A mai állatorvoslás számtalan módszert, sok kiváló antiparazitikumot – lemo­sószereket, szájon át adható tablettákat, injekciós készítményeket, spray-ket, hintőporokat, az állat hátára cseppenthető készítményeket stb. – kínál a paraziták gyérítésére, a fertőzések megelőzésére. Minden esetben gondolni kell a gyógyszeres kezelés után megjelenő férgek elpusztítására, a környezet tisztántartásra, fertőtlenítésére, az újrafertőződés lehetőségének kivédésére. A külső parazitás fertőzöttség esetén a gyógyszert lemosással, permetezéssel, fürösztéssel vihetjük fel az állatra. Mindezek munkaigényes, az állat „törődésével” járó, megfelelő munkaszervezést igénylő folyamatok, amelyek kellő körültekintés és szakszerűség hiányában a környezetet feleslegesen sok vegyszerrel terhelhetik. Ezeknek a módszereknek az is a hátránya, hogy a téli időszakban fennáll a növendék állatok meghűlésének veszélye. Ma már azok a szerek számítanak korszerűbbeknek, amelyeket egy csíkban kell az állat hátára juttatni, innen a bőrön át felszívódva jutnak be a vérkeringésbe. Jó megoldás az injekciós készítmények, gyógypr­emi­xek alkalmazása, amelyek a külső és a belső élősködőktől egyaránt megszabadítják sertéseinket. Az injekciós készítmények előnye, hogy a szükséges és elégséges hatóanyag biztosan bejut az állat szervezetébe. Az injekció ezen kívül hosszú hatástartammal (5–6 hónap) bír, könnyen alkalmazható, sőt az összes parazitát elpusztítja. A gyógyítás lehetőségeit minden esetben egyeztessük az állatorvossal, kérdezzük meg a szakembert, milyen módszert és készítményt javasol! Ezenkívül tudjuk meg, hogy a gyógyszert hogyan alkalmazzuk, és mikor kell a kezelést megismételni.
Házunk tája Hogyan privatizálható a háztáji?
| 2010.12.27. 18:18:43 |
Ukrajnában a mezőgazdasági hasznosítású háztáji földrészlegek privatizációját a 2002. január elsején érvénybe lépett törvényi rendelkezés szabályozza és a járási vagy a megyei földhivatal végzi. A mezőgazdasági hasznosítású háztáji földterületek privatizálására mindenekelőtt a szóban forgó parcella használója, hasznosítója jogosult, s ez a földrészleg a községi tanács gazdakönyvben az ő nevén van. Vannak azonban ennél jóval bonyolultabb helyzetek is. A földkódex többek között arról is rendelkezik, hogy amennyiben valaki tizenöt éven keresztül használja (hasznosítja) egy és ugyanazt a földterületet, s ezt öt tanúval igazolni is tudja, akkor azt a parcellát másfél évtized után a nevére írathatja. Ami a privatizálásra kerülő háztáji földrészlegek nagyságát illeti, mint azt már korábban kifejtettük, megyénkben faluhelyen 0,25, nagyközségekben 0,15, városokban 0,10 hektár a felső határ. Amennyiben használója magángazdálkodás céljából nagyobb méretű parcellára szeretne igényt tartani, a földkódex úgy rendelkezik, hogy ilyen célra maximum két hektár adható egy család részére, ám a kevés mezőgazdasági hasznosítású földterülettel rendelkező Kárpátalján ez nem minden esetben kivitelezhető. Ilyen helyzetben a helyi tanácsok képviselőtestülete a reális helyzetből kiindulva határozza meg, hogy a község területén egy-egy családi magángazdaság milyen nagyságú háztájival rendelkezhet. Ez lehet ötven vagy akár száz ár is. A kibővített háztáji privatizációjáról a helyi tanács képviselőtestülete dönt, miután az addigi földhasználó kérvényben jelzi, hogy szeretné privatizálni a szóban forgó földrészleget. Az érintett személynek a földterületek privatizációját végző hivatalhoz ezenkívül be kell nyújtania a földprivatizáció elindításához szükséges okmányokat: a személyi igazolvány és az adóazonosító szám másolatát, a privatizációról szóló tanácsi határozat, illetve kivonata fénymásolatát. N. Sz.
Házunk tája Permetezőszerek fűszernövényekből
| 2010.12.27. 18:17:07 |
Sok esetben környezetünkre és családunk tagjaira nézve is biztonságosabb megoldást jelenthet, ha a kémiai anyagokat tartalmazó készítmények helyett kertünkben rovarirtásra és növényeink egészségének megóvására házilag készített permetezőszereket használunk. E természetes hatóanyag-tartalmú szerek hatékonyságának maximalizálása érdekében a permetezést – már amikor eljön az ideje – rendszeres időközönként ismételjük meg. Ezzel a módszerrel sikeresen gátat vethetünk a leggyakoribb kerti kártevők elterjedésének és további szaporodásának. Elkészítési és felhasználási útmutató néhány bevált és általánosan használt szerhez: 1. Rovarriasztó-koncentrátum Hozzávalók: 3 fej hámozatlan fokhagyma 1 dl folyékony paraffin 1 evőkanál szappanreszelék (vagy mosópor) 2 csésze forró víz Az összezúzott fokhagymafejeket tegyük egy kis tálnyi paraffinba, és 24 órán át hagyjuk ázni. A szappant olvasszuk fel forró vízben, majd a kihűlt oldatot keverjük össze a fokhagymás paraffinnal. A keveréket szűrjük át egy befőttesüvegbe és tegyük a hűtőbe. A felhasználáshoz 4 evőkanál koncentrátumot hígítsunk fel 2 liter vízben. A készítménnyel végzett permetezést legalább kéthetente ismételjük meg. 2. Fehér üröm (Artemisia absinthium) felhasználásával készült permet Hozzávalók: 25 dkg ürömlevél 1,5 l víz 1 teáskanál mosópor 2 csésze forró víz Az ürömleveleket áztassuk fél órán át 1,5 liter meleg vízben. Jól keverjük meg, szűrjük le, majd hagyjuk kihűlni. Oldjuk fel a mosóport 2 csésze forró vízben és öntsük hozzá az átszűrt ürmös folyadékhoz. Ez a permetezőszer a különböző hernyófélék elleni harcban használható fel a leghatásosabban. 3. Pirospaprika-koncentrátum Hozzávalók: 1 fej hámozatlan vöröshagyma 1 fej hámozatlan fokhagyma 1 evőkanál Cayenne chili paprika (vagy erőspaprika) 1,5 víz Aprítsuk fel a vöröshagymát és a fokhagymát, majd az összes hozzávalót keverjük össze egy megfelelő nagyságú edényben. 20 percig hagyjuk állni, majd a kihűlt keveréket töltsük üvegekbe, és tegyük a hűtőbe 6 hétre. Ennek letelte után szűrjük át a folyadékot és tároljuk befőttesüvegekben. A felhasználáshoz öntsünk 1 evőkanál koncentrátumot fél liter vízbe. Adjunk hozzá egy kevés mosóport. Amellett, hogy kiválóan alkalmazható mint általános rovarriasztó, a pirospaprika-permetet a hernyók ellen is eredményesen bevethetjük. 4. Fekete nadálytő (Sym­p­hytum officinale) leveléből készült levéltrágya Hozzávalók: 2 műanyag vödör nadálylevél tányér tégla vagy más tárgy (a vödörbe férjen bele!) virágcserép (a vödörbe férjen bele!) Az egyik vödör fenekét lyukasszuk át több helyen, majd töltsük fel 3/4 részig jól összetömörített nadálylevéllel. Tegyünk egy tányért a levelek tetejére, súlyként helyezzünk rá egy téglát vagy más nehéz tárgyat. A másik vödörbe tegyünk fejjel lefelé egy virágcserepet. Állítsuk a nadálylevéllel feltöltött vödröt a virágcserépre. Körülbelül 3 hét elteltével látni fogjuk az alsó vödör aljában összegyűlt barna folyadékot. Öntsük üvegekbe, a felső vödör tartalmát pedig – hogy ne vesszen kárba – használjuk fel komposztkészítéshez. A felhasználáshoz 1 evőkanál folyadékot vegyítsünk 1 liter vízzel; kevés mosóport is adhatunk hozzá. KISZó-feldolgozás
Házunk tája Privatizálhat-e földrészleget farmergazdasági tag?
| 2010.12.20. 20:55:40 |
Annak, hogy a farmergazdaságok tagjai földterületet privatizáljanak, magáno­sít­sanak, különösebb jogi akadályai nincsenek. Mindössze három feltételnek kell megfelelniük: 1. Ukrán állampolgár legyen. 2. Ne veszítse el az erre vonatkozó jogát. 3. Igényelje privatizálási szándékát. Privatizálási igénylését arra a földterületre nyújthatja be, amelyiken gazdálkodik, vagyis, amit az adott pillanatban bérel. Kérvényét ahhoz a községi tanácshoz kell benyújtania, amelyhez a földterület tartozik. Ebben a kérdésben mindenekelőtt ez a tanács illetékes dönteni. A földterület magántulajdonba vétele minden farmergazdasági tag számára térítésmentes. N. Sz.
Házunk tája Dísznövényápolás télen
| 2010.12.20. 20:53:41 |
Az interneten olvastam néhány jó tanácsot a szobanövények téli gondozásáról. Többnek közülük talán még hasznát veszik – írja szerkesztőségünknek a beregszászi Horváth Éva. Ilyenkor – vagy kicsit korábban, ha ráérek – átültetem a cserepes növényeket, behozom a kaktuszokat teleltetni. A friss táptalajt mindig megkapják a növények ilyenkor. Azokat a növényeket, amiket nyáron kint tartok, átültetem szobanövényföldbe, mert akkor nem hozok be semmi kártevőt a lakásba. A szobai borostyánok, leanderek ilyenkor tele lesznek takácsatkával, aminek a megfékezése nehéz, ezért már kezdetben, mielőtt elfoglalják benti helyüket, lemosom őket alaposan langyos vízzel. Egyrész portörlés céllal, másrészt lemossa róla a kártevőket. Lehet kapni takácsatka elleni talajba beszúrós vegyszert, ami megvédi a növényeket az ilyen jellegű kártevőktől. Takácsatka, tripsz, tetűk ellen kitűnő, ajánlom mindenkinek. Minden évben gondot okoz a földfelszín bepenészesedése: ecetes spricceléssel megoldom. Az ecet szaga hamar elpárolog, és a penészes foltokat is megszünteti a talaj tetején. Másrészt az ugráló állatkák sem szeretik a szagát, ezért hamar eltűnnek azok is. Másik biomódszer: minden évben betelepítek a lakásba 1–2 katicabogarat. Így mindketten jól járunk: a katica megeszi a levéltetveket, én meg nem küzdök velük. Rengeteg fénykedvelő szobanövényt ilyenkor az ablakba teszek. Itt érik tovább a citrom is. Nagyon jól telelnek itt növényeim, nem nyúlnak meg, nem világosodnak ki a levelek, nincsenek úgynevezett téli hajtások.
Házunk tája Jó tanácsok kutya- és macskabarátoknak
| 2010.12.20. 20:52:40 |
A szokatlan enyhe október és november után úgy tűnik, a tél most teljes erejével csap le ránk és persze négylábú, szárnyas vagy épp uszonyos barátainkra. Állatainkra ilyenkor fokozottan kell ügyelni, hiszen a hideg őket is ugyanúgy megviseli, mint minket. Ezért csokorba gyűjtöttünk néhány tippet, amivel megóvhatjuk télvíz idején kedvenceinket. Egyes kutyafajtákat téli szőrzetük kellően megvédi a hidegtől. Vannak azonban olyan fajták, (pl. yorkshire terrier, dobermann stb.), melyek rövid, vagy ritkásabb szőre nem nyújt megfelelő védelmet. Ugyanez vonatkozik a kölyök, az öreg, a frissen nyírt, illetve a beteg állatokra. Ezeket az állatokat semmiképpen se kényszerítsük hosszabb ideig a szabadban tartózkodásra. Hosszabb séták során adjunk rájuk kutyakabátot, mégha furcsának tűnik is, vagy megmosolyognak az emberek – elvégre kedvencünk egészsége az első. A kertben tartott állatoknak télen bőségesebb, kalóriadúsabb élelemre van szükségük. Az extra élelem hozzájárul, hogy kint élő társaink fenntarthassák normális testhőmérsékletüket. Ha kutyánk, cicánk nem fogyasztja el egyszerre a kirakott élelmet, vigyázzunk, nehogy az megfagyjon és ehetetlenné váljon. Ha megfagy, vigyük be és olvasszuk fel, vagy keverjük össze meleg, friss élelemmel. A jég és a hó nyalogatása nem helyettesíti a friss vizet. Ellenőrizzük naponta többször, hogy nem fagyott-e be az itatótál. Segít a testhőmérséklet megőrzésében, ha a kutyák alá faforgácsot (nem fenyő és cédrus !) vagy szalmát teszünk. Rongyot ne tegyünk a házba, mert a kutyák a tappancsukon bevihetik a vizet és a nedves rongyok megfagyhatnak. A kutyaházak, macskalakok fekvőhelye mindig legyen száraz, nehogy az állatok a nedves fekhelyen felfázzanak. A karácsonyfa alsó ágaira ne rakjuk se gyertyát, se elekromos égőket. Az állatok megégethetik magukat vele és ha a vezetéket megrágják, áramütést szenvedhetnek. A törékeny díszeket is tegyük magasabbra; ha az állatok lerántják a gömböket, a szilánkok szájukat, lábukat is felsérthetik. Ne rakjunk a fára ehető díszeket, ha nem akarjuk, hogy kutyánk famászásba kezdjen! Akár igazi, akár műfenyőt állítunk, a tűlevelek egyik esetben sem emészthetők. Ne hagyjuk, hogy kutyánk belakmározzon belőlük! Vigyázzunk, hogy az arany- és ezüstszálakat se nyelje le kedvencünk, mert rácsavarodhat a nyelvére, beleire és bélelzáródást okozhat. Ahogy beáll a hideg, a kóbor cicák szeretnek az autók motorházában melegedni. Egyes utótípusokba alulról a kerék mellett be tudnak bújni a kisállatok. Mielőtt beindítjuk a motort, csapkodjuk meg párszor hangosan a motorháztetőt, hogy kimenekülhessenek.
Házunk tája Milyen legyen az ünnep jelképe?
| 2010.12.20. 20:50:01 |
A kárpátaljai családok többsége jegenye- és lucfenyőt díszít fel karácsonykor. Pedig a kínálat ennél jóval bőségesebb. Egyre ismertebb karácsonyfa a kaukázusi jegenyefenyő – vagy ahogy a legtöbben ismerik: a nord­mann fenyő. Ez utóbbi elnevezése első leírójának, Alexander Nord­mann finn botanikusnak a nevéből származik, következésképpen semmi köze nincs a normannokhoz vagy Normandiához. Annál inkább a Kaukázushoz, ahol őshonos erdőalkotó faj. Onnan jutott el Közép-Európába is. Kényes és igényes örökzöld. Nem tűri a szárazságot, miként a pangó vizes területeken is csak sínylődik. Kifejezetten fényigényes, viszont a hőigénye kicsi, a forró nyári napokat nehezen viseli. A fagyot jól tűri; a hűvösebb északi tájakon díszlik a legszebben. Jó termőhelyi körülmények között fája a 20–30 méteres magasságot is elérheti. Koronája szép, szabályos, keskeny kúp alakú, sűrű ágrendszerű. Örökzöld tűlevelei, amelyek zöldek vagy sötétzöld árnyalatúak, ferdén fölálló ágain ülnek. A tűlevelek jellegzetessége, hogy két csúcsuk van, és a hajtás fölső részén szórtan, kefeszerűen foglalnak helyet. Megdörzsölve a narancshoz hasonló illatot árasztanak. Tobozvirágzata barnás-rózsaszínes, lehullás előtt a porzós virágok vörös színt öltenek. Toboztermése hengeres. A nordmann fenyő ideális karácsonyfa: különlegesen szép, szabályos formájú, ráadásul egzotikus illatot is áraszt.
Házunk tája Nálunk a pálinka volt visítós
Szerző: ">99" /> | 2010.12.20. 20:47:39 |
A népszokás szerint András napján kezdődik és egészen farsang végéig, főként hétvégeken felvisít valahol egy késre ítélt disznó. Egyébként keresztapám (éve­ken keresztül ő vagy nagybátyám volt nálunk a főböllér) nem a malacot, hanem az előtte kötelező pohár pálinkát titulálta visítósnak. Az igazság az, hogy leginkább nagyanyám visított, amikor a gyilkolásra szövetkezett kompánia már a harmadik stampedlinél harsogta: legyen az elhunytnak (pontosabban a még az ólban élőnek) egészséges koporsója. Aztán valahogy csak ellobogott a szalma, kicsit megdézsmáltuk a coca fülét, farkát,  aki bakancsban volt a mosás, tisztítás alatt, zoknit, cipőt cserélt, s az asszonyok bekötözték a bontáskor megsérült ujjakat, jött az igazi mulatság. Sonka-, oldalaskanyarítás. Kolbászhús, a hurkába illő belsőségek darálása.  Előtte, közben hagymásvelő, toros káposzta. Persze nem maradt el az egészséges koporsóra utaló rikkantás, sőt, az idő múlásával mind gyakoribb lett. Ilyenkor kerültek előtérbe a legnagyobb dilemmák: kerüljön-e az egyik comb a kolbászba, vagy inkább füstöljük meg mind a négyet. Távolról sem volt ez egyszerű döntés, lévén apám kolbász-, anyám sonkapárti. Általában asszonygyőzelem lett a vita vége, viszont bekerült a masszába néhány kiló vett hús. A kolbász keverésénél, töltésénel még el-elhangzott: emberek figyeljünk, legyenek szépek a szálak. A hurkánál már lanyhult a feszültség, egy-egy sikertelen darab gyorsan a pulyák nyakába került. A kóstolót már a szürkületben hordták szét a gyerekek a szomszédságnak, távolabbi rokonoknak. Nagynéném a sózódézsa körül évődött apámmal. „Káli, pergesd már meg egy kicsit jobban, és ha meglanyhul az idő”– óvatoskodott Piri néném. „Maradjon csak a só Szlatinán, én húst akarok enni” – tódított apám. Azután csak kiegyeztek valahogy… A zsírolvasztást dédnagyanyám senkire nem bízta, mondván: a hibri-hubri fiatalok (nagyanyám akkor már elmúlt hatvan) még odaégetik, s akkor mivel zsírozzuk a szerbkenyeret nyáron. Vacsorára vagyunk már vagy harmincan. Előbb-utóbb valakinek csak eszébe jutott: „Juliska, ha kevés a hús a levesbe, vágj le vagy két tyúkot.” És az előszobában már ott volt a nehezen megszerzett karácsonyfa. Azóta megéltem én már vagy félszáz disznótort. Adomáztunk mindig, mulattunk, ahogy illik. Valami mégis mindig hiányzott.  Az a hangos, lobogó, magával ragadó, magába ölelő nagy család. Bizony voltunk annyian, hogy néha veszélyben volt az élete annak a két emlegetett tyúknak. Horváth Sándor
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.12.13. 15:45:59 |
Kés  fenődik, disznó  visít… Készüljünk fel a disznóvágásra. Bő, forró vízzel súroljuk tisztára a deszkákat, a kések nyeleit, a főzőüstöket, darálókat, hurkatöltőt. Élesítsük meg a késeket, szereljük össze a gépeket. Az udvart alaposan seperjük fel. A felvágó asztalt olyan magasra tegyük, hogy a kutya, macska ne érje el. A vágás előtti napon estére már ne adjunk enni a sertésnek. Fontos, hogy az állatot hozzáértő ember szúrja le. Munka közben is nagy gondot fordítsunk a tisztaságra. Lehetőleg ne mosdótálban, hanem meleg folyóvízzel, szappannal mossunk kezet, s tiszta kötényt kössünk. Az apró hulladékokat, zsírt, vért rendszeresen távolítsuk el az asztalról, s azt időnként mossuk is le. Válogassunk Ideje átnézni a zöldségfélék tárolóhelyeit. A sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a paszternák átválogatásakor a beteg egyedeket távolítsuk el. Főként feketerothadás, lágyrothadás és varrasodás fordulhat elő. A fogyasztható részeket még felhasználhatjuk. Válogassuk át a burgonyát is. A tárolási helyen a hőmérséklet 4–5 fok legyen.
Házunk tája A kacsatartásról
| 2010.12.13. 15:44:27 |
A házikacsát kizárólag hústermelésre használjuk. Bár tojása nagy tápértékű, a szalmonellafertőzés veszélye miatt étkezési célra tilos felhasználni. A tolla minőségét  tekintve jóval kisebb értékű a lúdtollnál. A pecsenyekacsa általában 7 hetes hizlalás után 2,5 kg körüli élőtömegben kerül vágásra. A szárnyas 1 kg élőtömeg előállításához 3,0–3,7 kg, egy tojás megtermeléséhez 450–500 g takarmányt használ fel. Tojástermelése egyébként kiváló. Egy év alatt 140–180 db, 80–100 g tömegű tojást tojik. A tojástermelési „év” januártól augusztusig tart. A fészkeket az ólban helyezzük el, ezek 40x40x50 cm méretűek legyenek. 1 db-ra  4 tojót számítsunk. A fészkeket 3–4 héttel a tojástermelés kezdete előtt helyezzük az ólba, de semmiképpen se túl világos vagy huzatos helyre. Hagyományos törzskacsa-tartás esetén a következő telepítési sűrűséget alakítsuk ki: ólban 3–4 db/m2, betonozott kifutón 2,5 db/m2, földes ki­fu­tón 1,5 db/m2. A törzskacsák hagyományos tartásban nem igényelnek mesterséges világítást, a hőmérséklet-igényük  optimuma 10–15 oC. Az állat érzékeny a nedves levegőre, a 70 százaléknál magasabb páratartalmú helyeket kerüli.
Házunk tája Mekkora földterület privatizálható?
| 2010.12.13. 15:28:38 |
Az ukrán földkódex szerint a korábban állami vagy kommunális tulajdonban lévő földterületek, kisebb-nagyobb parcellák privatizációjakor a földrészlegek méreteinek megállapításakor, kijelölésekor általában – azért általában, mert a helyi körülményektől függően előfordulhatnak eltérések (lehet nagyobb, illetve kisebb) az országos átlagtól – a következő alapszempontokat veszik figyelembe: 1. Farmergazdálkodásra igényelt földterületek esetében a parcella méretét annak a mezőgazdasági vállalatnak a tagjai állapítják meg, amelynek a földjeit szétosztják. Amennyiben egy községi tanácshoz tartozó földterületen több ilyen vállalat is működött, minden privatizálandó földterületet összeadnak és egyforma arányban osztják szét. Amennyiben az adott községi tanács területén korábban egyetlen mezőgazdasági vállalat sem működött, a szétosztandó földek nagyságát a járási átlaghoz mérik. Ezért a farmerkedés céljából privatizált parcellák méretei eltérőek. 2. Mezőgazdasági céllal Ukrajnában személyenként maximum kéthektárnyi földterület privatizálható. 3. Gyümölcstermesztés céljára személyenként legfeljebb 0,12 hektárnyi földterület privatizálható. 4. Építkezési céllal (lakóház, gazdasági épületek, háztáji) faluhelyen  személyenként legfeljebb 0,25, városi jellegű nagyobb településeken személyenként legfeljebb 0,15, városokban személyenként legfeljebb 0,10 hektárnyi földterület privatizálható. 5. Hétvégi telkek esetében személyenként legfeljebb 0,10 hektárnyi földterület privatizálható.  6. Garázsépítés céljából személyenként legfeljebb 0,01 hektárnyi földterület privatizálható. N. Sz.
Házunk tája Fóliasátrak építése
| 2010.12.13. 15:27:21 |
A műanyag fóliasátor előnye, hogy félkör keresztmetszetű alagutas rendszerrel kialakítható. Ennek az egyszerűségében rejlik a fő előnye, miután az alapozást, a költséges és bonyolult csomópontokat tartalmazó, a nehéz és drága üvegszerkezeteket nem kell megépíteni. A fólia cseréje egyszerűen megoldható, miután az csak rá van hajtva az íves vázszerkezetre. A fény kedvezőbb beesési szöge miatt az üvegházhoz viszonyítva 10–15 százalékkal jobbak a fény- és hőviszonyok a fóliasátrakban. A fóliák általában jobban áteresztik a fényt, mint az üveg, pontosabban a fólia alatt a fény összetétele jobban hasonlít a fény természetes összetevőihez, mint az üveg alatt. A fólia jobban átengedi a kék és ultraibolya sugarakat, ezáltal a fóliasátorban a növények zömökebbek. Az átengedett hosszú hullámok miatt a levegő és a talaj erősebben felmelegszik, melynek következtében erős páraképződés indul meg a sátron belül. Ez a pára éjszaka a belső felületen kicsapódik, ezzel gátolva a hővesz­teséget. Általában is elmondható, hogy a fólia jobban szigeteli el a belső teret a külsőtől, mint az üvegház, ezért a növényekből távozó víz a fóliasátoron belül marad, állandó párás környezetet teremtve benne. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy alapvetően háromféle vázszerkezet létezik: a fóliaalagút, a hajta­tóágy és a nagyméretű fóliasátor. A fóliaalagút szélessége 50 és 150 cm között van, magassága 40–60 cm. Ennek a szerkezetnek horganyzott acélhuzal vagy meghajlított kemény PVC csővázat készítenek méterenként. Ezt a vázat elég 30–40 centiméterre a fölbe dugni, külön alapozást nem igényel. A hajtatóágy 2–3 méter széles fóliasátor 70–80 centiméter magassággal, míg fóliasátorról 1,8 méter magasság felett beszélhetünk. A fóliasátor vázszerkezete már erősebb, mint a haj­tatóágy vagy az alagút szerkezete, ennek már alapot illik készíteni. Legelterjedtebb a beton pontalap, ami akár egy 70–90 centiméter mélyre beásott, 20–25 centiméter átmérőjű kibetonozott PVC vagy beton cső lehet. A fóliasátrak hosszmerevítését a gerincvonalon végigvezetett bilincsekkel rögzített fém csövek, illetve a szélső állások andráskereszt merevítései adják.
Házunk tája Állati paraziták
| 2010.12.13. 15:24:12 |
Sokszor nem is gondolunk arra, hogy a hizlalási idő meghosszabbodása, a takarmányértékesítés romlása, a fejlődésben való lemaradás rejtett oka állataink parazitás fertőzöttsége lehet. Állati élősködőknek (paraziták) azokat az élőlényeket nevezzük, amelyek egy más fajú állaton vagy állatban élősködnek, azon ideiglenesen vagy állandóan, táplálékszerzés céljából tartózkodnak, és a jószágot károsítják. A parazitákat – aszerint, hogy milyen gazdán vagy gazdában lelhetők fel – három csoportra oszthatjuk, ezek a következők: orvosi (emberen), az állatorvosi (háziállaton) és a vadegészségügyi (vadgazdasági haszonállaton élősködő) paraziták. Kissé egyszerűsítő csoportosítással; a gazdaállaton való megtelepedésük helye és kártételük alapján a paraziták lehetnek   külső – ektoparaziták, pl. bolhák, rühatkák,  tetvek – és  belső  paraziták (endo­pa­raziták, például orsóférgek). Kártételük lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen kártétel a táplálékelvonás – ezt okozza a sertés orsóférge, vagy közismertebb elnevezéssel a giliszta és a gyomorférgek –, a vérszívás – például sertéstetű, bolha, kullancs kártétele –, mechanikai hatás – ilyen, amikor orsóféreglárvák károsítják a májat –, toxikus hatás – amelynek a belső élősködők anyagcseretermékei a kiváltói –, illetve az egyéb kórokozók – például a kullancsok kártétele. Közvetett kártételként a gyulladásos elváltozásokat említhetjük meg, ilyen például a bolhák okozta allergiás bőrgyulladás. Az élősködők gyengítik a szervezet működését, csökkentik az ellenálló-képességet, számos szövődményes betegség forrásává válhatnak. Rontják az állattartás gazdaságosságát, ezért védekezni kell ellenük, különös tekintettel arra, hogy egyes paraziták az emberre is átterjedhetnek, így közegészségügyi jelentőségükkel is számolni kell. Egészséges és töretlen fejlődést, megfelelő élőtömeg-gyarapodást, kellő időben bekövetkező ivarérettséget, a genetikai adottságok realizálását csak parazitamentes állatoktól várhatjuk el. A sertés legelterjedtebb és egyik legnagyobb kárt okozó belső élősködője az orsóféreg. Ennek kártétele egyrészt a kifejlett parazita okozta kedvezőtlen hatások jelentkezésében mutatkozik meg, másrészt a tüdőben és a májban vándorló lárvák roncsolják azokat a szöveteket, amelyeken áthaladnak. A bélben élő kifejlett férgek ingerlik a bél és a gyomor nyálkahártyáját, ezzel s az általuk termelt méreganyagokkal nyálkás hasmenést, ritkábban hányást okoznak. A méreganyagok fontos tulajdonsága, hogy csökkentik a kalcium beépülését a csontokba. Szakirodalmi adatok szerint a súlyos fertőzés a sertésorbánc lappangási idejét is lerövidíti, aminek nyomán a betegség súlyosabb formája alakul ki. A kifejlett férgek 6–18 cm hosszúak, szabad szemmel is jól láthatók a bélsárban vagy a hányadékban. Ha a bélsarat megvizsgáljuk, és rövidebb alakokat találunk, az súlyos fertőződésre, nagy mennyiségű féreg jelenlétére utal, míg a hosszabb egyedek esetén általában kevesebb a férgek száma. A hatékony védekezéshez ismernünk kell az orsóféreg fejlődését. A kifejlett férgek vastag burkú, nagyon ellenálló petéket ürítenek, amelyeket a hagyományos fertőtlenítő szerek nehezen pusztítanak el. A fertőzés egyik lehetősége, hogy a sertés szájon át ilyen petéket vesz fel, de így akár ember is fertőződhet. A szervezetbe jutott pete aztán a burkából kikelve először lárva alakot vesz fel. A lárvák a szervezetben mindenfelé szétszóródnak, vándorolnak, eljutnak a májba és a tüdőbe is, ahol azok szöveteit károsítják. A károsult szövetek ellenálló-képessége csökken, tüdőgyulladás, valamint – a máj károsodásával – az anyagcsere-folyamatok zavara és az ellenálló-képesség általános hiánya jelentkezhet. A vándorló lárva végső célpontja a bél, ahol a kifejlett féreg él. Az orsóférgeken kívül még a gyomorférgek, a vastagbélférgek, az ostorférgek és a veseférgek is a sertésben élősködnek, ezek azonban a gyakorlatban kevesebb kárt okoznak. KISZó-összeállítás
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.12.06. 14:43:00 |
Óvatosan a kukoricával! A hízott kacsák lassan mind a vasárnapi asztalra kerülnek, a gazdák csak a törzsállományt teleltetik ki. A tenyészkacsák télen szívesen fogyasztanak főtt burgonyát, reszelt répát vagy tököt, különösen, ha azok alaposan meg vannak szórva vegyes darával. A szemes eleségek közül az árpát szeretik a legjobban, elsőként mindig ezt válogatják ki. Óvatosan bánjunk a kukoricával, hogy ne hízzanak el, ugyanis az jelentősen csökkenti, akár teljesen le is állítja a tojástermelést. A nyers burgonya veszélyes Azok a nyúltenyésztők, akik nyáron zöldet is etettek az állatokkal, mostanság már nem találnak megfelelő minőségű és mennyiségű zöldtakarmányt. Azok az állatok, amelyek hozzászoktak a fűfélékhez, az átállás után sokáig nem esznek eleget, hiszen várják a számukra ízletesebb eledelt. Éppen ezért, ha mód van rá, célszerű számukra répát, apró almát, esetleg némi káposztát adni. A nyers burgonya mérgező.
Házunk tája Állati gondok
| 2010.12.06. 14:41:31 |
A hideg beköszöntével sok kérdés merül fel az állattartás körül. A kutya esetében az első és legfontosabb, hogy bírja-e a kinti hideget kedvencünk, vagy a lakásban kell áttelelnie?  Semmiképpen se tartsunk kistestű kutyust a szabadban fagyok idején. Ugyanez vonatkozik nagytestű, rövidszőrű ebekre is, hisz a rövid bunda nem védi meg őket még fagypont körüli hőmérsékleten sem. Ha kedvencünk jól bírja a hideget, akkor is ügyelnünk kell, milyen kutyaházat biztosítunk számára, ahova meghúzódhat a fagyok elől. Méretét tekintve legalább akkora legyen, hogy kényelmesen fel tudjon állni, meg tudjon fordulni benne. Béleljük ki, tegyük melegebbé a kuckót. Mindezen óvintézkedések ellenére is vannak tipikus téli betegségek. A hideg hó evése sokszor okozhat légzőszervi bántalmakat. Ilyenkor azt vesszük észre, hogy a kutya hangja megváltozott, köhög, tüsszög. De ez a rossz szokás más betegséghez is vezethet. A hideg lé lenyelése lehet az oka gyomor-, illetve bélhurutnak, mely hányással, hasmenéssel és étvágytalansággal jár. Ezeket elkerülni csak egy módon lehet, ha leszoktatjuk a kedvencünket a hó evéséről. Gyakori problémák a lábsérülések, melyekért a jég, a hó, illetve a felsózott út tehető felelőssé. A jég okozta vágott seb a talppárnákon igen fájdalmas, ráadásul nehezen gyógyul. A kutyus lábát a nagy koncentrációban jelen levő só kimarja, illetve hosszan gyógyuló allergiás bőrgyulladást okozhat. A megoldás a séta utáni alapos lábmosás.
Házunk tája Fagysebek
| 2010.12.06. 14:40:13 |
A gyümölcsfák magassága az utóbbi évtizedekben egyre kisebb lett, de nem csökkent a törzs jelentősége a növény életében, annak változatlanul fontos funkciói vannak. Felmerül a kérdés: hogyan védjük a fagykároktól? A fagysebek kezelése ugyanis nagyon fontos, mert évről évre növekedhet, és kórokozók telepednek meg benne. A törzs szállítja a gyökérzetből a koronába a talajból felvett, vízben oldott tápanyagokat, valamint az úgynevezett asszimilá­tákat a lombozatból a gyökér felé, ahol tápanyagkészleteket tárol a szűkös időszakra. A törzsnek ezen kívül nem elhanyagolható statikai szerepe is van: tartja, rögzíti a súlyos, nagyméretű koronát. Mindez azt hangsúlyozza, hogy többet kell foglalkoznunk az ápolásával, egészségének megőrzésével. A hosszan tartó, kemény hidegek elmúltával számolnunk kell azzal, hogy a gyümölcsfák törzsén fagysebek keletkeznek. Ezek először hosszanti repedések formájában tűnnek elő, de tavasszal, a vastagodás következtében ezek kinyílnak. A nyílt seben rövidesen megjelennek a másodlagos kártevők, a kisebb-nagyobb testű taplógombák és szúbogarak, amelyek rombolják, korhasztják a törzs szöveteit úgy, hogy a fa állapota leromlik, és néhány év múlva elpusztul. A fagysebeket tehát már megjelenésükkor kezelni kell. Régebben ezek ellen úgy védekeztek, hogy bemeszelték a fák törzsét. Ennek az volt a következménye, hogy a fehér felület a téli napfényes órákban sem melegedett fel, a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nem volt számottevő különbség. A meszelés tehát eredményes védekező eljárás, feltéve, ha vékony rétegű. A keletkezett repedéseket éles kacorral körül kell vágni, és a teljes felületet le kell zárni Cellcid vagy Santar SM sebvédő pasztával. A régebbi fagysebeket először fertőtlenítsük gyümölcsfaolajjal, azután fedjük le sebvédő pasztával vagy olajfestékkel.
Házunk tája Vehet-e, bérelhet-e külföldi állampolgár földet Ukrajnában?
| 2010.12.06. 14:35:13 |
Ahogy a jelenlegi ukrán törvények a hazai állampolgárok számára nem teszik lehetővé a mezőgazdasági hasznosítású földterületek megvételét, ugyanúgy a külföldi állampolgárok számára sem engedélyezik azt. Az ukrán földkódex kimondja, hogy Ukrajnában semmilyen, sem mezőgazdasági, sem másmilyen hasznosítású földterületet sem külföldi állampolgárságú természetes vagy jogi személy, sem külföldi illetőségű vállalkozó vagy vállalkozás, illetve más állam nem vásárolhat. Bérelni viszont bérelhet, és nem csak titokban,  hanem törvényes úton is a 2006. február 8-án kiadott,  №3404-IV. törvényrendelkezés paragrafusai alapján. Ennek módja, hogy valaki hivatalosan bejegyzett céget alapít. Egyébként erre már Kárpátalján is van példa. A megyei mezőgazdasági főosztály tájékoztatása szerint például egy német állampolgár a Nagysző­lősi járásban ily módon bérel földterületeket, és folytat mezőgazdasági termelést. Előrevetíti árnyékát egy olyan lehetőség is, hogy árverésen juthat majd földhöz a gazdálkodni kívánó személy. Bár törvény még erre sincs, árverések viszont már vannak, ám azok nem hivatalosan, nem törvényes keretek között zajlanak. Emiatt az árak lassan a csillagos égig szöknek, ami érthető, hiszen a föld még a jelenlegi gazdasági körülmények között is komoly érték.  N. Sz.
Házunk tája A földterület privatizációjáról
| 2010.12.06. 14:32:57 |
A mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági hasznosítású földterület privatizációja nem más, mint a korábban állami vagy kommunális tulajdonban lévő földterület magántulajdonba vétele: magánosítása, kisajátítása. A folyamat Ukrajna függetlenné válásának első éveiben kezdődött, és a mai napig is tart. Az állami és kommunális mezőgazdasági vállalatok, intézmények és szervezetek földterületeinek privatizálásakor a kisajátításra kerülő földterületek a végrehajtó hatalmi szervek, valamint a helyi önkormányzat döntése alapján az akkor ott dolgozók és ma is aktívan tevékenykedők, illetve a korábban ott dolgozó nyugdíjasok kezébe kerülhetnek, kinek-kinek érdemei szerint. Ezek többnyire azonos méretű és értékű földterületek. A privatizáció tényét okiratban rögzítik és közjegyzővel hitelesítik. Maga a mezőgazdasági hasznosításra szánt földterület privatizálása az érvényben lévő ukrán törvények szerint térítésmentes. A volt állami és kommunális vállalatok privatizációjakor a végrehajtó hatalmi szervek, illetve a helyi önkormányza­tok általában nem a felbomló vállalat teljes földterületét osztják szét a volt tagok között, hanem biztonsági okokból mintegy tizenöt százaléknyi földtartalékot képeznek, hagynak meg egyéb célokra. Ez a terület továbbra is állami, illetve kommunális tulajdonban marad, felhasználása a 2006. február 8-án kiadott, №3404-IV. számú törvényrendelkezés alapján történik. Nigriny Szabolcs
Házunk tája A félliteres hordó története
| 2010.12.06. 14:25:51 |
A jelenleg Sárosoroszi­ban munkálkodó László Árpád szülőfalujában, Salán­kon tanulta a bodnármes­terséget. A vidéken egyedüliként félliteres hordókat is készít. – Ez a kis apróság igencsak megfelel ajándékozás céljára – mondja a mester. – Ám nem mindegy, milyen ital számára készül, ezért ezt mindig megkérdezem a megrendelőtől, s ennek megfelelően választom ki a hozzá való fát.   László Árpád édesapjától leste el a fortélyokat. Gyermekkorától ez vette körül, s idővel rájött, neki kell tovább vinnie a családi hagyományt. Mint megjegyzi, a legmegfelelőbb alapanyag a tölgy, az eper és az akácfa. A munkafolyamat igen időigényes. Mindenekelőtt a dongának valót kell előkészítenie. Ez nem máról holnapra történik, hiszen a faanyagnak jól ki kell száradnia. Aztán pontos számítások és persze a tapasztalat révén össze kell őket illeszteni, majd jön a steiszolás, ami kiadja a szöget. – Ki volt a félliteres hordó kiötlője? – Ennek érdekes története van. Édesapám a salánki hordógyárban dolgozott. Egyszer fogadtak az igazgatóval, hogy kreálnak egy olyan hordót, amelyiket megtöltenek kisüstivel, és bár az utolsó cseppig elfogyasztják, nem lesznek részegek. Így született a félliteres remekmű. Másnap a főnök elé álltak. Három részre osztották a pálinkát, s valóban egyikük sem rúgott be, hiszen mindössze másfél decinyi jutott egy-nek-egynek. A fogadást így megnyerték. Ám ez annyiban maradt. Egy ízben kíváncsi gyerekként, apukám lába alatt téblábolva megtaláltam az egyik dongát. Rákérdeztem, s akkor hallottam a történteket. Szerettem volna kipróbálni. Később, úgy kilenc éve némi segítséggel aztán sikerült is abból az egy dongából kiindulva megalkotni a magam mini hordóját. – Mi jellemző az ön hordóira? – Mindegyik darabra rajzolok vagy vések valamit. Ez a megrendelő kérésétől függően változó. A pálinkáson például két szilvaszem van egy kis ágon, a boroson pedig szőlőfürt levéllel, vagy például az öreg borász a lopótökkel. De tágak a határok, minden elképzelhetőt megvalósítok. Akár írok is! Csak legyen, aki vásárol. Mert a gazdasági válság erre a szakmára is rányomja bélyegét. Az utóbbi időben jelentősen csökkent a megrendelők száma. Nagy Nikolett
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.11.29. 16:08:06 |
Vigyázat: orrhurut! A nyulaknál jelentkező orrhurut tünete, hogy eleinte az orrnyílásokból némi savós váladék szivárog, s az állat időnként tüsszent. Később a váladék egyre több és sűrűbb lesz, s a tüsszögés is gyakoribbá válik. A betegség előrehaladtával orrgyulladás, majd további szövődmények léphetnek fel, például kötőhártya-, tüdő- és mellhártya-, középfül- és agyhártyagyulladás. A legjobb védelem a nagy légtér, a tiszta levegő, a rostban gazdag szálastakarmány, a friss ivóvíz és a tisztaság. Csak az egészséges állatokat érdemes vakcinázni, ami fél évig tartó védettséget nyújt. A vakcinázást két hét múlva ismételjük meg. Veszélyes élősködők Fogjunk kézbe egy-egy tyúkot, és ellenőrizzük, nem élősködnek-e rajta tetvek, atkák. A tolltetvek csak gazdáik testén tudnak megélni, legtöbbször a fejen, a kloáka környékén, illetve a szárnytollak csévéin tartózkodnak. Szürkésfehér petéiket is csomókban a tollazatra rakják. Örökös mozgásukkal viszketést és nyugtalanságot okoznak. A tyúk örökösen tollászkodik, ám a tolla mégis csapzott és hullik. Sokkal veszélyesebbek a madártetű atkák és az óvantagok, amelyek nagy mennyiségű vért szívnak, a jószágot vérfogyottá, senyvessé teszik, esetenként el is pusztítják. Csak éjjel tartózkodnak az állaton, nappal az ól repedéseibe húzódnak. Ajánlatos alaposan fertőtleníteni a helyiséget. Néhány szó a téli tárolásról A fagymentes kamrában gond nélkül telel a téli alma, de azért nem árt kéthetente átvizsgálni, és a penészes, rothadó gyümölcsöket eltávolítani, mert azok az egészségeseket is megfertőzik. Némileg nehezebb dolog a körte tárolása, mert ez állandó, alacsony hőmérsékletet és gyakori szellőztetést kíván. A birset el kell különíteni, mert erős illatát átveszi a többi gyümölcs is! A pincében tartott burgonyát is ajánlatos átválogatni, mert – különösen a kellően el nem parásodott héjú, éretlenül betakarított gumók – könnyen esnek a penészedést és a rothadást okozó gombák áldozatául. Legkevesebb gondot a vöröshagyma raktározása okozza, mert kamrában vagy padláson, vékony rétegben kiterítve a fagy se tesz benne kárt.
Házunk tája Az izlandi vulkán és Kárpátalja
| 2010.11.29. 16:04:05 |
Parászka György szerint a szőlőültetvény az igazi aranybánya A benei domboldalban lévő pince története már önmagában megér egy misét. No, nem csupán azért, mert a Bereg-vidék legjobbjai között számon tartott borokat rejti magában. 1916-ban olasz hadifoglyok vájták, a kőzeten itt-ott még ma is felsejlik a csákány nyoma. Ez Parászka György birodalma. – Idebent télen-nyáron 12–13 fok van. Ez ideális – magyarázza a gazda. – A bor egy érzékeny élőlény – mert én annak tekintem. Megszületik – egy-két év után egy 18 éves Britney Spears-hez tudnám hasonlítani –, megöregszik, és idővel meghal, akárcsak mi. Ahhoz, hogy sokáig fiatal, üde és friss maradjon, ez az állandó hőmérséklet kell, ugyanis nem tűri sem a hideget, sem a meleget. Ha túl magas a hőmérséklet, öregszik, vagy ahogy szaknyelven mondják: oxidálódik, ha pedig igen alacsony, akkor a bor alszik. A folyamatos érlelődéshez megfelelő körülmény kell, ekkor tud szépen fejlődni, és friss, aromákban gazdag marad. Parászka György a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a szőlőtermesztés gyakorlati részét oktatja. Ültetvényén a hallgatók a legkorszerűbb tudnivalókat sajátíthatják el. Hatalmas gyűjteményt hozott létre, amelyben jelenleg 270 szőlőfajta van. Mint mondja, hála Istennek lesz utódja. A nagyobbik fia, Gergely a budapesti Cor­vi­nus Egyetemen szőlőtermesztésből írta a diplomamunkáját. Így van ez rendjén, hiszen ő maga is a nagyapjától – akinek 50 holdas birtoka volt, ám a szovjet rendszer mindent elvett – és édesapjától örökölte a szőlő iránti szeretetet. – Lelki késztetést éreztem, hogy visszahozzam azt, amit elvettek tőlünk – magyarázza. – Persze, 50 hold nagyon sok, annyit egy parasztgazda kézi erővel nem tud megművelni. 2,5 hektáron gazdálkodom, ebből 1,5 hektár szőlőültetvény. A 2000-es év hatalmas választóvonal volt az életemben, ugyanis ekkor néhány tucatnyian, olyanok, mint jómagam, létrehoztuk a Beregszászi Szőlészek-Borászok Egyesületét. Ugyanebben az évben újraalakítottuk a Szent Vencel Borlovagrendet, amelynek pincemestere vagyok. S ugyancsak 2000-ben került sor az első beregszászi borfesztiválra. Ez is mutatja, hogy azok, akik szeretik a szőlőt és a bort, mindent megtesznek, hogy visszaszerezzék az elveszített imidzst. A beregi borvidék ugyanis nagyon híres volt, Kistokajnak nevezték. 1927-ben az itteni aszúbo­rok megverték a tokajit. A gazdák furmintból és hárslevelűből készítettek aszúborokat, ugyanis az a riolit tufa kőzet, ami az itteni hegyvonulatra jellemző, illetve az erdei savanyú lösztalaj nagyon gazdag ásványi anyagokban. Ennek a tájnak nem a nagymuzsalyi aranybánya jelenti a kincset, hanem a szőlőültetvények. Jómagam olyan fajtákat keltettem életre, amelyek Kárpátaljáról eltűntek. Linner Bertalan, aki híres sebészprofesszor volt, több százat nemesített, de halála után elhanyagolták az ültetvényét, majd felgyújtották. Semmi nem maradt ránk. De a Jóisten is úgy akarta, hogy a Pécsi Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet génbankjában több nemesítés megmaradt. „Elveszett gyermekeinkből” – ide tartozik a Beregi Rózsás, a Beregi Áldás, a Gizella Emléke, a Beregszász Szépe és a Beregszász Gyöngye – egy külön ültetvényt létesítettem. – Az említett egyesület, illetve a borlovagrend garanciát jelent arra, hogy szép lassan méltó helyre kerülnek a Bereg-vidéki borászati hagyományok, a borkultúra? – Így van. Öröm nézni, hogy vannak cégek, amelyek szép ültetvényeket telepítenek, s gondozzák őket. A Leányka vagy a Trojanda Zakarpattya Kárpátalja büszkeségei voltak. A gorbacsovi szesztilalom is rátett egy lapáttal. Bár errefelé nem vágták ki a tőkéket, de elhanyagolták, azaz halálra ítélték őket. A másik érdekes dolog – s erről itt, Kárpátalján nem szabad elfeledkezni –, hogy a filoxéravész után, amely 1870-ben került Európába s 1881-ben érte el Beregszászt, Amerikából direkttermő fajtákat hoztak be, mint az Izabella, a Delavári, a Nova vagy az Otelló. A mai napig ezek dominálnak, főleg az Izabella. Ezek igénytelen fajták, akár permetezés nélkül is lehet őket termeszteni – az idei évig, de erről később! –, ám azért már változott a tendencia. Ezeknek a  direkttermő fajtáknak a boraiban ugyanis nagyon sok a metilalkohol, ami káros az emberi szervezetre. Ezért államilag nincsenek is minősítve. Ugyanakkor a metilalkohol az erjedés végén képződik, s ha azonnal lefojtják alkohollal vagy borkénnel, amint megindult, akkor jó desszert- vagy szárazbor készíthető, amiben nem lesz e szerből. A házilag készítettel már más a helyzet. Végre ismét a minőség az érték. Én magam is ezt vallom. Külön szüretelem a fajtákat, s külön készítem a hárslevelűt, a furmint, a királyleánykát, a rizlinget, s külön a fehér, illetve a vörösborokat. Beindult a falusi turizmus, ami hatalmas jövedelemforrás az embereknek. A turista pénzt hagy itt, s ebből tudunk mi is fejlődni. A pincében létrehoztam egy degusztációs termet, ahol a látogatókkal beszélgetve fel tudom mérni az igényeket. Ma már Kárpátalján is van egy olyan réteg, amely kimondottan igényli a minőségi borokat, nekem is több száz visszatérő vásárlóm van, akik azt mondják: nem érdekel, mennyibe kerül, de finomat akarok fogyasztani. Németországban például 0,5 liter jégbor 50 eurónál kezdődik. Ilyet én is készítek, csak 50 hrivnyáért adom. Mivel unikum, hatalmas a kereslet. Nagyon sokan meg akarják kóstolni, s nem sajnálják rá a pénzt. – A jégborról sokat hallani, de készítésének módjáról nagyon keveset tudunk. – Akkor kell szüretelni, amikor –7 fok vagy annál hidegebb van. A bogyó lényegében jéggé fagy, s érintésre szinte azonnal leválik a fürtről. Egy kicsit meg kell szikkasztani, hogy préselhető állapotban legyen. Egy kg szőlőből egy deci lé jön, viszont a must cukortartalma fantasztikusan magas. A jégborom 14 százalékos alkoholtartalmú és 24–28 milligramm/liter cukormaradványt tartalmaz. Olyan, mint egy likőr. Legalább két évig hordóban kell érlelni, akkor kapja meg azt a harmonikus aroma- és ízvilágot. Az alkohol és a cukor megtartja frissességét, gyümölcsillatát ennek a fantasztikus nedűnek vagy más szóval a királyok italának. Ez a pincészetem büszkesége. Az idén hagytam a tőkén fürtöket. Egy kis gond van vele, mert ilyenkor már jönnek a madarak. Volt, aki azt mondta: én tanítok a főiskolán szőlőtermesztést? Ő már régen megitta a borát, Parászka meg lusta leszedni… A szőlőtermesztésben egyébként sok fajta művelésmódot alkalmazok. A kárpátaljai régióra, azon belül is a beregi borvidékre általában a Mauzer-típusú, azaz a közép-magas kordon-művelés a legelterjedtebb. A meredekebb részeken azért akad példa a tőkés művelésmódra is. – A fajtától vagy a talajtól függ, hogy milyen művelési módot kell alkalmazni? – Az utóbbitól. Egy nagyon magas, meredek domboldalon, ahol valóban csak kézierővel lehet megművelni az ültetvényt, és sziklás a talaj, ott nem tudunk kordonművelést alkalmazni, hiszen nem tudjuk lerakni az oszlopokat, nem lehet gépet használni. Ott a hagyományos tőkés művelés alkalmazható. A Bereg-vidéki hegyvonulat déli fekvésű, és a napsütéses órák száma határozza meg a szőlő és a bor minőségét, karakterét. Itt 1600–1700 a napos órák száma. A fejművelésnek előnye és hátránya is van. Utóbbi az, hogy kézzel kell művelni, viszont pozitívuma, hogy sokkal több tőke ültethető be egy hektárra. Kordonművelés esetén, 2,5 méteres sortávolságot számítva 2500–2800 tőke megy egy hektárra, ám itt nyolcezer! Azaz fokozni tudjuk a termésnek a mennyiségét. A minőség között nagy különbség nincs. Zöldválogatással, fürt­válogatással és a metszéssel tudjuk szabályozni vagy kordában tartani a túlságosan nagy növekedésű szőlőfajtákat. Általában a tőkés művelésben egy növény kevesebb fürtöt ad, viszont az sokkal szebb és édesebb,  valamint nagyon kevés a veszteség, ugyanis nincsen törzs. A nyári kánikulában nem párolog ki a létartalom, hanem azonnal a bogyókba megy. Egy hektáron mennyiségben a dupláját tudjuk leszüretelni, mint bármilyen másfajta művelési módban. – Milyennek ítéli az idei évet? – Katasztrofálisnak. 53 éves vagyok, de ilyen csúnya évet még soha életemben nem éltem meg. Ugyanis megjelent egy új betegség, amelyről tudtunk, de soha nem fertőzött ilyen nagy formában. Ezt az esős évjárat is okozta. Közrejátszott egy véletlen esemény, a tavaszi izlandi vulkánkitörés is. Soha nem felejtem el: június 26-án ért ide egy savas felhőrendszer. Szombati nap volt, egész éjszaka esett az eső. Maga a savas csapadék és a vulkáni hamu egy olyan speciális mikroklímát képezett, amelyben rendkívül jól érezte magát egy gomba: a feketepenész. Ez eddig nem volt jellemző Kárpátaljára, csak nagyon ritkán fordult elő. Nagyon sokat böngésztem az irodalmat, s nem találtam róla feljegyzést, hogy ekkora kártételt okozott volna. Tavaly jelentkeztek az első tünetek, de ez jelentéktelen volt. Ám az idén hatalmas fertőzést okozott, a termés 90 százalékát elpusztította. Ez alattomos betegség, nagyon gyors a hatékonysága, órák alatt pusztít. Ahogy említettem: éjszaka esett az eső, reggelre a fürtök meg voltak fertőződve, és már menthetetlenek voltak. Nem készültünk fel rá, mert nem volt rá szükség,  váratlanul jött. Régiónkban vannak bortermelő cégek – például a Cotnar –, ahol komoly szakemberek foglalkoznak a növényvédelemmel, s ők valahogy megsejtették a betegség kialakulását, és a csapadék előtt és után is egy új német szert – Cabrio Topot – alkalmazva védekeztek. A termés mesés lett. Tudni kell, hogy a növényvédelemben alapnak számít, hogy nem akkor kell a szőlőt permetezni, amikor már beteg, hanem meg kell előzni azt. Vonatkozik ez a peronoszpórára, a lisztharmatra, a szürkepenészre és többek között a feketepenészre is. Ez a betegség most már itt van nálunk, nem fog elvonulni, ezért számolnunk kell vele, de tudjuk, mivel kell kezelni.  Tóth Viktor
Házunk tája A mosolygó muzsalyi barackok titka
| 2010.11.22. 15:18:56 |
A szebbnél szebb gyümölcsösöket látva sokaknak csillan meg a szeme, ahogy Nagymuzsalyon keresztülutaznak. S talán egy kicsit irigykednek a helybeliekre, akik a természet csodálatos változatossága folytán olyan földön élnek, amelyet jókedvében az Úristen is gyümölcs- és szőlőtermesztésre teremtett. Így gondolja ezt Tóth Sándor is, aki vallja: a helyben termett gyümölcsre a legjobb bizonyíték maga a fa. – Nálunk valóban mindenféle gyümölcs megterem, a szilva, a cseresznye, a meggy-, a kajszi- és az őszibarackfajták – mondja Tóth Sándor. – Nagymu­zsaly mellett Benében is adottak a talajfeltételek. – Csak ebben lenne a titok, vagy pedig a fajták is különlegesek? – Nem hiszem, hogy a fajtaválaszték lenne a döntő, mivel például Badalóban vagy Tiszacsomán hiába ültetne az ember, két-három év után elpusztul. Nálunk viszont bőséges a választék, különösen őszibarackból. Vannak korai fajták, de olyanok is, amelyeken szeptemberben érik be a termés. A legkorábbi a Basingold, a Dixirad. – A domboldalakra vagy a laposabb részekre ültetik a csemetéket? – Mindegy, ez attól függ, kinek hol van a földje. A szovjet érában az embereknek csak a háztáji maradt. De akkor is ültettek, s foglalkoztak gyümölcs- és szamócatermesztéssel. A rendszerváltás után pedig igényeltek földet e célból. A dombos részt főként a cseresznye, a meggy és a kajszi szereti. A hegyoldalakon nagyon szép ültetvények vannak. A nagyapáink idejében is volt, csak a szovjet rendszer alatt, az 1960-as években kivágták. Manapság majdnem minden muzsalyi család rendelkezik gyümölcsössel. – Milyen módszereket használnak a növényvédelemben? – Először is nagyon fontos a tavaszi metszés, ami nagy szakértelmet igényel. A fiatalok az apáktól, a nagyapáktól tanulják el a fortélyait. Ezt követően 3–5 százalékos bordói lével lemosó permetezést kell végezni. Rügyfakadáskor gombaölő és tetű elleni szert ajánlatos alkalmazni, én főként Atkarát használok. Virágzás után ezt ismét el kell végezni, majd a nyár folyamán még kétszer megismételni. Jártam a magyarországi Napkoron, az ottani termesztők 10–15 alkalommal is permeteznek. Nálunk ennyi azért nem szükséges. Ősszel pedig gombaölő szerrel lemosó permetezést kell végezni, általában ehhez is bordói lét használunk. A módszereket főként a szüleinktől tanultuk, de én is azok közé tartozom, akik nem riadnak el attól, hogy tanulmányozzák a szakirodalmat. Régebben őszibarackból csak két fajta mosolygott vissza a fákról, de mostanában már divatba jöttek az úgynevezett modernebb – egyben kényesebb, gomba- és fagyérzékenyebb – fajták is. Szükséges tehát, hogy az ember belenézzen a szakkönyvekbe. Ugyanez vonatkozik a permetezőszerekre is. A meggyet és a kajszibarackot például tavasszal monília ellen kell védeni, hogy a virágban lévő bimbók ne kapjanak gombabetegséget. Vannak, akik azt mondják: elvitte a fagy vagy gutaütést kapott. Egyik éven lebarnulnak a virágok, a második, harmadik éven pedig már azt venni észre, hogy az ágak is száradnak. A növény végül elpusztul. Pedig nem a guta ütötte meg, csak betegséget kapott. Én Horust, Topazt vagy Shampiont szoktam monília ellen használni. Mint azt a muzsalyi gazda elárulta, a permetezés olyan extrém esetekben is szükséges, mint a múlt évben történt jégverés. Az ugyanis nemcsak a termést vitte el. A gyümölcsfákon sebek keletkeztek, ezeket pedig megtámadják a gombák. A természeti csapás után kétszer is permetezett, hiába nem volt már termés. – Ahogy az öregek mondják: jobban kell a fákat simogatni, mint egy fiatal lányt. Másrészt pedig ahhoz, hogy termés legyen, háromévente egy nagyobb fa esetében 40–50 kg-nyi szerves trágyára van szükség. Év közben némi műtrágyát is szokott használni, mivel megköti az ásványi anyagokat.  Ahogy az átutazók is tapasztalják, nagyon sokan, főként az idősebb gazdák az út mentén értékesítik a termést. Akinek nagyobb mennyiségű áruja van, az a munkácsi nagybani piacra viszi portékáját. A hágón túlról érkező felvásárlók esetenként Nagy­muzsalyba is elmennek. Tóth Viktor
Házunk tája Ráfizetésből nem lehet megélni
| 2010.11.22. 15:15:52 |
Az idei év sokak számára nem hozta meg a várt eredményeket, ami sok mindennel magyarázható. Néhány gazdától az idei tapasztalatok felől érdeklődtünk, s arra is kíváncsiak voltunk, mit csinálnának másként jövőre? A fertősalmási kistermelők nem panaszkodnak. Illés Attila főként növénytermesztéssel foglalkozik. Mindenből ültet egy keveset, mert nem tudja, mi lesz a legjövedelmezőbb. – Tavaly a bab szabadföldi termesztése volt sikeres, az idén pedig a fóliasátras. Minden az időjárástól függ. Például az eső jó a káposztának, de nem tesz jót a paradicsomnak – magyarázza. Elmondása szerint januártól szentestéig van tennivaló. A fóliát már tél végén beülteti retekkel, aztán jön az uborka, a paradicsom, a bab. Mihelyst az idő engedi, kint is megkezdi a munkát. Az utolsó a káposzta, ami még most is a mezőn van. – Ilyenkor van jó ára – mondja. – A mezőgazdaságból nem lehet megélni, csak éldegélni – vallja. A múlt éven bőséges volt az uborkatermés, az idén csak a késői fóliás hozta a várt mennyiséget. Két éve sokkal nagyobb haszna volt a mezőgazdaságból, de nem siránkozik. A lényeg a kitartás. Csupán annyiban változtatna, hogy korábban kezdené a kiültetést, mivel a primőr áruért magasabb árat kap. A főszezonban mindenből nagyon sok van, és nincs, aki felvásárolja. Aki mégis megveszi, kihasználja a helyzetet, és potom áron tesz szert a termésre. Az állattenyésztésben sem fényesebb a helyzet. Sőt, minél tovább, annál rosszabb. Vajon mi jelenthet megoldást? Bíró Kálmán főként sertéstenyésztéssel foglalkozik. Jelenleg 24 anyaállata, 1 kandisznaja és 35–40 malaca van. Szerinte ennyi szükséges egy öttagú család megélhetéséhez. – Csak úgy érdemes ezzel foglalkozni, ha az ember saját maga munkálja meg a földjét, azaz ha van saját gépparkja – véli beszélgetőtársam. – Ilyen terményárak mellett másképp nem lenne kifizetődő. Ha munkásokat vennék fel, akkor sem lenne hasznom. Bíró Kálmán a legnagyobb problémát az importált húsban látja. Ezáltal az ország nem ad teret a hazai kisgazdáknak. Külföldről – Brazília, Argentína, Lengyelország – lejárt szavatosságú termékeket hoznak be, amit az itteni piacokon értékesítenek. Mindemellett vidékünkön az egyszerű emberek csak azt nézik, hogy mindenáron el tudják adni a „felesleges” állatokat. Ezt a felvásárlók ki is használják. Míg máskor betakarítás után két évre elegendő takarmányt raktározott el, ez most nem sikerült. Annyival rendelkezik, amennyivel a következő aratásig kihúzza. Abban reménykedik, hogy mint eddig, tavasszal és nyáron kedvező irányba változnak az árak. – Az emberek állandóan a silány termésre panaszkodnak – magyarázza. – Pedig olyan kézenfekvő az egész. Míg Fertősalmáson alig 10 éve 250 szarvasmarha volt, az idén jó ha 80 van.  A földnek pedig nagy szüksége lenne a szerves trágyára. Hiába szórják műtrágyával, az csak lúgossá teszi, és egy idő után még káros is. A juhokra, méhekre adnak támogatást, de ami az ember fenntartásának alapszükségletét képezi, arra nem. Régen dotálták a jószágtartást, de ezt eltörölték. Mindemellett úgy látja, hogy hiányzik Ugocsából egy spermabank, ami a tiszta fajták tenyésztése szempontjából sokat jelentene. Beszélgetőtársam szerint kaotikus állapotok uralkodnak. Nem lehet előre tervezni, hisz egyik héten alacsony a malac ára, a másik héten pedig a duplájára emelkedik. Nagy Nikolett
Házunk tája Most készítsünk ágyásokat!
| 2010.11.22. 15:14:44 |
Magaságyás A vegetációs időszak megnyújtását és a növények optimális fejlődéséhez szükséges körülményeket magaságyás építésével is elérhetjük. Ideális mérete 1,2–1,5 méter szélesség és 2,5–3 méter hosszúság. Észak-déli irányban építsük. Az ágyás méretének megfelelően ássunk egy ásónyom mély gödröt. A gödör fenekén lazítsuk fel a talajt. Az ágyás favázát, amely körülbelül 80 centiméter magas legyen, impregnált hengeres faoszlopokból állítsuk össze, amelyeket mélyen a földbe engedünk. Erre a vázra szegeljük vagy csavarozzuk fel a félkör keresztmetszetű, vízszintes faoszlopokat. A vízszintes tartófának használhatunk idősebb anyagot, sőt akár felfűrészelt vasúti talpfát is. A kész favázba 30 centiméter magasságig először fanyesedéket, szecskát hordjunk a későbbi jó szellőzés érdekében. A következő réteg éretlen komposzt legyen, de használhatunk konyhai hulladékot, sőt istállótrágyát is. Mindennek tetejébe terítsünk kerti földet az ágyás peremétől számított 20 centiméter magasságig. Ebben a rétegben helyezhetjük el a finomlyukú dróthálót, amely a vakondoktól védi majd növényeinket. Végül halmozzunk a magaságyra aprómorzsás komposztföldet. A magaságy növényei Minél több növényfajt termesztünk egyszerre, annál jobb. A palánták gyorsabban hoznak termést, mint a magról termesztett növények. A paradicsom és a hozzá hasonló magas növények az ágyás északi végébe kerüljenek. Középre helyezzük a közepesen magasra növőket, a déli oldalra az alacsonyakat. A magaságy oldalához ültessünk csüngő növényeket, mint amilyen például az uborka. Az első évben kezdésnek saláta, répa, hagyma és káposztafélék, valamint a retek és a zeller is kiváló. A második és harmadik évben változtassunk a növénytársításon, vethetünk babot, uborkát. A magaságyásba két-három hónappal is korábban kikerülhetnek a magok, mint egy normál ágyásba. A korhadás során keletkező hő teszi mindezt lehetővé. Fedett ágyás Ha biokertünkben fedett ágyást alakítunk ki, számunkra már februárban beköszönt a tavasz. Ugyanis amint a nap első sugarai megjelennek, és már nem fagyosak a nappalok, a nyári virágok és zöldségek magvait elvethetjük az üveg alá. Az üvegtakaró, amely lehet akár régi ablakkeret is, ideális klímát teremthet az alatta növekvő palántáknak.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.11.22. 15:11:06 |
Édes harapnivaló A cukorrépa a legkésőbb etethető zöldtakarmány. A fagyok beálltáig adhatjuk a szarvasmarhának. Egy kiló répa keményítőértéke 142, emészthető nyersfehérje-tartalma 8 gramm. Bár a jószág nagyon szereti, s az étrendi hatása is jó, célszerű adagoltan etetni. Nagy mennyiségben fogyasztva ugyanis az alacsony rosttartalom a tej zsírtartalmának csökkenéséhez vezet. A legnagyobb gondot a rajta lévő föld jelenti. A megtisztítása már csak azért is célszerű, mivel ha túl sok jut belőle az állat gyomrába, emésztési rendellenesség, hasmenés léphet fel. Hasonló megbetegedésre számíthatunk, ha fagyott répát fogyaszt a jószág. Sötétedik, de… Már korán sötétedik, de nem biztos, hogy a tennivalók is fogyatkoztak a kertben. Kijavíthatjuk a lombtalan fák, gyümölcsbokrok alaki hibáit, eltávolíthatjuk a beteg részeket, megifjíthatjuk az idős alma- és körtefákat. Ha elmaradt volna, most már feltétlenül szüreteljük le a birsalmát. A tárolásra szánt valamennyi zöldségfélét szedjük fel, és gondosan raktározzuk.
Házunk tája Most készítsünk ágyásokat!
| 2010.11.15. 15:38:57 |
Tél előtt, az utolsó fagymentes, napos hétvégéken keríthetünk sort néhány speciális ágyástípus kialakítására, mint amilyen az emelt-, a magas- vagy a fedett ágyás. Az emeltágyás Praktikus alakjából adódóan felszíne jobban kihasználható, mint a hagyományos forma. A növénytársítás elveit figyelembe véve azonban ne használjuk ki teljesen adottságait, törekedjünk inkább a növények számára kedvező feltételek kialakítására. Az emeltágy egyesíti magában a gondosan rakott komposzt és egy „forróvizes-palack” előnyeit. Ugyanis az építése során felhasznált anyagok nagy része korhadásnak indul (a fa, fű, lomb, egyéb növényi részek, komposzt), és a hőtermelő folyamat jóvoltából sokkal korábban kiültethetjük a palántákat, illetve ősszel tovább tart a vegetációs időszak. Száraz nyári időben a gyors kiszáradás veszélyezteti, ezért rendszeresen és gondosan öntözzük. Legjobb, ha ősszel fogunk emeltágy építésébe, mert akkor az anyagoknak még van idejük ülepedni. Mindenképp ültessünk bele valamilyen gyorsan fejlődő növényt, még a főkultúra előtt. Az emeltágyat észak-déli irányban építsük meg. Szélessége legyen 160 centiméter, hosszát pedig kedvünk szerint válasszuk meg. Ássuk ki a talajt 25 cm mélyen, a földet halmozzuk a gödör szélére, később még szükségünk lesz rá. Ha füves területen dolgozunk, tegyük félre a fűcsomókat, gyeptéglákat, azokat az ágyáshoz még felhasználhatjuk. Halmozzunk fel ágakból, fás növényi maradványokból és hasonló anyagokból egy 50 cm magas, 100 cm széles kupacot, amely az ágyás mindkét végén 60 centiméterrel rövidebb a gödörnél. A fűcsomókat fektessük füves oldalukkal lefelé az ágakból rakott kupacra, és az ásóval döngöljük meg a tetejét. Ha elég nehéz a fűcsomós borítás, akkor megfelelően tömöríti a legbelső réteget. Ha nincs elegendő fűcsomónk, takarjuk be az ágakból rakott dombocskát szalmával, fűvel vagy egyéb kerti hulladékkal, melyet aztán 15 cm döngölt földréteggel fedünk be (például azzal a földdel, amit kezdetben kiástunk). A következő réteg 30 cm nedves lombból álljon, amelybe akár 10 százalék komposzttrágyát is keverhetünk. Ezt a réteget is fedjük le 5 cm kerti földdel, melyet szintén döngöljünk az ásóval simára. Ennek tetejére hordjunk 15 cm friss komposztot. Végül az egész emeltágyást takarjuk be 15 cm vastag érett komposzt és kerti föld 1:1 arányú keverékével. Az így elkészített emeltágyat akár hat évig is használhatjuk, de három év után hordjunk rá újabb öt centiméter vastag komposztréteget. A hat év elteltével még mindig ültethetünk kimerült ágyásunkba bogyós gyümölcsűeket. A relatív nagy energiaráfordítás, amellyel az emeltágyat létrehozzuk, jó befektetés, mivel az elkövetkező években az ágyás csak terem és terem. (Folytatjuk) KISZó-összeállítás
Házunk tája Miként juthat földhöz a farmer?
| 2010.11.15. 15:35:14 |
Bár maga a farmer szó igen távol áll attól, hogy ukrán eredetű legyen, manapság faluhelyen talán a legnépszerűbb kifejezés. Mint minden divatos szót és szakmát, ezt is szárnyára kapta az „új idők szele”. Az ukrán törvények pedig alájátszottak ennek, aminek az lett a következménye, hogy ma már mindenféle korlátozás nélkül boldog-boldogtalan farmer lehet az országban, akinek néhány hektárnyi saját vagy bérelt földje van, és azt megműveli, vagy legalábbis úgy tesz, mert törvényesen se el nem adhatja, se házat és egyéb ingóságot nem építhet rá. Persze, a jelenlegi ukrán törvények még annyira „hajlékonyak”, hogy a kijátszásoknak, a termőföldterületek eladásának, illetve a mezőgazdasági hasznosítású földterületeken történő építkezéseknek se szeri, se száma. Egyébként a törvénytisztelő farmer vagy bármely ukrán állampolgár, mivel nem vehet, úgy juthat tisztességesen a sajátjánál nagyobb földterülethez, ha végigjárja az adott települést, ahol farmerkedni kíván és megkérdi a földtulajdonosokat, ki nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy saját maga művelje meg a földjét. Velük leül és megbeszéli, kitől milyen nagyságú területet és mennyi időre vesz bérbe, mit fizet vagy mit szolgáltat azért. Az iktatási eljárás sokszor hosszadalmas és nem zökkenőmentes, de az adott pillanatban mindkét fél számára előnyösnek tűnik. Amennyiben végül is mégsem válik azzá, annak számos oka, összetevője lehet. N. Sz.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.11.15. 15:33:59 |
Ha  kell, szellőztessünk A gyümölcstárolót az időjárásnak megfelelően szellőztessük. Hideg idő esetén éjszaka nyissuk ki a szellőztető nyílását. A tárolóban a relatív páratartalom lehetőleg 80–85 százalékos legyen. Ha a levegő száraz, lapos tálcában párologtassunk el vizet, ha viszont túl nedves, akkor az edénybe égetett mészport tegyünk, mert az felszívja a nedvességet. Ne  várjuk  meg a  fagyokat Az erősebb fagyok beálltáig fejezzük be a szőlő telepítését. Fagyott földbe ne ültessünk, mert a talajt nem tudjuk kellően tömöríteni, és a tőkék a tél folyamán könnyen kifagyhatnak. Az újonnan telepített oltványokat kupacoljuk fel, ezzel védve az erős mínuszoktól. A meggyökeresedett bujtásokat vágjuk le a tőkéről. A későn beszerzett szaporítóanyagot pincében vagy a szabadban vermeljük el. S ha már a tárolóhelyiség szóba került: a zajos forrás után a hordókat töltsük fel, ha viszont utóerjedés lép fel, hagyjunk néhány ujjnyi erjedési űrt, csak ezt követően kezdhetünk hozzá az első fejtéshez. Fehérborok esetében 10–12, a vörösboroknál 12–14 fok az ideális pincehőmérséklet.
Házunk tája Aki nemet mondott a húsra
| 2010.11.15. 15:25:33 |
Sokan szeretik az állatokat, mégis kevesen mondhatják el, hogy sok mindent feláldoznak értük. A nagyszőlősi Szabad Attila közéjük tartozik. Míg a legelterjedtebb kedvencek a kutya, a macska, esetleg a hörcsög, ő galambokkal, fürjekkel, tyúkokkal, pulykákkal és nyulakkal foglalkozik. Gyerekkorában a nyúl volt az első háziállata, s az ahhoz fűződő szenvedélyét a szárnyasok sem szárnyalták túl. A japán tyúkok sem, amelyeket a szüleitől kapott ajándékba. Mostani kedvence is a tapsifülesek között található, aminek, mint kiderült, nevet is adott. – A „keresztségben” az Iván nevet kapta – magyarázza. – Ő a legnagyobb a fajtársai között. Mióta az eszemet tudom, mindig is voltak nyulaim. A múlt évben kezdtem el fürjekkel foglalkozni, az idén pedig galambokkal. – Milyen cél vezérelte, amikor állattenyésztésbe kezdett? – Egyszerűen tetszenek. Tojásokat és állatokat is vásárolok, illetve csereberélek. Egy vasárnapi ebédért egyiket sem áldoznám fel, bár a fajták között van, amelyeket más tenyésztők a húsuk miatt tartanak. Nekem ehhez nem lenne szívem, bár kétségtelenül igaz, hogy a kakasok néha arra kényszerítenek, hogy levágjam őket. Én főként tojásokkal biz­ni­szelek, vagy pedig a kicsinyeket értékesítem. – Hogyan küzdi le a betegségeket? – Igyekszem mindent megtenni, hogy semmi baj ne érje őket. Ami pedig mégis felüti a fejét, általában a leggyakoribb kór, és már megtanultam kezelni. Az idén az idő sem kedvezett az állattartásnak, aminek főként a galambok itták meg a levét. Legutóbb a tetvek vették őket uralmuk alá, de ez könnyen leküzdhető. Jóval veszélyesebb a szemölcs, amit az egyszerű galambok terjesztenek. Ebből a szempontból annyiban szerencsés helyzetben vagyok, hogy az udvart szőlőlugas borítja, így az idegen egyedek nem tudják megközelíteni az állományt. – Súlyosabb sérülések esetén sem kér segítséget? – Nem, soha. Még műtéteket is végzek. Legutóbb az egyik galamb táplálkozás közben megtépte a bőrét, amit azóta is kezelek. Több példányt megmentettem már a pusztulástól. A legbüszkébb arra vagyok, amikor úgy tettem szert egy galambra, hogy megtaláltam, miután elütötte egy személygépkocsi. Rendbe hoztam. A legmegbízhatóbb fajtákat külföldről szerzem be. Különösen büszke vagyok a postagalambokra. A jövőben ezekkel szeretnék komolyabban foglalkozni, s akár egy ilyen tenyésztőtársaságba is szívesen belépnék. Nagy Nikolett
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.11.08. 15:39:42 |
„Fényre  jön” a  tojás? A tyúkok tojástermelése és a fény között szoros összefüggés van. Ha csökken a fény, kevesebbet tojnak az állatok, sőt, egy idő után – ha már a természetes fény napi kilenc óránál kevesebb – teljesen abbahagyják a termelést, és vedleni kezdenek. Ez a folyamat mesterséges megvilágítással elkerülhető. Szereljünk fel a tyúkólban 40-es vagy 60-as villanykörtét, úgy, hogy a helyiség minden részét egyenletesen megvilágítsa. A növekvő termelésű tyúkoknak az esős, borús idők beálltával kezdjünk világítani. Borult, ködös időben egész nap égjen a villany. Ezután minden nap három perccel később oltsuk el, egészen addig, amíg el nem jutunk a 8 órás villanyoltásig. „Energiabombát” az  állatoknak A hideg idő beálltával, különösen azoknál az állatoknál, amelyeket nem fűtött ólban tartunk, növeljük a nagyobb energiatartalmú takarmányok arányát.Ennek legegyszerűbb módja a kukorica mennyiségének növelése. Ezt szívesen fogyasztják az állatok, s nagy energiatartalma révén segít átvészelni a hidegebb időszakot. A szabadban tartott jószág takarmányában 10–20 százalékkal emeljük az adagot, amit a jobb hasznosulás miatt ajánlatos darálva adni.
Házunk tája A földadóról
| 2010.11.08. 15:38:18 |
A kérdést az 1992. július 7-én hatályba lépett 2535-XII. számú ukrán törvény 12. cikkelye szabályozza, amely kimondja, hogy a kedvezményezett lakossági kategóriák a körülmények és a hasznosítás célirányosságától függően mentesülnek a földadó fizetése alól. Közéjük tartoznak például az első és második kategóriás rokkantak (mozgássérültek, munkaképtelenek), amennyiben a birtokukban lévő mezőgazdasági hasznosítású földterület nagysága nem haladja meg a törvény által megállapított határértékeket. Azaz: egyéni gazdálkodás esetén a két hektárt, kertészkedés esetén a 0,12, építkezési terület esetén városokban a 0,25, falvakban a 0,15, hétvégi üdülőtelek, illetve autógarázs esetében a 0,10 hektárt.Ugyanezek vonatkoznak a többi szociálisan védett lakossági rétegre is. Azaz: a háború veteránjaira, a harci események résztvevőire, a háború rokkantjaira és résztvevőire.
Házunk tája A gyümölcsfák védelméről
| 2010.11.08. 15:28:35 |
A nálunk honos gyü­mölcs­fák lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az időszakban szünetel a tápanyagfelvétel és nagyon lecsökken a fák légzése is. Ilyen állapotban a fák a nálunk szokásos legalacsonyabb hőmérsékletet is károsodás nélkül viselik el. Téli fagykárt csupán azok szenvednek, amelyeknek vesszői valamilyen ok – túlzott nitrogéntrágyázás, erős őszi öntözés, gombás betegségek okozta korai lombhullás – következtében nem érnek be. Lássuk, mi a teendőnk! A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket célszerű védeni. Minthogy a fák legérzékenyebb része a gyökérnyak, ezért nagyon hasznos a törzs felku­pa­colása. Gyakran láthatjuk, hogy a fagyérzékeny kajszibarackfák törzsét bemeszelik. Ez a módszer nem rossz, mert a fehér bevonat megakadályozza azt, hogy téli verőfényes nappalokon a törzs szövetei felmelegedjenek. A felmelegedést követő lehűlés és az összehúzódás-kitágulás hatására ugyanis a sejtfalak elroncsolódnak, és fagykár keletkezik. Ennél a módszernél azonban feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a meszelés vékony legyen, mert a vastag, cserepes mészréteg alatt a kártevők kitűnő búvóhelyet találnak. Ezért jobb, ha a törzs meszelését permetezőgéppel végezzük. A fagy okozta repedések először még jelentéktelenül kicsik. A laza sebhegesztő szövetek azonban rendszerint a következő évben is károsodnak, így a károsodás évről évre nagyobb lesz. A felszínre kerülő fa­szövetekben szúbogarak és taplógombák telepednek meg, amelyek elroncsolják, tönkreteszik a törzset. Ezért a törzs fagyvédelme nagyon fontos feladat. A gyümölcsfák téli védelméhez tartozik még a fák késő őszi permetezése. A gombakártevők (monilia, lisztharmat, levélfoltosság stb.) által súlyosan megtámadott fákról lehullott leveleket is fertőtleníteni kell. Jó módszer, ha az avart összegyűjtjük és elégetjük. Így meg lehet előzni a következő évi fertőzést.Ahol a kert nincs bekerítve, ott gondot okozhat a nyulak, őzek vagy szarvasok kártétele is. Nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval, újságpapírral, náddal, napraforgószárral vagy műanyag fóliával kötözzük be. Ne használjunk erre a célra kukoricaszárat, vagy szalmát, mert belefészkelnek az egerek, és azok súlyosabban károsítanak, mint a nyulak. A szarvasok a korona vesszőit rágják le, ezért az erdő közelében élőknek sajnos csak a magas, 2,5 méteres kerítés nyújt megbízható védelmet.
Házunk tája A sikeres almatárolás titkai
| 2010.11.08. 15:24:56 |
Hogy melyek a helyes almatárolás titkai? Nos, a gyümölcsnek mínusz 1 és 3 oC közti hőmérsékletre van szükségük. Akár plusz 5 oC is elegendő ahhoz, hogy kétszer gyorsabban romoljon. Ha kisebb mennyiségünk van, a legjobb megoldás a hűtőben vagy a pincében tárolni. Ha a pince hőmérséklete nem elég alacsony,  helyezzük az almákat egy szigetelt konténerbe, azt pedig egy fűtésmentes épületbe vagy szalmával bélelt verembe. • A konténert mindenképp béleljük ki perforált (lyukacsos) műanyag szigetelőanyaggal, hogy az almák ne száradjanak ki. • Ha egyszerű műanyag zacskót használunk szigetelőanyagként, ne felejtsünk el apró lyukakat szúrni rá, különben igen is hamar megromlanak a gyümölcsök. De ha lehet, inkább kerüljük a hagyományos műanyag zacskókat! • Sokan azt tanácsolják, hogy nagyobb mennyiségű alma tárolása esetén helyezzünk párásító készüléket a pincébe. • Mi magunk is készíthetünk párásítót. Válasszunk le egy kisebb területet, majd akasszunk fel egy darab zsákvásznat úgy, hogy annak alsó vége belelógjon egy vízzel telt edénybe. Ezután állítsunk ventilátort a zsákvászon mögé, hogy az egész pincébe eljuttassa a nyirkos levegőt.• Azonban ne felejtsük el, hogy a ventilátor motorja – vagy akár a hagyományos párásító motorja is – képes elegendő hőt leadni ahhoz, hogy az almákat felmelegítse.
Házunk tája Kőris, nád az éléskamrán
| 2010.11.08. 15:23:07 |
Beregújfalu területén ipar vagy valamilyen komolyabb vállalkozás nincs. A lakosság nagy része mezőgazdasági termelésből él. Sütő Lajos polgármester nem rejtette véka alá: az idei év katasztrofális volt  az  ebből  élőknek. – Az itteni termőföldek döntő hányada a Szernye-mocsár területén fekszik – mondja. – Először a májusi esőzések jelentettek gondot. Hogy milyen nagyot, azt talán kifejezi az, hogy a földeken helyenként hetekig-hónapokig félméteres-méteres víz állt. Az idei termést gyakorlatilag tönkretette az időjárás. Mint mondja, a kérdést a korábbi években már többször felvetette a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének. Hogy mit is? Azt, hogy előbb vagy utóbb, de valamit kezdeni kell a Szernye-mocsárral, ahol a termőföldek jelentős része fekszik. Ez nem csak Beregújfalu, hanem tíz község és két járás problémája, amely csak állami beavatkozással oldható meg. A terület legnagyobb baja az, hogy azok a lecsapolási-vízelvezetési rendszerek, amelyek az elmúlt évtizedekben működtek, mára gyakorlatilag megszűntek létezni. Nem véletlen, hogy az összterület 50–60 százaléka parlagon hever. – Ráadásul ha a mocsaras területet  három évig nem művelik, akkor az újra terméketlenné válik– fejti ki. – Ma már vannak olyan részek, még ha nem is a beregújfalui határban, amelyet benőtt a mocsár jellegzetes növényvilága: a kőris, a nád, a káka. Ehhez talán hozzá sem kellene nyúlni, mert művelésre már úgysem alkalmas. Sok helyen valóságos dzsungel található a szántóföld helyett. Ennek legfeljebb a vadászok örülhetnek, mert aki rókát akar lőni, csak oda kell menni, s biztos, hogy  rátalál a ravaszdira. Mint azt Sütő Lajos megjegyezte, a helyzeten csak állami beavatkozással – beruházással lehet változtatni. Ha erre belátható időn belül nem kerül sor, a terület elveszti termőképessé­gét. Holott, mint mondja, a régi írások még arról szólnak, hogy a Szernye-mocsár a királyi Magyarország Bereg vármegyéjének az éléskamrája volt. 11 ezer hektár, nem kis terület mára megszűnt éléskamrának lenni. Ha belátható időn belül nem kerül sor állami beavatkozásra, az egész elveszti termőképességét. Beszélgetésünk közben szó esik arról, hogy ha a Szernye-mocsár kiesik, az embereknek a háztáji marad. Vannak, akik a fóliás, mások a szabadföldi termelést részesítik előnyben. Az őstermelők főként a munkácsi piacra szállítják a portékát. A paradicsom, az uborka, a káposzta a menő. Az idén is többen próbálkoztak burgonyával, de a szabadföldön gazdálkodók számítását keresztülhúzta az időjárás. A korábbi években Beregúj­fa­lu komoly mennyiséget termesztett, olyannyira, hogy sokszor a felvásárlók is helybe jöttek. Egyébként az állattenyésztőket még az ág is húzta. A szarvasmarha-állomány 470–480-ról 180-ra csökkent az elmúlt években. Ráfizettek azok a gazdák is, akik sertéstenyésztéssel foglalkoztak: a takarmány ára felment, a malacoké leesett. Tóth  Viktor
Házunk tája Ági László az erdőt félti
| 2010.10.25. 14:15:20 |
Hogy mi visz egy embert az erdőbe, s az erdészetbe? A természet szeretete, az elemi ösztönök – vallja a salánki Ági László, a Nagyszőlősi Állami Erdészet igazgatója. – A szakmabeliek nyilván tudják, ám az átlagember talán kevésbé, mivel is foglalkozik az erdész. – Egy laikus számára úgy tetszik, hogy az erdővel. Pedig legtöbbször nem a fával, hanem az emberekkel kerül kapcsolatba, legyen szó falubeli vagy szakmabeli kapcsolatokról, mérnöki vagy igazgatói munkáról. Azt szoktam mondani, hogy ha valaki csak dolgozik, s végzi a munkáját, attól még nem ízig-vérig erdész. Az mondhatja el ezt magáról, aki együtt tud működni az emberekkel. Magát az erdőt is az embertől kell védeni. Amikor arról van szó, hogy ritkítani kell az állományt, s a fő fafajtáknak, a tölgynek, a kőrisnek adunk előnyt, az erdész akkor is másokra szorul. Irányítani kell a munkásokat, fel kell számolni a fizetést, a kivágott fát el kell szállítani, s mindeközben favágókkal, szállítókkal dolgozunk. Mint az erdőgazdaság újdonsült vezetője, olyan személyeket látok szívesen, akik értenek az emberek nyelvén. Erre rátermettség kell, a szakmát már meg lehet tanulni. Az elődöm jó csapatot kovácsolt össze, én igyekszem ezt fenntartani. A jó erdészeket tisztelik a településen, ahol élnek, s a választáson pedig helyi vagy járási, esetleg polgármesteri jelöltként szerepelnek. Hajdanán még a megyei képviselőtestületben is voltak szakmabeliek. – Az erdésznek elvileg két fontos dolga van: egyrészt meg kell gátolnia az illegális fakitermelést, másrészt pedig új telepítéseket kell létrehoznia. – Ez így van, de törvényileg és szakmailag is első helyen a tűzvédelem szerepel. A nem is olyan régi oroszországi eset egész Európát megrázta, újra erre terelte a figyelmet. Mert ha egy tisztességtelen ember kivág egy fát, csak annyit visz magával, amennyit elbír. De ha eldob egy gyufát vagy egy cigarettát, és felgyúl az erdő, akkor egy gondatlan cselekedet miatt hektárok égnek el, hogy a szándékról ne is beszéljünk. A mi ebbeli tevékenységünk a laikus számára nem érzékelhető, hiszen nem tudja, mennyi pénzt költünk erre. Az oroszországi esetet analizálva, s összehasonlítva az ottani és a mi rendszerünket, kiemelték, hogy nálunk állami és megyei szinten jó a szakma felkészültsége, s ezt követően még kitüntetésekre is sor került. – Az erdő sokak számára egyet jelent a csenddel, a nyugalommal, a kikapcsolódással. Egy ebben élő embert mi vonz a sokkal zajosabb közéletbe, gondolok itt arra, hogy az UMDP listáján szerepel, a Nagy­szőlősi Járási Tanács képviselőjelöltje? – Az, hogy megőrizzük ezt a csendet. Nem titok, hogy jelenleg Ukrajnában már mindent privatizáltak, mindent elosztottak. Csak az erdő és a föld maradt. Utóbbira igyekeznek mindenféle módon rátenni a kezüket. Még nem vásárolták fel, csak lefoglalták a legjobb részeket. Az erdő még eddig érintetlen, állami kézben van. Mint szakmabeli, de más szempontból is, úgy vélem, még egy ideig fenn kell tartani az állami monopóliumot, amíg nincsenek kiépítve azok a törvényi alapok, hogy ezt is kezelni lehessen. Magyarországon kerültek magánkézbe erdők, de történtek hibák, s mi tanulunk azokból. Amíg nem növünk fel megfelelő szintre, addig inkább egy kézben maradjon meg. 2012. január 1-jén lejár a moratórium, azaz árucikk lesz a föld, és ha ezt nem kellőképpen kezelik majd, sok hibát lehet elkövetni. Utána már csak az erdő marad. A nagytőke nyomul, mert lát benne fantáziát, s be akarja kebelezni az erdőgazdaságot is. Azért is szeretnénk különböző szinten képviseltetni magunkat, hogy megvédhessük az érdekeinket. Ezért megyünk a politikába. Az erdész szakmája megköveteli az előreláthatóságot. Mert amit most kitermelünk, azt az elődeink ültették, nevelték, gondozták, s adták át nekünk. Mi most azt használjuk, élvezzük az ő munkájuk gyümölcsét. De eközben azon vagyunk, hogy amit mi telepítünk, a jövendőbeli generációk ugyanúgy használják, élvezzék. Az előrelátás, a hosszú távon való gondolkodás jól jön a politikában is, a gazdaságban is, a közélet bármely szegmensében. Tóth Viktor
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.10.25. 14:13:05 |
Ültethetjük a  szőlőt A megfelelően előkészített talajba már telepíthetjük a szőlőt. Az ültetés előtt vágjuk vissza a gyökereket, egyúttal metsszük le a sérült, fertőzött, barnuló részeket is. Ha több gyökérgolyvára utaló daganatot találunk, ne vásároljuk meg az oltványt. Ha azonnal nem ültetjük el a szaporítóanyagot, ideiglenesen vermeljük, nehogy a gyökerek kiszáradjanak. Kötött talajra, sőt, újabb tapasztalatok szerint még homoktalajra is célszerű oltványt vásárolni, mert jobb az eredés, s erősebb lesz a tőke. Saját gyökerű szőlőben döntéssel, bujtással szaporíthatunk. A  juh takarmányozásáról A juh takarmányozása késő őszig nem jelent gondot, legalábbis addig, amíg a legelőn és a letakarított földeken talál ennivalót magának.A legelőről beszorult állatot egy ideig gyengébb takarmányon, hulladékon is tarthatjuk, s bár kibírja, de ezzel nem húzhatjuk ki a telet. Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról, hogy leromlik a szervezete, s ellés után gond lesz az anyák tejtermelésével. Eleinte jó nekik a búzaszalma, a leveles kukoricaszár,  a széna, a répa, a szilázs, de a vemhesség előrehaladtával kapjanak lucernaszénát, kukorica- és zabdarát, búzaocsút vagy borsódarát.
Házunk tája Mi a földadó és ki fizeti?
| 2010.10.25. 14:10:25 |
A mezőgazdasági hasznosítású földterületek tulajdonosa, bérlője, illetve használója az adott földterület értékének arányában adózni köteles az államnak. Ennek mértéke azokon a földeken, amelyeken gabona- és egyéb növényféléket termesztenek (közéjük tartoznak a szántóföldek, a legelők és a kaszálók), a földterület értékének egy százaléka, amelyeken úgynevezett huzamosabb ideig termő ültetvényt (gyümölcsfák, szőlő stb.) művelnek, a földterület értékének három százaléka. Itt említendő meg, hogy az ukrán törvények szerint ugyanígy értékének három százaléka annak a lakott területen elhelyezkedő, mezőgazdasági hasznosítási céllal igénybe vett földterületnek az adója is, amelyen ingatlan, gazdasági épület, termelési vagy kulturális intézmény található. Mindezt az 1992. július 3-án kiadott, N 2535-XII. számú, földadóról szóló törvény, a 2001. október 15-én kiadott, N 2768. számú ukrán törvényerejű rendelet, annak 2001. december 20-án elfogadott módosításai, illetve az ukrán földkódex 111-es számú paragrafusa szabályozza.       Az adózási rendszernek három meghatározó alkotóeleme van: 1. Az adófizető (természetes vagy jogi személy, a földterület tulajdonosa vagy bérlője). 2. Az adózás tárgya (maga a mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági hasznosítású földterület). 3. Az adó összege. Ez utóbbi összege a terület nagyságától és rendeltetésétől (mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági hasznosítású), azaz a földterület értékétől függ.  Ugyanakkor a földadó mértéke nem függ a mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági hasznosítású földterületen megtermelt termény és az ez által képződött haszon nagyságától. Nem kell illetéket fizetni azon a mezőgazdasági hasznosítású földterületek után, amelyek radioaktív sugárzási övezetben vagy vegyileg szennyezett körzetben helyezkednek el, vagyis korlátozottak a hasznosítás lehetőségei. Hasonlóan mentesülnek az adózás alól azok a mezőgazdasági hasznosítású földterületek, amelyeket ideiglenesen kivontak a termelésből (pihentetik) és azok is, amelyeken mezőgazdasági célzattal tudományos kutatómunkát végeznek.Ugyanez vonatkozik azokra a mezőgazdasági hasznosítású földterületekre is, amelyeken még nem termő ültetvények – például szőlő –, illetve úgynevezett erdei bogyós növények: áfonya, ribizli, szeder stb. vagy gomba terem.
Házunk tája A nyulak gyógyítása
| 2010.10.25. 14:07:45 |
A nyulak alapvetően egészséges állatok, főleg, ha jól érzik magukat a helyükön. Általában kevés egészségügyi gondoskodásra van szükségük, de az nem árt, ha bizonyos oltásokat megkapnak. Ezzel együtt mindennap szánjunk időt arra, hogy alaposan ellenőrizzük őket. Így nem kerülheti el a figyelmünket még a legapróbb olyan rendellenesség sem, ami betegség előjele lehet. Előfordulhat, hogy az állat kevesebbet eszik, mint máskor, vagy a szokásosnál nyugodtabban viselkedik. Lehet, hogy az ürüléke változik meg, vagy a légzése válik hallhatóvá. Ha ezeket a jeleket idejében észrevesszük, nagyobb eséllyel lesz sikeres a gyógykezelés. A fertőzések számos úton terjedhetnek, ezek közül egyesek feltűnőbbek, mások nehezen észrevehetőek. Az almozásra különösen figyeljünk oda, mert a nyulak fogékonyak a légzőszervi megbetegedésekre. A szénának tisztának és amennyire lehet, pormentesnek kell lennie. A ketrec padlózatát tartsuk tisztán, mert a felhalmozódó hasz­nált alom bomlásakor ammónia keletkezik, ami megtámadhatja a nyúl légzőszervrendszerét, megkönnyítve a fertőzések behatolását. A táplálék mindig legyen friss, ne engedjük a ketrecben megromlani, bepenészedni. A rovarokat, különösképpen a legyeket odavonzza a piszkos környezet. A fül kisebesedése, viszketése atkára utal, a csupasz bőrfelületek vemhességet vagy gombás fertőzést jelezhetnek, de azt is jelentheti, hogy az állat verekedett. Ellenőrizzük az állat hátsó fertályát: az összetapadt szőr vagy a szokatlan állagú ürülék hasmenésről árulkodik. A hátsó lábak alsó része is elfertőződhet. Ne hagyjuk túl hosszúra nőni a karmokat. A fogak letörhetnek, vagy más okokból kurtításra szorulhatnak. Az orr váladékozása, az erőltetett levegővétel légzőszervi betegség jelei. A szem megsérülhet, vagy fertőző betegség, például myxomatózis támadhatja meg.A nyulak megbetegedéseit számos olyan jel kíséri, melyeket rendszeres ellenőrzés során könnyen észrevehetünk.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.10.18. 14:39:10 |
Kokcidiózis Ellenőrizzük a baromfiállományt, hogy nem ütötte-e fel fejét a kokcidiózis. Erre a bántalomra a vércsíkos ürülék s a csirkék bágyadtsága hívja fel a figyelmet. A betegség nemcsak rontja a takarmányfelszívó képességet, hanem jelentős vérzéseket is okoz a béltraktusban. Számos gyógyító készítmény van forgalomban. A legeredményesebb védekezési mód mégis a higiénia, az alapos takarítás. Téliesítsünk Egyre hűvösebbé válik az idő. Érdemes téliesítenünk a sertésólakat, hogy hízóink komfortosabban érezzék magukat. Egyszerű megoldásokat válasszunk, például a kifutót borítsuk fóliával, a zárt ólat pedig szalmabálákkal vagy kukoricagóréval rakjuk körül. A fóliaborításnak megvan az a hátránya, hogy megnövekszik a páratartalom, ezt azonban gyakori szellőztetéssel csökkenthetjük. Telepítsünk gyümölcsfát A facsemeték beszerzése során részesítsük előnyben a jellegzetesen házikerti fajtákat. A kis és a nagy téli araszoló tavaszi kártéte­lének megakadályozása céljából érdemes gyümölcsfáink törzsére ún. hernyóenyves öveket erősíteni. A fatörzsön felfelé mászó állatok így nem jutnak el a koronaszintbe, s nem tudják lerakni a tojásaikat. A hernyóenyves öveket a lepkék rajzásának befejezéséig – november végéig, december elejéig – hagyjuk a fákon, aztán égessük el. Ne mossuk a tojást! Ősszel, különösen esős időben könnyen piszkosak, sárosak lesznek a tojások, ha egyáltalán tojnak a tyúkok.Legegyszerűbb megoldásnak az látszik, ha ezeknek megmossuk a héját. Ám ettől a tojás könnyen megromolhat, ugyanis a művelettel ledörzsöljük a védőréteget, a trágya és a sár pedig elkenődik rajta. Az ilyen héjon gyorsabbá válik a légcsere, apad a tartalma, és a behatoló fertőzések következtében megromlik. Azaz nem a piszkos tojást kell tisztogatni, hanem meg kell akadályozni a beszennyeződést. Ebben alapvető, hogy a tojófészkeket rendszeresen takarítsuk, de arra is oda kell figyelnünk, hogy a kifutó is tiszta legyen.
Házunk tája Ültessünk diófát!
| 2010.10.18. 14:36:56 |
Érdemes minél több diófát telepíteni. A legcélszerűbb oltott diócsemetéket ültetni, de ezek beszerzése elég költséges dolog és nem is állnak mindenhol rendelkezésre.Ezért hasznos jól termő, egészséges fákról származó diót csíráztatni. Ez oly módon történik, hogy a diókat nyirkos homok közé rétegezzük, és az edényt mérsékelten meleg helyen – raktárban, kamrában, fűtetlen előszobában – tartjuk. Tavaszig kicsíráznak, és akkor ki lehet ültetni őket a kertbe, a feleslegnek pedig minden szomszéd és barát örülni fog! A két-hároméves csemetéket a vállalkozó szellemű kertészkedők maguk is beolthatják, illetve beszemezhetik nemes fajtákkal.
Házunk tája Komposztáljunk
| 2010.10.18. 14:32:59 |
A lombhullató növények, fák és bokrok levelei értékes, szerves anyagokat tartalmaznak, ezért a lombot ne égessük el a kertből, hanem helyben hasznosítsuk. A vadgesztenye és a diófa kivételével a kerti növények lombjából kiváló komposztot lehet érlelni. A levelek gyorsan elrothadhatnak és jelentős mennyiségű humuszt képeznek. Az egészséges lombot fel lehet használni a virágágyak és a veteményes ágyások talajának a takarására, de be is áshatjuk a földbe, ahol ugyancsak gyorsan elbomlik. Különösen, ha egy kevés nitrogéntartalmú műtrágyával elősegítjük a rothadási folyamatot.A lehullott levelek ne heverjenek hosszú ideig a gyepen, mert alattuk a fű kipusztul! Összesöpörve egy részét terítsük a bokrok alá, ahol jó búvóhelyet nyújtanak a téli álmukra készülő sündisznónak, a békáknak és a gyíkoknak.
Házunk tája A beltéri kertészkedés
| 2010.10.18. 14:27:24 |
A beltéri kertészet célja alapjában véve az, hogy megvédjük a növényeket a kemény téli időjárástól. Az ilyen növénytermesztés nemcsak hobbi, hanem jó módja is annak, hogy kellemes légkört teremtsünk a házban, és tápláló eledelt biztosítsunk a családnak. Szükség van egy pár alapvető dologra, mielőtt hozzáfognánk. Ne feledjük, hogy gondoskodnunk kell jó tápanyagról és trágyáról, megfelelő vízelvezetésről, nagy helyről, valamint szellőztetésről, ezenkívül a növényeknek szükségük van napfényre. A talaj az elsődleges közeg, ahonnan a növények felszívják a tápanyagot. Jó vízelvezetésűnek, emellett omlósnak és tápanyagokban gazdagnak kell lennie. A fiatal palántákat általában egyenesen a kertbe ültetik el, de vannak, akik inkább magot használnak. Elég sokat kell elvetni, mert a magokból kevesebb életképes palánta lesz. A beltéri kertészkedés elkezdéséhez ajánlott bazsalikomot, rozmaringot, aloe verát, mentát és kakukkfüvet használni. A növényeket fajtánként elkülönítve termesszük. Az edénynek, amelyekbe elültetjük őket, legalább 15 cm mélynek, a talajnak pedig többrétegűnek kell lennie. Az aljára kavicsot kell tenni, azért, hogy biztosítsuk a megfelelő vízelvezetést. Fölé durva homokot kell szórni. A következő rétegnek homokból és finom kavicsból kell állnia. A homokos réteg fölé szerves trágyát tegyünk, ami gazdagítja a talajt. A felső réteg általános földből áll majd. Ne töltsük színültig, három cm kell az öntözéshez.  A szerves trágya a legjobb trágya, amit a belső kertészetben használhatunk. Ez ugyan lassan bomlik le a földben, de hosszú távon hatékony a növény táplálásában. A mész is hozzájárul az egészséges növekedéshez. Öntözzünk szükség szerint, nem ajánlatos csordultig tölteni az edényt. A túl sok víz talajerózióhoz és a tápérték elfolyásához vezet, ugyanakkor növeli a nedvességet, kedvező környezetet teremtve a kártevők növekedéséhez. Ha a levelek elkezdenek sárgulni, az a túl sok víz jele. Figyeljünk oda, hogy a folyadék ne legyen túl hideg. A talaj hirtelen hőmérsékletváltozása akadályozhatja a növény fejlődését.  A cserepekbe ültetett növényeket ajánlatos az ablakpárkányra tenni. Máshol is elhelyezhetjük őket, csak az a fontos, hogy elegendő napfényt kapjanak. A benti levegő páratartalma jóval magasabb, mint a kintié, ezért a kártevők inkább ezeket támadják meg. A levelek hátoldalán jelennek meg, legtöbbjük kiszívja a tápanyagot. A növények lemosásával el lehet távolítani őket. KISZó-összeállítás
Házunk tája Vigyázat: mustgáz!
Szerző: | 2010.10.18. 14:18:44 |
A szőlősgazdák, kis- és nagybani termelők pincéiben már javában érik az új bor. Sokan mennek be ilyenkor a helyiségekbe, hogy ellenőrizzék, rendben zajlik-e a must erjedése. Csakhogy  ilyenkor felettébb veszélyes  a pincébe lemenni. A miértre Mátyás András nagyberegi borosgazda a következő jó tanácsokkal szolgál: – A must erjedése során olyan gázok szabadulnak fel, amelyek nehezebbek a levegőnél, így a föld közelében terülnek el. A sajnálatos  balesetek a szakértelem hiányára, valamint az emberi figyelmetlenségre vezethetők vissza, ugyanis sokan nem veszik komolyan a veszélyt. És mivel színtelen, szagtalan gázról van szó, későn kapcsolnak. Megfelelő szellőzés kialakításával, valamint a hordók nagy térben történő elhelyezésével elkerülhető, hogy felhalmozódjon az erjedés közben keletkező szén-dioxid. A nagy pincészetekben ritka az ilyen jellegű baleset, mivel    biztonsági berendezésekkel is fel vannak szerelve. – Miként előzhető meg a baj? – A szén-dioxid-koncentráció ellenőrzésére a szakértők a rég bevált hagyományos módszert javasolják, vagyis amennyiben erjedő must van a pincében,  magunk előtt botra erősített, derékmagasságban tartott gyertyával tanácsos lemenni. Ha a gyertya elalszik, azonnal el kell hagyni a helyiséget. – Mi a teendő, ha szerencsétlenséget észlelünk? A mustgáz-mérgezést szen­vedő embereket csak a tűzoltók tudják biztonsággal, légzőkészülék segítségével kimenteni. Óvatosan kell eljárni, amennyiben segíteni kívánunk valakinek, ugyanis gyakran előfordul, hogy a segítő személy is rosszul lesz, amikor lehajol a már földön fekvőhöz, és  beszívja a gázt. B. Cs.
Házunk tája Jó fa + jó munka = jó hordó
| 2010.10.11. 19:13:42 |
Sütő Lajossal, Beregúj­falu polgármesterével beszélgetve a régi mesterségek kerülnek szóba. Molnár Ferencet említi, aki még mindig űzi a kádármesterséget. A további szószaporítást megelőzendő pedig az érintetthez invitál. Mint kiderül, maga Molnár Ferenc sem szereti a sok beszédet. Ám néhány szóval sokat tud mondani. A hordókészítés tudományát még az édesapjától tanulta. A nagyapja és a nagybátyja is ezzel foglalkozott, ám a fiától – aki biológia szakos főiskolás – sem áll távol a szakma. – A fiam nemrég készített egy öt literes csobolyót – mondja. – Én hozzá se nyúltam, csak néhány tanácsot adtam. Az interneten utánanézett, milyen szerszám kell az elkészítéséhez, és azt is megcsinálta. A beregújfalusi kádár felmenőihez hasonlóan a tölgyfára esküszik. Abban születik a legfinomabb bor. Pálinkának viszont az eper- és az akácfa alkalmas, bár a tölgy is szép színt ad a nedűnek. Ő maga olyan hordót készít, amilyet az ügyfél akar. Igaz, jegyzi meg, mostanában kevesebb kliens kopogtat be. Nem szőlőtőkéből lett kevesebb a Bereg-vidéken, hanem a terméséből. Három megrendelése volt a nyáron, kettő Kijevből. A keze munkája elkerült Oroszországba, Csehországba és Olaszországba is. Érdekes módon minél messzebbről jön az igény, a legtöbb esetben annál kisebb az űrméret. A határon túliaknak 15–20 literes csobolyókra van szükségük. – Ha kell, ezer literes hordót is készítek. Csak hát egyelőre nem kell – mondja. – Nem könnyű mesterség ez. A jó fából is csak jó munkával lesz jó hordó. Ehhez pedig hozzáértés szükséges. No meg persze idő. Már a régiek is úgy számolták, hogy ahány centiméter vastag a donga, annyi évig kell a fának száradni. Bár amikor a belsejét tüzeljük ki, akkor is szárad, de mégis azt mondom, a szükséges éveket be kell tartani. Persze, az sem mindegy, honnan kerül ki a dongának való, mondja Molnár Ferenc. Beregújfalu környékén a ligeti fa a legjobb, mivel domboldalon van. Amikor régen a helyi kádárok Moldáviába készítették az 50–100 hektós tárolóedényeket, onnan hozták a teljes mennyiséget. Még ma is akad az állományban hordónak va­ló, de egyre kevesebb. Az erdő közepét már „kinyírták”, csak az út mentén hagytak meg egy sávot – látnivalónak. – Egy 100 literest mennyiért készít el? – Kinek hogy! – mondja nevetve. – Ha jó barát az illető, egy kicsit másképp számolok. Amúgy a nagy hordóknál tíz hrivnya literje. A kisebbek esetében más a számítás: az öt-hat literes csobolyónál 50–60 hrivnyát kell letenni minden liter után. Ezek elkészítése ugyanis jóval babrásabb. A száz literes edényt egy hét alatt elkészítem, de a néhány literes kétszer ennyi ideig tart. – Nyilván a saját borát sem műanyag edényben tárolja. – Persze hogy nem. Bár manapság sokan ezeket részesítik előnyben, de én nem bízom bennük. A jó hordó ugyanis sokáig használható. Hogy meddig, az a gazdájától függ. Nekem van egy 150 literes, amit még a nagyapám készített. Ügyelni kell rá. Az új hordót legelőször is ki kell forrázni, ezt követően pedig, hogy sehol ne könnyezzen, meg kell tölteni hideg vízzel. Két-három nap után ki kell cserélni a vizet. Egy hetet kell várni, hogy bedagadjon. Ráadásul így a bort sem fogja meg a tölgyfa színe. Új hordót nem kell szódabikarbónával tisztítani, csak akkor, ha három-négy éve már használatban van. Molnár Ferenc keze alól egyébként káposztáshordók és kádak is kikerülnek. Amikor nem a kádármesterséget űzi, gazdálkodik. A szarvasmarhát most többre tartja a sertésnél, mert a tej hoz némi bevételt, míg a kismalacnak lement az ára. Korábban tenyésztett disznókat, csak hát amikorra megnőttek, s megették az egész termést, lement az áruk. Így hát váltott, mert a pénzt meg kell fognia. Sem neki, sem a feleségének nincs állása, a két gyermeke pedig tanul. Nem könnyű. Mégis állja a sarat. Tóth Viktor
Házunk tája Tényleg mindenevők a sertések?
| 2010.10.11. 19:11:32 |
A sertés napi táplálék­felvételi idejének szélső értékei 10 perctől (kizárólag abraketetés esetén) 9 óráig (kizárólag legelőn tartott sertések esetében) terjedhetnek. A nyújtott takarmányféleség függvényében a napi evési idő az említett értékek között helyezkedik el. Ha a takarmányt önetetőből vagy legelőn veszik fel, úgy az evési csúcsidőszakok reggel 6–9 és délután 15–18 óra között jelentkeznek. A növekedésben lévő süldők 1–2 rövidebb éjszakai étkezést is beiktatnak. Ha a sertés a táplálékát egy meghatározott időben és adagban kapja (pl. az élősúly 4 százalékát napi három részletben), ezt a takarmánymennyiséget úgy fogyasztja el, hogy az összes evési időszak 30–40 százalékában habzsolva eszik, majd a hátralévő időben (60–70 százalék) inkább csak nyalakodik. A közepes élősúlyú sertés az etetés kezdetén egy falásra nedvesített darából 50–60 g-ot vesz fel. Ha az egyik etetés alkalmával többet evett a szokott adagjánál, az kihat a következő evésre. Heti egy alkalommal célszerű egy fél nap szünetet beiktatni a takarmányfelvételben, ami jótékony hatású lehet a béltraktus pihentetésére és az étvágy növelésére. A hízósertések véghizlalásakor és a növendék tenyészállatok számára az étvágy szerinti etetés nem kívánatos túletetéssel járhat. A reggeli és délutáni időszakokban megfigyelt táplálkozási csúcsokkal jellemezhető evési ritmus úgy tűnik, a faj szempontjából nem lényeges, nem az állatok belső igényéből fakad. A táplálékfelvétel idejének más módszerrel történő szabályozása nem vezet a teljesítmény csökkenéséhez. A sertés képes arra, hogy egy meghatározott tér-idő szerkezetet felépítsen, és az előírt napi időbeosztáshoz alkalmazkodjon. Az etetéssel járó, vagy azt kísérő rendszeresen visszatérő események, az ajtócsapkodás, vagy az istállóban lévő tárgyak  által keltett zaj képesek az evést a megszokott ritmustól eltérő időben is kiváltani. Az állat belső – már kialakult – ritmusának figyelembevételével az ilyen gondozással és az etetéssel összefüggő munkafolyamatok által keltett zajok időpontját azonban szigorúan be kell tartani. A sertésfélék közismerten mindenevők. A vadsertés élelem palettája rendkívül gazdag. Elfogyasztja a bogarakat, a hernyókat, a madarak tojásait, a békákat, madárfiókát, nyúlfiókát, gyümölcsöt, leveleket, füvet, gumósokat, gyökereket, a dögöt és még a humuszt is. A vad- és házisertés ízlése elvileg azonos. A takarmányok ízét a sertés bevésődés-jelleggel megszokja, rögzíti. Éppen ezért a takarmány-összetétel változtatása, új komponens bevezetése táplálkozási zavart okozhat. Az új termékre való átállás, annak megszokása meghatározott időt vesz igénybe, ami átmeneti visszaesést okoz a súlygyarapodásban. Egyedüli kivételt az édes ízű adalékok képeznek. A cukor- vagy szacharin-kiegészítés pozitívan befolyásolja a takarmányfelvételt. A kiegészítők alapvető hatást gyakorolnak a sertés ízérzetére. Ismeretes például, hogy a sós íz a sertés számára kellemetlen. A nátrium szükségletén felüli só, vagy a sós halliszt etetése csökkenti a takarmányfelvételt. Az eledelhez kevert zsír 5 százalékos mennyiségig növeli, azon túl csökkenti az étvágyat. A különböző gabo­na­mag­vakat a malacok eltérő módon fogyasztják. A vizsgálatok szerint a kukoricával szemben előnyben részesítik a zabot. A különböző magvak preferencia sorrendjét a következőnek találták: búza, rozs, árpa, zab, bab, kukorica. Keverékként etetve a rozs 50 százalékos részarányig pozitívan befolyásolja a takarmányfogyasztást, míg önmagában gyorsabban visszautasítja a sertés. A nedvesített takarmányból többet fogyasztanak az állatok, mint a száraz darából. Utóbbi elfogyasztása 45–50 százalékkal több időt vesz igénybe, mint az azonos mennyiségű nedvesített takarmányadagé. A különböző mértékű vízmennyiséggel való kiegészítés következtében a takarmány szárazanyag felvétele akár ötszörösére is növekedhet. A sertés tehát a takarmányt alakja, szaga és íze szerint válogatja. A vad őséhez hasonlóan a házisertés is sokféle táplálékot fogyaszt. A háztájiban tartott sertés megeszi a konyhai hulladékot, főtt vagy nyers burgonyát, tököt, répaféléket, zöld pillangós növényeket, bizonyos gyomokat  is. KISZó-összeállítás
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.10.11. 19:10:29 |
A  behajtásról A régi gazdák mindig Szent Mihály napján hajtották be az állandóan kint levő gulyát, nyájat. Manapság pedig ilyentájt hagyják abba a legeltetést. Ekkor alaposan ellenőrizni kell az állatokat, hogy kiirtsuk az élősködőket, és kezeljük az esetleges sérüléseiket. A mindennapos kijáráshoz, s a legelő füvéhez szokott jószág az első napokban nyugtalan, különösen, ha kötött tartásban élő tehenekről van szó. Ügyeljünk arra, hogy a takarmányváltás átmenettel, fokozatosan történjék, hogy legalább ez ne viselje meg őket. Fő a tisztaság Az állatok tisztán tartásának legegyszerűbb és legalapvetőbb módja az almozás.Bőséges, tiszta almon tiszták maradnak a jószágok is. A szarvasmarha esetében ennek különösen nagy jelentősége van, mivel a tej minőségét is meghatározza, hogy szennyezett tehéntől nyertük-e vagy sem. Ne engedjük meg, hogy a farára, oldalára csimbókosan rászáradjon a trágya, mert az már csak az állat szőrével együtt jön le.
Házunk tája Trágyázás – ősszel
| 2010.10.11. 19:07:44 |
A talaj sokak számára valami nagyon egyszerű, magától értetődő eleme a környezetünknek. Ott van, járunk rajta, a szántó-vető emberek felszántják, a kertészek felássák – és annyi! Pedig a föld roppant bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer. A növények többsége – a vízi és a parazita növények kivételével – abból és azon él, innen veszi fel a növekedésükhöz és szaporodásukhoz szükséges tápanyagokat. A talaj táplálásának, trágyázásának legfontosabb időszaka az ősz. Mielőtt felásnák a fák és a bokrok alját, a kiüresedett virág- és veteményes ágyásokat, a talajba kell keverni a trágyákat. Ezek lehetnek szerves és műtrágyák. A legtökéletesebb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, amelyet azonban egyre nehezebb beszerezni. Helyette használhatunk érett komposztot, dúsított tőzeget, szárított marhatrágyát stb. Ezek a talaj termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot – a nitrogént, a káliumot és a foszfort –, valamint szinte az összes, ún. mikroelemet (magnézium, vas, kén, réz, szilícium, kalcium, bór) tartalmazzák. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a növényi test legtömegesebb elemét, a szént a zöld növények a levegőből veszik fel széndioxid alakjában.)A kálium- és foszfortartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért ezeket feltétlenül ősszel kell kiszórni, hogy feloldódva tavaszig eljussanak a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe! A nitrogéntartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal használjuk, ősszel csak annyit, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges.
Házunk tája Őszi lemosó permetezés
| 2010.10.04. 15:50:26 |
A szőlő- és a gyümölcsültetvényekben régóta ismert, fontos védekezés az őszi lemosó permetezés, ennek ellenére a lombhullás végén kevesen végzik el ezt a kezelést. A fás részek pusztulása a különböző kórokozók tevékenységének az eredménye. Ezek ellen megfelelő eredményt a mechanikai és kémiai védekezés összehangolásával lehet csak elérni. Ennek során a beteg ágrészeket, ágakat, fákat, tőkéket a lombhullás előtt meg kell jelölni, majd a tél folyamán ezeket le, illetve ki kell vágni. A sebzést sebkezelő anyaggal vonjuk be, hogy megakadályozzuk a további fertőzéseket. Az eszközöket fertőtleníteni kell, mielőtt azokat másik, egészséges tőkénél vagy fánál használnánk, mert ezeknek a betegségeknek a kórokozóit a leghatékonyabban éppen a művelő eszközökkel lehet terjeszteni.
Házunk tája Októberi teendők
| 2010.10.04. 15:44:54 |
Október a fokhagyma őszi duggatásának ideje. A fejet szedjük szét gerezdekre, és 4–6 cm mélyre, egymástól 6–8 cm távolságra duggassuk el. Az ideális sortávolság 35–40 cm. Az őszi fokhagyma nagyobbra nő, mint a tavaszi, és már júniusban fogyasztható. Szinte minden kertben található torma, sokszor ott is nő, ahol nem kellene. Ilyenkor bosszúságot okoz, pedig a lereszelt gyökérből készült savanyúság nagyon egészséges, főleg a zsíros húsok, kolbászfélék fogyasztásakor. Október, november folyamán szedjük fel az összes gyökeret. A 25–35 cm-es, ceruzavastagságú talpgyökereket tavasszal vagy még ősszel használjuk fel szaporításra. Ezekből a dugványokból jövő őszre szép, 30–40 cm hosszú, könnyen reszelhető, nem fás gyökereket kapunk. A szaporításra szánt dugványokat télre tegyük pincébe, nedves homokba ágyazva, és tavasszal ültessük el. A torma tápanyagigényes növény, ezért a mélyen forgatott talajt lássuk el érett istállótrágyával. Az őszi, nagyobb fagyok előtt, október végén szedjük fel a gyökérzöldségeket és a káposztaféléket. Az őszi és téli retek, a sárgarépa fagyérzékenyebb mint a petrezselyem. A hirtelen nagy lehűlés (–8, –10 fok) októberben ritkán, de azért előfordul, ezért figyeljük az időjárás-jelentést, mert ilyen fagy előtt a sárgarépát fel kell szedni. A fagyott sárgarépa ugyanis már nem tárolható. Október végén szedjük ki az összes többi gyökérzöldséget is. A kiásott gyökerek közül válogassuk ki a beteg, rágott egyedeket, a többiről szedjük le a leveleket, ne hagyjunk szárcsonkot, mert az növeli a tárolási betegségek esélyét. A pincében nyirkos homokba rakjuk el. A petrezselyem gyökere tűri a fagyokat, de gondoljuk meg, hogy a földben hagyjuk-e, mert tél folyamán a fagyos, hóval fedett talajból nem mindig tudjuk kiásni. A petrezselyem és zeller zöldjét érdemes szárítani. Most a legkedvezőbb az idő az örökzöldek ültetésére. Lassan a faiskolák is kezdik kiszedni földlabdásan. Ezek ára jóval kedvezőbb, mint a konténerben nevelt társaiké. Teraszon edényes növényként gyakran tartanak különféle kecskerágókat. Ezeket nézzük át alaposan, és ha fehér apró lepedék van rajta, akkor legjobb kidobni, mert már annyira ellepte a pajzstetű, hogy nem érdemes erős szerekkel permetezni és kockáztatni a fertőzési góc tovaterjedését. A fagyalt gyakran ellepik az atkák, ez csak a levelek zsugorodásából, a növekedés leállásából, kisebb, ritkásabb hajtásokból állapítható meg. Felszívódó rovar- és atkaölő szerekkel védekezzünk ellenük.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.10.04. 15:43:27 |
Ülepítsük a  mustot! Sokkal tisztább ízű, finomabb illatú és zamatú lesz a borunk, ha a mustot préselés után hordóban ülepítjük. A szőlőlébe ugyanis sok zavarosító részecske, talaj, héj és törkölyrész, illetve akár növényvédőszer-maradvány is kerülhet. Az ezektől megtisztított must lassabban és egyenletesebben erjed, nem melegszik túl, és kisebb lesz az erjedési alkohol-, illat- és zamatanyag-veszteség is. A már tiszta folyadékot 12–24 órai állás után fejtsük át. Változatos étrend A rossz idő beállta előtt gyűjtsük össze és szakszerűen raktározzuk el állataink télire szánt takarmányát.A csöves kukoricán, kukoricaszáron, lucerna- és fűszénán kívül még sokféle zöldet és gumós növényt is felhasználhatunk, amelyek változatossá teszik a téli étrendet. A tök a fagyok beálltáig eltartható, s ha nincs rá más mód, a szabadban, vékony szalmaréteggel fedve is tárolhatjuk. Karotin- és olajtartalma miatt különösen értékesnek számít, s nyersen vagy megfőzve is adhatjuk az állatnak. A répafélék – cukor-, takarmány- és sárgarépa – magas táp- és vitamintartalmuk miatt szintén nélkülözhetetlenek.
Házunk tája Tápok, koncentrátumok, takarmányok
| 2010.10.04. 15:39:12 |
A jó gazda a háztájiban nevelkedő jószágait igyekszik a legjobb takarmány­nyal ellátni. Erre ősszel is oda kell figyelni, hiszen az állatoknak ilyenkor is nagy szükségük van bizonyos vitaminokra. A különböző tápok, koncentrátumok ma már szinte elengedhetetlenek. A beregszászi Pufler Béla éppen ezek forgalmazásával foglalkozik. – Tulajdonképpen a rokonság forszírozta a dolgot. Mivel ketten is csibekeltetésből próbálnak megélni, jött az ötlet, hogy valakinek koncentrátumot kellene szállítani – mondja. – Érdekes módon korábban ezzel a beregszásziak egyáltalán nem foglalkoztak. Most már többen is belevágtak az üzletbe.  A vállalkozó elmondta, a tápok mellett mindenféle szemes terményt árul, sőt, a jószágoknak való sót is. Két-három éve nagy igény van az Abomix által gyártott kész nyúltápra, valamint a tojótápra. Újdonságként a tíznapos kortól adható prestarter malactápot forgalmazza. Ezt a kismalac már 15 napos korában ízlelgeti, ami nagyban elősegíti a fejlődésben. Arra a kérdésemre, hogy éppen mi a legkelendőbb, a vállalkozó elmondta: szezonja válogatja. Ilyenkor, ősszel a prestarter számít kapósnak. Aki komolyan veszi a dolgot, az nem spórol vele, hiszen a malacon már 2–3 hét alatt nagyon sokat segít. Ezenkívül a tojótápot is sokan keresik. – Egy időben fürjeledellel is foglalkoztam – folytatja. – Volt a városban egy vállalkozó, aki ilyen madarat nevelt, de azt nemigen vásárolták az emberek. Először is magas az ára, másodszor, csak 200 grammig nő meg, ezért nehéz az értékesítésük. Nálunk, Kárpátalján nincs is rájuk igény, nem úgy, mint a hágón túl, ahol egyes telepeken ezerszámra nevelik. Egyébként nemigen tudunk fejlődni. Munkásokra lenne szükség, de sajnos nincs, aki zsákolásból szeretne megélni. Úgy terjeszkedem, hogy magam hordom ki a termékeket. Ellátom Kovászót, Benét, Oroszit, Nagypaládot. Mi magunk daráljuk a szemeseket, állítjuk elő a kombinféléket, saját fantázia szerint. Sokszor én ajánlom a gazdának, hogy mi is lenne jobb a jószágnak. A gazdasszonyokat például nagyon nehéz rászoktatni a tojótáp használatára. Egy-két kiló után elvárják, hogy a tyúk „öntse” a tojást. Pedig ez nem megy ilyen gyorsan, legalább 15–20 napig kell folyamatosan etetni a tyúkokat, hogy észrevehető legyen a változás. A szarvasmarha-tartóknak bátran tudom ajánlani a téli szezonra a tejnövelő koncentrátumot. Ki van próbálva. Senki sem hinné el, hogy folyamatos használat esetén mennyivel nő a tejhozam. Sajnos sokan még nem tudnak róla, de aki kipróbálta, az esküszik rá. – Egyre többször hallani, hogy a gyümölcsök, zöldségfélék növekedését és beérését „kémiával” próbálják meg serkenteni. Mi a helyzet a jószágnak szánt tápokkal? – A hirtelen felhizlalt sertésnek a húsa sokkal rosszabb minőségű, mint azé, amelyik természetes takarmányon fejlődik. Nálunk úgy a malacok, mint a szárnyasok esetében csupán az indítótáp tartalmaz olyan elemet, ami segíti a gyors növekedést. A süldőknek szánt eledelben már csak kis mennyiségben, a hízótápban pedig egyáltalán nincs ilyen. Ezek mind természetes anyagok, „kémia” egyetlen tápunkban sincs. A tápot napraforgóval, esetleg szójával vagy halliszttel kell hígítani, mondta el Pufler Béla. A legideálisabb a 25 százalékos arány, amit ők is alkalmaznak. Kereskedésében minden táp egy árban van. Az indítótáp nagyon drága, viszont a hízóknak szánt már jóval olcsóbb, így az átlagárat vette figyelembe, mindegyik kilója öt hrivnyába kerül. De ha azt kérdezné tőle, hogy miből él, a válasz az lenne: a csirketápból.  Az egész évi kereset nagy részét ugyanis a baromfi teszi ki. Hegedűs Csilla
Házunk tája Szeptemberi teendők a kertben
| 2010.09.20. 15:37:57 |
A téli kelkáposzta magját most vessük el, majd kb. hat hét múlva palántázzuk. A lényeg, hogy a fagyokig még pár hét legyen a meggyökeresedésig. Őszi retket vethetünk októberi szedésre. Ezenkívül a spenót és sóska magja is földbe kerülhet még. A póréhagymát fokozatosan töltögessük fel. Mivel igen erősen fagytűrő növény, hidegebb teleken sem fagy ki. A téli alma és körte szüretelésének is itt az ideje. Mivel utóérő, ezért a fogyasztási érettség előtt kell leszedni, hogy addig fokozatosan érje el a fajtára jellemző színt, ízt, állományt. A szedési érettség megállapításánál vegyük figyelembe, hogy a fajtára jellemző nagyság és szín kiala­-kult-e, a magja barna, könnyű csavarással leválasztható a termőnyársról. Általában az érettebben szedett gyümölcs kevesebb ideig tárolható, viszont ha túl éretlenül szedjük sohasem lesz olyan jó ízű. Az ideális tárolótér a plusz egy-két fokos és 85–90 százalékos páratartalmú legyen. A kertben ezt nyilván nem tudjuk elérni, de megközelíthetjük, ha ennél melegebb idő esetén éjjel szellőztetünk, nappal zárva tartjuk az ajtót és ablakokat, hideg időben pedig fordítva. (A korszerű, úgynevezett szabályozott légterű tárolóknál még a levegő oxigén-széndioxid tartalmát is szabályozzák.)    Csak teljesen hibátlan gyümölcsöt tároljunk! Az Alexander körtét még kemény állapotban kell leszedni és pár hét múlva lesz fogyasztható. Addig hűvös, száraz kamrában lehet tárolni. Jó, ha papírba csomagoljuk, hogy ha egy megrothad, a többi ne fertőződjön tőle. De kapjanak levegőt. Télig semmiképp nem marad meg, mert nem téli, hanem őszi körte. Tehát csak 1–2 hónapig tárolható. Ha már teljesen beszíneződött és még kemény akkor kell leszedni. Fokozatosan csökkentsük fás szárú növényeink vízadagját, hogy felkészülhessenek a lombhullásra. Ugyanez vonatkozik a gyepre is, melyet nyírjunk ritkábban és hagyjunk kicsit hosszabbra.Az elvirágzott kardvirág gumóit szedjük fel, tisztítsuk meg a földtől, válasszuk le a kis gumókat. A szárat vágjuk tíz centiméterre és száraz, szellős helyen tároljuk, de csak az egészségeseket.
Házunk tája Néhány szó a kukoricáról
| 2010.09.20. 15:35:47 |
A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, amikor a szemek nedvességtartalma 30–36 százalék körül van. Ez előtt azért nem célszerű, mert a szemek tápanyagtartalma még nem alakult ki, rosszul morzsolhatók, ezért nagy a szemtörés aránya. A megkésett betakarítás sem kedvező, a nagyobb mérvű szárdőlés miatt nő a betakarítási veszteség, és erősen csökken a szár takarmányértéke is.A silókukorica betakarítási ideje is több tényezőtől függ. Ezek közé tartozik a tenyészidő, a vetésidő és az érettségtől függő szárazanyag-tartalom. Ha tejes-viaszérésben – kisebb (20–25 százalék) szárazanyag-tartalommal – takarítjuk be, nagy lesz a zöldtermés, de kevesebb lesz a keményítőérték, vagyis kisebb takarmányértéket képvisel. A kukoricaszár felhasználása sokoldalú. Takarmányozásra is alkalmas, de almozásra és fűtésre ugyancsak használható.
Házunk tája Fontos az őszi szántás
| 2010.09.20. 15:33:16 |
Az ősszel betakarított növények után az őszi alapozó talaj-előkészítés eszközét és módját a szármaradványok tömege határozza meg. Kukorica- és napraforgószárat aprítás nélkül ne szántsuk be a talajba, mert a szármaradvány hátráltatja és nehezíti a tavaszi magágy-készítést, elhúzódik a cellulózbomlás, és ez csökkenti a tápanyag-szolgáltató képességet, valamint a növényvédelem szempontjából is hátrányos! Szárzúzás és aprítás után kell kiszórni az alaptrágyákat, és még aznap vagy legkésőbb másnap kerüljön sor a szántásra! A kukorica- és napraforgógyökereket, továbbá az 5–15 cm-es szárcsonkot rendszerint csak mélyebb szántással lehet aláforgatni. Ezek a fás szárú, nehezen bomló gyökérrészek is befolyásolják a következő év termését, ezért tárcsával a termőréteg felső harmadát, a gyökeret, a szárcsonkot és a kiszórt műtrágyát aprító-keverő munkával a talajba sekélyen dolgozzuk be, hogy az ezt követő őszi szántás minősége minél kifogástalanabb legyen! A tavaszi vetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi szántás (20–25 cm-ig) vagy az őszi mélyszántás  (25 cm-nél mélyebb). Az őszi szántás mélységét az aprított szár vagy istállótrágya tömege, az altalaj tömöttsége, pórusviszonyai szabják meg. Lejtős talajon a lejtőre merőlegesen vagy azt megközelítő irányban szántsunk! Cukorrépa, burgonya és gyökérzöldségfélék betakarításakor, amikor a gyökértestet, gumót kiemeljük, a talajt 15–30 cm között megmozgatjuk, ami egyben talajmunka is. Ezt követően a sorokra keresztben végzett mélyebb tárcsázás azonos értékű lehet az őszi szántással.A művelt termőréteg alatt 20–30 cm-nél mélyebben a csapadékvíz, a gépek kerekei, az eketalp stb. tömö­rítenek, a talajszerkezetet részben rontják, a kapillárisokat megszüntetik. Mindezek a téli csapadék befogadását, tárolását, a növények gyökerének kifejlődését akadályozzák, és az altalajból a növények sem jutnak elegendő vízhez. Ezen középmély-, mély- vagy altalajlazítással segíthetünk, amire 30–45 cm-ig közép­mély lazítók, tárcsák, kombinált lazítók alkalmasak. Fontos, hogy az elmunkálás aprító hatása ne rontsa az őszi és téli csapadék befogadását, ugyanakkor a talajszerkezetet se rombolja.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.09.20. 15:31:21 |
Mikor főzzük a szilvalekvárt? Érett szilvát szedjünk. Lekvárnak a kissé töp­pedt a legalkalmasabb. A szilva nem utóérő, mint ahogy a szőlő sem, ezért találkozhatunk a boltokban gyakran ízetlen, féléretten leszedett termésekkel. Az érettekből viszont éppen ezekben a napokban nagyon finom lekvár főzhető. Még mindig permeteznünk kell  Vizsgáljuk át alaposan gyümölcsfáinkat. A birs-, a naspolya- és kései alma-, illetve körtefákat még mindig permetezzük almamoly és pajzstetű ellen. Dugványozzuk a muskátlit A muskátli dugványozással történő szaporítása augusztus és szeptember hónapban végezhető el.Az anyatőről leválasztjuk a rövid oldalhajtást, az alsó 1–2 levelet eltávolítjuk, majd cserépbe vagy tejfölös pohárba rakott termőföldbe 1 cm mélyre dugjuk, megnyomkodjuk és beöntözzük.
Házunk tája Rés a pajzson - rágcsálók a ház körül
| 2010.09.20. 15:27:44 |
Sokan úgy gondolják, hogy a patkányokkal, egerekkel együtt kell élnünk, teljes kiirtásukra nincs esély. Márpedig amíg rágcsálók mozognak az állattaink körül, addig biológiai biztonságról, hatékony szalmonella-mentesítésről nem beszélhetünk. A megtelepedett rágcsálók kártétele eltérő. Zavaró hatásukon túl jelentős gazdasági veszteséget okoznak. Rágásukkal számottevő mértékben károsíthatják a műszaki berendezéseket, a takarmányt, tárolt terményt, a vetőmagot. Ürülékükkel, vizeletükkel ezek többszörösét szennyezik be, amely így használhatatlanná válik, illetve állategészségügyi kockázatot jelent. Mozgásukkal, ürítésükkel fertőzési gócokat hoznak létre, tönkretéve a legprecízebb fertőtlenítést is. Az egerek elsősorban a szalmonella, a baromfipestis, a száj- és körömfájás, a mastitis, a juhok orba­gó­­-     c­sossága, a patkányok (vándorpatkány) a leptospirózis, a toxoplazmózis, a trichi­nellózis, az enterális betegségek és a trópusi patkánybolha köztigazdájaként a humán pestis terjesztésében játszanak kulcsszerepet. Ezeket a rágcsálókat rendkívüli szaporaság jellemzi, a patkányok például számukra megfelelő körülmények között évente 600–800, az egerek 800–1000 utódot is világra hozhatnak. Szaporodásuk elsősorban a fész­kelőhely zavartalanságától és a rendelkezésre álló táplálékmennyiségtől függ. Ezeket a tényeket a biológiai védekezésben használhatjuk ki. A rágcsálók elleni védekezést magunk is elvégezhetjük. Bizonyos alapszabályokat azonban, mindkét esetben be kell tartanunk. Legfontosabb, hogy a védekezés tervszerű legyen és a felmérés, megelőzés, irtás, fenntartás négyesére épüljön. • A védendő telep felmérése során állapítsuk meg a kártevő fajtáját, a gócok, fészkek elhelyezkedését, a fertőzöttség mértékét, a lehetséges bejutási pontokat. • Megelőzésként szüntessük meg a táplálékforrásokat (pl. kiszóródott takarmány), a lehetséges fészkelő helyeket (szeméthalmok, gazos területek), javítsunk a zárt épületek valódi zártságán (ajtók, ablakok, csatornafedél stb.). Ezek az intézkedések a megszülető populáció számát nagyságrendekkel redukálják (biológiai védekezés). • Az irtást folyamatosan kell végeznünk. Az irtószert mindig megfelelően feliratozott, zárt csalétekkihelyező ládákba helyezzük ki. Az etetődoboz védi a kihelyezett csalétket, biztonságot nyújt az állatnak a táplálkozáshoz. Az ősztől tavaszig tartó szezonban, illetve jelentős fertőzöttség esetén hetente, később kéthetente végezzünk ellenőrzést. A fogyás jelzi a fertőzöttséget, illetve a gócpontokat. A rágásnyomból a rágcsáló fajára is következtethetünk. A megrágott darabokat is el kell távolítani, hogy egyértelmű legyen a friss rágás a következő ellenőrzésnél. Hatékonyak csak úgy lehetünk, ha a rágcsálók előtt mindig van csalétek. • Az évi néhány irtás nem elégséges, ily módon maximum a rágcsálóállomány gyérítését és nem a teljes mentességet érhetjük el. A mentes állapotot később folyamatos irtószer-kihelyezéssel és a prevencióban leírtak betartásával tudjuk fenntartani. Irtószer-vásárláskor célszerű nem vagy kevésbé szóródó, a nedves, párás időnek is ellenálló pépes, illetve paraffinos termékeket választani. Magyarországon a szabadforgalmú termékek mindegyike a véralvadás gátlásán alapul (a legelterjedtebb hatóanyagok a bromadiolon, a difenakum és a brodifakum), késleltetett hatásuk fontos a rendkívül óvatos patkányok táplálékkal szembeni bizalmatlanságának kijátszásában, illetve a termékek felhasználásának biztonsága szempontjából, mivel véletlen fogyasztás után (gyerek, kutya) van idő az ellenszer (Konakion inj.) beadására. KISZó-összeállítás
Házunk tája Kertünk szerves hulladékai és a komposzt készítése
| 2010.09.13. 14:51:11 |
Közeledünk a vegetációs időszak végéhez. Megkezdődik a levelek hullása. Érdemes átnézni növényeinket, és a beteg, sérült, esetleg rovarral fertőzött ágrészeket lemetszeni. A szeptember végi időszak az egyetlen, ami ideális például a dió metszésére. Jó tudnunk, hogy más időpontban nem szabad a diófához ollóval, illetve fűrésszel még közeledni sem, mert olyan erős a gyökérnyomása, hogy a seben keresztül literszám veszti el a nedvét. Ősszel nagyon sok szerves hulladék gyűl össze. Ezek nagyobb része a legtöbb kerten belül megsemmisítésre kerül. Kevesen foglalkoznak azzal, hogy e szerves hulladékokat kis munkával és odafigyeléssel hasznosítsák. Kiváló komposztot készíthetünk a lehullott lombból, virágokból, gyümölcsből, esetleg konyhai hulladékokból. Mindenféle szerves anyag komposztálható. A komposzt készítéséhez az összegyűjtött anyagokat 1,5–2 méter széles, 1 méter magas prizmákba rakjuk, úgy, hogy minden 20 cm-es réteg fölé 10 cm vastagon jó kerti földet teszünk. Ha szükséges, öntözzük meg a komposztálandó anyagot, erre azért van szükség, hogy a bomlás mihamarabb elinduljon. Az elkészült prizma tetejére ismét földet teszünk, a közepére pedig árkot húzunk, hogy a csapadékvíz beszivároghasson. Aki komposzttelep készítésén gondolkodik, mindenképpen vegye figyelemben, hogy annak árnyékos helyen kell állnia. A prizmát évente legalább kétszer meg kell forgatni, de ajánlatos 2–3 hónaponként. Ekkor öntözzük is meg. A komposztálandó anyagok közé, amennyiben az például őszi falomb, ne kerüljön vadgesztenye vagy diófalevél, mert ezek növekedést gátló anyagot tartalmaznak. Beteg lombot ne komposztáljuk. Javítható a minőség, ha elkorhadt melegágyi, vagy más szerves trágyát keverünk a komposzthoz. Ügyeljünk arra, hogy köveket, üveget, salakot, vasat, drótot vagy egyébb nem korhadó anyagot ne tegyünk bele. A gyom­mag­vakat ugyancsak kerüljük el. Ha mindent jól csináltunk, másfél év alatt érett komposztot nyerünk. Ekkor rostáljuk át és a teljesen földszerű anyagot akár melegágyi földnek is használhatjuk, vagy magvetések takarására, esetleg szerves trágyaként. Ezekkel egyrészt növényi tápanyagokat viszünk a talajba, másrészt a humusztartalmát is növeljük. Amennyiben fás szárú hulladékot szeretnénk kom­posztálni, (fanyesedék, szőlővenyige, rőzse stb.), azt komposzt gödörbe ássuk el. Ezek lebomlásához esetenként több évre is szükség lehet. Az apróbb ágakat szecskázzuk fel. Felhasználható az összegereblyézett, összeszáradt fű, amit már csak azért is érdemes eltávolítani a talaj felszínéről, mivel a pázsit levegőztetése ugyanolyan fontos, mint az öntözés, nyírás. Korszerű gépek segítségével a komposztálás könnyebben kivitelezhető. A komposztaprítók segítségével ledarálhatók az összegyűjtött gal­lyak, ágmaradványok stb. De forgalomban vannak különböző űrtartalmú komposztsilók is. Ezek könnyű, szétszedhető szer­­kezetek, amelyek úgyszintén megkönnyítik a komposztálást.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.09.13. 14:49:59 |
Ültessük  el  a tulipánhagymákat Tavasszal nyíló hagymások közül a tulipán hagymáit duggassuk el kijelölt helyükre. A lakásban hajtandó virághagymákat cserépbe tehetjük, de még hagyjuk őket egy darabig a szabadban. Üvegházban folytassuk a téli salátafélék vetését. Végezhetünk próbafűtést, hogy a rendszer hibáit még időben kijavíthassuk. Vessünk egynyáriakat Szeptember második felében szabadföldbe vetett egynyári mák, szarkaláb, körömvirág és katicavirág a következő évben lényegesen korábban virágzik, mint ha tavasszal vetnénk el. Ezen egynyári virágok fiatal növényei a telet jól viselik, amennyiben szélvédett helyre vetjük őket. A kelés után ne egyeljünk, ezt csak tavasszal tegyük meg. Idejében takarjuk az ágyást pl. fenyőágakkal. Vizsgálják  át  fáikat Fás dugványozáshoz az egresről és a ribiszkéről vágjuk le az érett vesszőket.Az alma- és körtefákat, birscserjéket vizsgáljuk meg, nincs-e rajtuk mézgás seb. Lisztharmatfertőzés esetén a megtámadott ágvégeket az egészséges részig vágjuk le és égessük el. Az áfonya ágait a termés leszedése után metsszük vissza.
Házunk tája Aktuális teendők
| 2010.09.13. 14:46:35 |
Gyümölcsösünkben ügyeljünk arra, hogy a raktározásra szánt körtét lehetőleg ne szedjük nedves, illetve a naptól túlságosan felmelegedett állapotban. A varas, moníliás, körtemoly hernyója által károsított, vagy valamilyen más egyéb úton sérült gyümölcsöt ne raktározzuk. Az ugyanis hamarabb romlik és elfertőzheti az egészséges példányokat is. Szedjük fel és semmisítsük meg a hullott gyümölcsöt. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük a kártevők és kórokozók áttelelésének lehetőségét. Zöldségesünkben megkezdődik a fokhagymaduggatás ideje. Mivel a hideget jól bírja, a szaporításra szánt gerezdeket már ősszel lerakhatjuk. Az őszi ültetésű gerezdek meggyökeresednek és tavasszal, mihelyt az idő fölmelegedett, mindjárt megindul növekedésük, így ezekből általában nagyobb termésre számíthatunk. Dísznövényeink esetében a  gyeppel rendelkezők valószínűleg már találkoztak olyan jelenséggel, hogy egy-egy kopasz folt jelenik meg a gyepen. Ezeket ilyenkor még fűmaggal bevethetjük, ami gondos locsolás mellett megerősödik, s szépen áttelel. Sziklakertünkben a  folyton nyíló rózsák hervadt virágait ajánlott levágni, ezzel elhúzhatjuk a virágzásukat egészen a fagyokig. Ha valaki még csak most szeretne sziklakertet, rakott falat építeni, akkor itt az ideje az előkészítésének, hogy az őszi és téli csapadék alaposan összetömöríthesse a földet a tavaszi beültetéshez. Ez lényeges, hogy valóban eredményes legyen az ültetés, és a sziklakert dísze legyen az udvarunknak.
Házunk tája Őszi munkák a zöldségesben
| 2010.09.13. 14:43:35 |
Ezekben a napokban sok a teendő a zöldségeskertekben. A gazdák ilyenkor szembesülnek egész évi munkájuk eredményével. Aki sikeres évet zárt, annak a legfontosabb teendője a szakszerű betakarítás és tárolás. A kora őszi időszak aktuális munkáiról Barkaszi Ferenc somi zöldségtermesztőt kérdeztük. – Közeleg a gyökérzöldségek és a téli káposzta betakarítási ideje. Vidékünkön meglehetősen kötött a talaj, ezért gyökérzöldségekkel nem nagyon foglalkozom. Termesztésükhöz leginkább homokos föld kell. Csak a szép egészséges gyökereket érdemes tárolni. Bármilyen csekély sérülésnél is fennáll a rothadás veszélye. A leveleket lehetőleg csavaró mozdulattal távolítsuk el. Ha ezt késsel végezzük, nagyobb felületű sérülés keletkezik és így megnő a romlásveszély is. Bevált módszer például a sárgarépa és a petrezselyem esetében, a homokban, rétegző technikával történő tárolás. Előtte azonban napon kiterítve  kissé megszikkasztani a gyökérzöldségeket, ezáltal külső héjuk erősödik, keményedik. – Ejtsünk néhány szót a télikáposztáról. – A télikáposzta betakarításának időpontját elsősorban az határozza meg, hogy savanyításra, vagy betárolásra szánjuk-e. Savanyításra szeptember vége felé már elkezdhető a betakarítás. Az idén előreláthatóan jó ára lesz a télikáposztának. Most  2,50 és 3 hrivnyáért kapható. A savanyú káposzta literje várhatóan 5–6 hrivnya között alakul majd. Aki télikáposztával akar foglalkozni már a vetéskor el kell döntenie, mire akarja majd felhasználni. Hiszen nem ugyanazt a fajtát célszerű nevelni savanyításra és tárolásra. Savanyításra vékony levelű, nagy fejű, laposabb fajták valók. Ilyen például a Szentesi lapos. Tárolásra alkalmas a Dán tartós,  amely kicsit durvább levelű, kisebb és keményebb a fejszerkezete. Vannak univerzális fajták is, mint az Amager 611, amely laposkás vékony fejet nevel, emellett viszonylag jól tárolható és jó minőségű szeletet is ad. – Hogyan történik a télikáposzta betakarítása és tárolása – A káposztavágást akkor célszerű elkezdeni, amikor megfelelően bekeményedtek a fejek. Amennyiben tárolásra kerül, nagyon fontos, hogy száraz időszak előzze meg a betakarítást. Figyeljünk arra, hogy ne legyen túlzottan lédús a fej, és a levelek között ne maradjon víz, mert így hajlamosabb a rothadásra.  Ne kora reggel, hanem délután vágjuk le a fejeket. Házi körülmények között tárolásra leginkább a vermelést alkalmazzák. Lényeges, hogy ne érje fagy a termést. A verem biztosítsa a megfelelő hőt és a 80–90% páratartalmat. Alacsony páratartalom mellett jelentős az apadási veszteség. Ma már célszerű hibrideket termeszteni, ezek speciális tárolókban akár 8 hónapig is eltarthatók. Molnár Bertalan
Házunk tája Szüretre készülve
| 2010.09.06. 14:53:48 |
Itt az ideje a hordók előkészítésének, lassan jöhet a próbaszüret is Kora ősszel az egyik legaktuálisabb teendőnk a szüret. A borszőlők szüreti időszakának küszöbén Jakab Sándor beregszászi borásszal beszélgettünk.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.09.06. 14:51:18 |
Kezdhetünk komposztálni Mindenféle szerves anyag komposztálható. Az őszi szezonban kiváló komposztot készíthetünk a lehullott lombból, virágokból, zöldség-gyümölcsből, esetleg konyhai hulladékokból. A komposzt készítéséhez az összegyűjtött anyagokat 1,5–2 méter széles, 1 méter magas prizmákba rakjuk, úgy, hogy minden 20 cm-es réteg fölé 10 cm vastagon jó kerti földet teszünk. Ha szükséges, összerakás közben alaposan megöntözzük a komposztálandó anyagot, erre azért van szükség, hogy a bomlás mihamarabb elinduljon. A  permetlé
Házunk tája A burgonya betakarítása és tárolása
| 2010.09.06. 14:44:54 |
A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő része a betakarítás és a tárolás. A gondos és hozzáértő munkán kívül korszerű gépekre, gépsorokra és megfelelő táro­lóhelyekre van szükség. A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése, a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban kell felszedni. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan fajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A vidékünkön termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Lehetőleg száraz időben szedjük a burgonyát, mert a sáros burgonya nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, különböző burgonyaszedőgépekkel és burgonyakombájnokkal, de a háztáji és családi gazdaságokban mind a mai napig dívik a kapával végzett kézi szedés is. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a szár­talanítás. Enélkül a burgonya gépi betakarítása jó minőségben és veszteségmentesen nem valósítható meg. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval. Betakarításhoz korábban kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépeket is használtunk. Ilyen volt a forgóvillás vájógép, amely után a kiforgatott burgonyát kézzel kellett összeszedni. A nagyüzemi technológiákban burgonyafelszedő, kocsira rakó félkombájnokat és kombájnokat alkalmaznák. A burgonyafelszedő, ko­csira rakó betakarítógép, a félkombájn csak a jól rostálható, lazább talajokon végez megfelelő mun­kát; a kötöttebb talajokon rögösen és földesen takarítja be a burgonyát. A burgonyakombájnok már megfelelő munkát végeznek kötöttebb talajokon is.A tárolás célja: a tárolás ideje (4–7 hónap) alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás stb.) csökkentése. A jó táro­lás előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még pa­rá­sodás után is nehezen tárolható, tárolhatósági ideje romlásmentesen felére, harmadára csökken az egészségeshez képest. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a termés értékét, felhasználhatóságát. A kémiai csírázást gátló szerek használata magas áruk miatt nem elterjedt gyakorlat.A válogatásra a veszteségmentes tárolás, osztályozásra pedig a gumók méret szerinti felhasználása miatt van szükség. Az előosztályozást és az osztályozást a termesztési célnak (áruburgonya és vetőgumó) és a felhasználásnak (étkezési és élelmiszeripari stb.) megfelelően kell elvégezni.A családi gazdaságokban a téli tárolás előtt általában még egyszer átválogatják a gumókat. A nagyüzemi tároláskor nincs mindig előtárolás; ha érett, jól bepará­sodott száraz és kevés földdel szennyezett a burgonya, nincs szükség előtárolásra. Ha a nagyüzemi tároláskor előtárolásra kerül a burgonya, csak a földet és a szármaradványokat kell leválasztani, a válogatás és az osztályozás a betárolás előtt történik.Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos – kisüzemekben alkalmazott – és a nagyüzemi tárolási módokra.A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A prizmás volt a legelterjedtebb.A nagyüzemi módszerek: a tárházi, a szellőztetett halmos és a szellőztetett nagyprizmás tárolás.A tárolóházak közül legkorszerűbbek a konténeres és a vegyes típusú tárolók; ez utóbbiak a többi típus előnyeit egyesítik magukban.A tárolás lényegében három részre osztható. Első a szárítás időszaka, néhány nap, esetleg 1 hét. Második a beparásodás, a sérülések begyógyulásának időszaka; ehhez kb. 10–14 nap, magas páratartalom, oxigén és 12–18 oC hőmérséklet szükséges. Harmadik a fokozatos lehűtés (kb. 20–40 napig tart) és a végleges tárolás időszaka, amikor a burgonya hőmérsékletét szükséges ventillációval alacsony (3–5 oC) hőmérsékleten tartjuk. (A tárolási hőmérséklet a burgonya hasznosítási céljától is függ, pl. étkezési burgonyánál 4–6 oC, vetőburgonyánál 2–4 oC.)Szellőztetett nagyprizmás tárolás. E tárolási mód lényege: szabadban kialakított, olyan nagyméretű (kb. 5 m széles, 2 m magas és 20–25 m hosszú) prizma, amely alatt hosszanti szellőztető berendezést építettek ki. A prizmát több rétegben szalmával, szalmabálával és fóliával takarják.
Házunk tája Aktuális teendők
| 2010.09.06. 14:40:59 |
Gyümölcsösünkben az ősszel érő szilvafajtáink szüretelése kezdődik, vagy, fajtától függően, már éppen tart. A szilvát a jobb eltarthatóság érdekében igyekezzünk szárral együtt hamvasan leszedni. A fertőzött, hullott gyümölcsöt szedjük fel a fa alól és azt a területről eltávolítva lehetőleg semmisítsük meg. Ez idő tájt aki kertjében esetlegesen olyan fajta lenne, amelynek a szüretelésén túl van, érdemes növényvédelmi védekezésként a kaliforniai pajzstetű egyedszámának a gyérítését elvégezni. Zöldségeskertünkben végezzük el a gyökérzöldségek ritkítását, talajuk porhanyítását és ha arra szükség lenne, öntözését. Az uborka, dinnye, valamint a tök betakarítását követően gyűjtsük össze és égessük el a fertőzött növénymaradványokat. Ezzel megakadályozzuk a kártevők áttelelését és csökkentjük a tavaszi fertőzés mértékét. Ugyanígy lényeges a bab betakarítását követően a növénymaradványok eltakarítása. A bab esetében ezzel a művelettel elpusztíthatók a babrozsda áttelelő alakjai. Dísznövényeinknél ez a hónap az, amikor a tavasszal és nyáron virító évelőket telepítenünk kell, mert így még a hidegek beálltáig meggyökeresednek. Az évek óta egy helyen fejlődő tövek elvénülnek, ezért 4–5 évente mindenképpen ki kell emelni őket. Az összesűrűsödött tövek szétvagdalása után újra ültessük ki és alaposan öntözzük be a növényeket. Így a már kevésbé életteli tövek is gazdagon virítanak majd a következő évben. A gyepápolás aktuális teendőinek az elvégzéséről sem szabad elfeledkezni. Lazítás, mohátlanítás stb.
Házunk tája Csökken a vágott virág iránti kereslet
| 2010.08.30. 22:42:17 |
Az iskolakezdésre készülve körülnéztünk, mi a helyzet a vágott virágok piacán. A felmerülő kérdéseinkre Cseh András Bereg-vidéki virágtermesztő, a Nefelejcs virágüzlet igazgatója válaszolt. – Beszéljünk az indulásról. – Régóta foglalkozom virágtermesztéssel és eladással. A független Ukrajna megalakulását követően enyém volt az első virágüzlet a városban. Ma már közel 10 működik, a legtöbb viszonteladásból tartja fenn magát. – Mennyire gazdaságos manapság vágott virággal kereskedni? – A vágott virág termesztése Kárpátalján az utóbbi időszakban nagyon visszaesett. Ennek oka elsősorban a termesztési költségek megnövekedése. Az ágazatban sokkal kifizetődőbb a viszonteladás. Termesztésben elsősorban a szabadföldi rózsa, a kardvirág, az egynyári fajok, valamint a dália maradt fenn. A szegfű, a gerbera, a fóliában termesztett rózsa, valamint a vágott krizantém-termesztés nagyon visszaesett. A behozatali vámok emelkedése miatt várhatóan változni fog a helyzet. Nagyon sok virág ára majdnem a duplájára nőtt, így várhatóan ismét egyre többen termesztenek majd. Sajnálatos módon igen kevés a fizetőképes vásárló, ezért a vételártól magasabb eladási árat nem tudunk megszabni, így a haszon jóval kevesebb. Ha a kereskedő megvesz 10 szálat, amiből csak 8-at tud eladni, nincs jövedelme a virágon. A vágott virág egy hétnél tovább nem tárolható. Ezt az időt hűtéssel hosszabbítjuk meg. A tárolás ideális   hőmérséklete 4–8 oC között van. – Sokan vásárolnak vágott virágot? – A vágott virágot ma már egyre kevesebben szánják ajándéknak. Míg korábban egy héten 100 szál virágot is el tudtunk adni, mára ennek csak a felét.  Legnagyobb az érdeklődés az olcsó és tetszetős fajok iránt. Mennyiségileg a szegfű és a gerbera a leginkább keresett virág. A legtöbb vásárló a csokrok csomagolása iránt is igényes. A térségünkben viszont kevés a megfelelő szakember, aki ért a virágkötészethez. Természetesen a tetszetősebb csokrokat külön meg kell fizetni. A kiegészítők korábban nem drágították a virág árát, ma már ez másképp van. A kellékek is külön pénzbe kerülnek. – Honnan származnak az értékesítésre kerülő virágok? – A legtöbb  általában Németországból és Hollandiából érkezik hozzánk. Ma már ukrajnai termesztőktől is sok vágott virágot hoznak, elsősorban a Kijev melletti Drohobics térségéből, a minőségi különbségek azonban szemmel láthatóak. – Mennyibe kerül a vágott virág? Az ár nagyrészt a minőségtől és a csokor kiegészítőitől is függ. A rózsa, magasságától függően, 8–25 hrivnya, a kardvirág 4–6 hrivnya között van, a szegfű jelenlegi eladási ára 4–6 hrivnya. Molnár Bertalan
Házunk tája Aktuális teendők
| 2010.08.30. 22:40:39 |
A gyümölcsösben közeleg a téli alma, valamint a dió szüretelésének ideje. A téli almánál ne várjuk meg a teljes beérést. A szüretidő eldöntése nem könnyű feladat. Az érettség jele, ha a termés a fajtára jellemző nagyságát és színét elérte, a mag barnára színeződött, és kocsánya a fáról könnyen elválik. Fontos, hogy a gyümölcsöt kocsánnyal együtt szedjük. A diónál fontos teendő az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés. Amint a hajtások végein a tojásokból kikelő kis hernyók jellegzetes levélfészkeit meglátjuk, hernyóolló segítségével távolítsuk el, és égessük el valamennyit. Zöldségeskertünkben várjuk meg a tárolásra szánt hagyma teljes beérését. Felszedésre száraz meleg időt válaszunk. A nyaki részek teljes beszáradását 1–2 napig tartó szikkasztással segíthetjük elő. Ezt követően válogassuk át a betakarított termést és csak a sérülésmentes, egészséges hagymát tároljuk. A raktározásra szánt hagymát ajánlott inkább ritkább szövésű zsákokban tárolni és lehetőleg a kórokozók szaporodására kedvezőtlen 0–2 Celsius-fokos  hőmérsékletű, 60–65% relatív páratartalmú helyiségbe vigyük. Az időnkénti átválogatás során távolítsuk el a beteg, károsodott egyedeket. Dísznövényeinknél ilyenkor van itt az ideje a sövénytelepítésnek, úgyhogy ha valaki ilyet szeretne, erre ez az időszak a legmegfelelőbb.  Számtalan levélformájú, növekedési magasságú és színhatású növényfajta közül válogathatunk, például borbolya, rododendron, bukszus, tuja, bükk, magyal, tűztövis, mogyoró, galagonya stb.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.08.30. 22:38:32 |
Rágcsálóirtás Fontos, hogy megakadályozzuk a rágcsálók behatolását a lakásba, pincébe stb. Ezért a csatornanyílásokat zárjuk le, a pinceablakokat rácsozzuk be, a lyukakat a falban, a padlóban tömjük el üvegcserepekkel kevert vakoló anyaggal. Az irtásban sokat segíthet egy igen egyszerű, nem mérgező és olcsó házi irtószer – a rozsliszt és gipsz keveréke. Három az egy arányban keverjünk össze a  rozslisztet és gipszet, a porhoz adjunk hozzá néhány csepp olajat és két-három kanál cukrot. A szer mellé helyezzünk vizet (ezt folyamatosan pótoljuk). Mindezt gumikesztyűben végezzük, mert a patkány felismeri az emberszagot. Tiszta hordó – jó bor A kiürített hordót hideg vízzel gondosan mossuk ki.Hektóliterenként 5–10 liter vizet öntünk a hordóba és hengergetés közben  jól felrázzuk. Utána a vízet maradéktalanul kiöntjük belőle. Ezt a műveletet addig ismételjük, míg a kifolyó víz tiszta nem lesz. A kimosott hordót szájnyílással lefelé fordítva hagyjuk két-három napig ászokra téve, hogy a víz kicsöpögjön belőle.
Házunk tája A szarvasmarha szakszerű gondozása
| 2010.08.30. 22:37:30 |
A jó tehéntartó gazda egy percig sem felejtheti el, hogy a víz igen fontos az állat számára. Lényeges a szerepe a szervezet életfontosságú folyamataiban, amelyek csak a víz jelenlétében vagy segítségével játszódnak le. A víz az ásványi és szerves sók, valamint a szervezetben lezajló lebontó folyamatokból származó anyagoknak is oldószere, amelyeket a véredények útján a szervekbe szállít. Hővezető képességénél fogva az állati szervezet hőszabályozója is, segít a fölösleg hőel­szállításában és eltávolításában az izzadás és légzés útján. A víz közrejátszik számos hidrolízises vegyi folyamatban, amely a tápanyag emésztését segíti elő, továbbá közvetlen része van a tej és más állati eredetű termékek képződésében. A víz segítségével távoznak a szervezetből a disszimilációs termékek jó része és a szervezetbe jutó vagy ott termelődött toxinok. A víz a vese, belek, tüdő és a bőr útján távozik a szervezetből. Tudnunk kell, hogy a szervezet víztartalma tíz százalékának elvesztése esetén súlyos zavarok lépnek fel, ha pedig 25–30 százalékát elveszti, az állat elpusztul. Ugyanez történik a tíz napon át tartó teljes vízhiány esetén. Az állat hosszabb ideig bírja az éhezést, mint a szomjazást. A vízfogyasztás bárminemű korlátozása vagy az elégtelen volta megnehezíti az emésztést. A tápláló anyagok átalakulásakor a szervezetben is keletkezik egy kevés víz (anyagcserevíz), ez azonban igen kevés. Némely takarmány (zöldtakarmányok, nedves cukorrépaszelet, ipari moslék, fölözött tej stb.) víztartalma olyan nagy, hogy fedezhető vele a vízigény jelentős része. A nagy víztartalmú takarmányok a tehenek számára kedvezőek, de az apaállatokkal csak korlátozott mennyiséget etessünk belőlük. A szarvasmarha vízigényét számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a tejtermelés, illetve az állat szárazanyag-fogyasztása. A szárazon álló tehén csak 40–50 liter vizet fogyaszt naponta, ezzel szemben a 40 liter tejet termelő tehén 110–120 litert is. A szarvasmarha 1 kg szárazanyagra számítva 4–6 liter vizet fogyaszt. Az állatok vízigényét befolyásolja a környezet hőmérséklete, valamint a levegő páratartalma is. Nyáron a tehén vízfogyasztása 30–50, sőt, 70 százalékkal is növekszik. Ebben az időszakban minden liter tej előállítására a tehén 4–5 liter vizet iszik. A meleg, párás környezet a fokozott izzadás következtében megnöveli az állatok vízigényét. A jó minőségű ivóvíz 10–15 Celsius-fokos, tiszta, átlátszó, szagtalan, nem tartalmaz szerves anyagokat és fertőző csírákat (tüdő-, gyomor- és bélférgességet, orsóférgességet, májmételyt okozó parazitákat, kólibaktériumokat). Kísérletek igazolták, hogy a túl hideg vagy túl meleg víz kedvezőtlenül hat a tejtermelésre. A 3–4 fokossal itatott tehenek tejhozama 10–11 százalékkal, a tej zsírtartalma 11–14 százalékkal esett vissza. Ha a teheneket 20 fokos vízzel itatták, a tejtermelés 5–6 százalékkal, a zsírtartalom 7–10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor, ha ritkán és hideg vízzel itatjuk, az állat sok energiát fogyaszt el. Nem ajánlatos a legelőn állóvizekből (tóból, mocsárból), sem pedig olyan folyóvizekből itatni a jószágot, amelyekbe szennyvíz vagy ipari víz ömlik, mert ezek veszélyeztetik az egészségét. Ha nem rendelkezünk önitatókkal (szelepes vagy úszós, állandó szintű), naponta ötször-hatszor kell vedérből itatnunk. Ennél kevesebb a tejtermelés vagy a súlygyarapodás tudatos korlátozását jelenti. Fontos tehát, hogy az állatok esetében is épp olyan igényesek legyünk, mint az emberi ivóvízzel. Igen lényeges a takarmányozás is. A takarmányozási módszer alkalmazása nem pusztán elhatározás kérdése. A hagyományos takarmányozásnál, ahol nyáron zöldtakarmányokat (tavasztól őszig a célszerűen termesztett zöldek követik egymást = zöld futószalag, esetleg legelővel kiegészítve), télen tartósított takarmányokat (szilázs, szenázs, széna, gyökgumósok, melléktermékek) etetünk, az előnyök: természetszerű takarmányozás, olcsó (nincsenek tárolási költségek); hátrányok: a zöldek gyorsan „elvénülnek”, sok az átmenet nélküli takarmányváltoztatás (pl. ünnepek, többnapi esős időjárás stb.). A monodiétás takarmányozásnál, ahol a tartósított anyagokból összeállított adagot évszaktól függetlenül kapják az állatok (kötetlen tartás, csoportok kialakítása tejtermelés szerint), az előnyök: a tömegtakarmányokból és abrakból összeállított komplett keverékből az állatok naponta minimum 4–5-ször kapnak, gyakorlatilag folyamatosan esznek, a bendőflóra összetétele nem változik; időjárástól függetlenül biztonságos az ellátás a takarmánykiosztás jól gépesíthető. Hátrányok: nem természetszerű drágább (tárolás, tárolási veszteség); vigyázni kell az állandó összetételű takarmány pontos összetételére. Fontos, hogy itt is legyen meg a napi 3–4 kg széna és a takarmányadagban kevert szálas szecska hossza ne legyen 2–4 cm-nél rövidebb (strukturális rostellátás). A hátrányok kiküszöbölésére alakult ki az ún. kombinált takarmányozás, melynek lényege, hogy tavasztól őszig a tartósított takarmányokat csökkentik, azokat egyidejűleg zölddel egészítik ki. Alaptakarmánynak nevezzük azt a takarmányadagot, melynek táplálóanyag-tartalma a létfenntartáson kívül nyáron a napi 10–12 liter, télen napi 8–10 liter tej termelését is biztosítja. Az életfenntartó szükségletet az állat élőtömege alapján határozzák meg, így alaptakarmányt a hasonló testtömegű egyedek egyformán kapnak.A szarvasmarha itatása és etetése, az egész állat fejlődésére kihatással van. A szakszerű ellátáshoz hozzátartozik a tartási körülmények biztosítása is. A legtöbb állategészségügyi prob­­léma az etetés az itatás és a tartási körülmények hiányosságaiból fakadnak. Ma már a mezőgazdasági területek felaprózódása és bérbeadása miatt nagyon sok legelő elhanyagolt állapotban van és évről évre degradálódik. Ez a tény megnehezíti a takarmánykészletezést is.
Házunk tája A galambtartás története és gyakorlati alapjai
| 2010.08.16. 20:25:09 |
Már az ókorban Perzsiában, Görögországban és Egyiptomban is foglalkoztak galambtartással. Ekkor főleg olyan fajtákat tenyésztettek, amelyeket fogyasztásra szántak. Az ókori rómaiak és görögök (Krisztus előtt kb. 500-ban) már hírvivőként is használták őket. A 16. században a galambdúcok toronyformájúak voltak, s a szárnyasok többsége a fazékban végezte. Az ürüléket pedig a földek trágyázására használták. A postagalamb-tartás hob­­bija 1815 és 1825 között Belgiumban alakult ki. Annak idején született az az ötlet, hogy olyan galambokat tenyésszenek, amelyek gyors röptűek és visszatalálnak a dúcukba. A kezdetben csak Belgiumban divatos hobbi később egész Európában elterjedt. Ha több dúcot építünk, ügyeljünk azok egymástól való távolságára, mert ha túl közel vannak előfordulhat az állományok keveredése és a betegségek is könnyebben terjednek. Ha a dúcot rétek, erdők és takarmánytárolók közelébe építjük, számítsunk rá, hogy rovarok, rágcsálók lesznek a társbérlők. Túl a kétes esztétikai élményen, amit egy rovarokkal és egerekkel teli dúc jelent, a hívatlan lakók számos fertőző betegség köztesgazdái lehetnek. Azokat a helyeket is ajánlott kerülni, ahol növénytermesztés folyik, mert a növény­védőszer a madarak számára sem éppen gyógyhatású készítmény. Ha ez a tanács már későn érkezett, számoljunk a téli és tavaszi zárt tartással. Ha már megvan a hely, akkor akár neki is kezdhetnénk az építésnek. Csakhogy újabb kérdéssel szembesülünk: milyet készítsünk? Kertit, padlástérit vagy a két típus közötti átmenetet?  Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. A kertben a földre épített dúcot könnyebb kezelni, tisztítani, de általában nyirkosabb és párásabb a légtere, ezért jobban oda kell figyelnünk a higiéniára. Ha a padláson rendezkedünk be, nem lesz gondunk a nyirkossággal, mert  azok általában szárazak. Cserébe gondot okozhat a nyári, gutaütéses meleg, ezért itt a szellőztetést és a hőmérséklet-szabályzást kell megoldanunk. Ráadásul a megközelítése, tisztántartása sem egyszerű, bár kétségkívül nagy előnye, hogy olcsó. Talán a legjobb megoldás a két típus közötti átmenet: a kerti melléképületekre épített dúc. Ha volieres dúcot szeretnénk, azt úgy építsük, hogy a volier a dúccal összefüggésben álljon, amit 2x2 centiméteres lyuksűrűségű rácsháló takarjon. Az egész szerkezetet a földtől legalább 0,5 méterre emeljük fel és rögzítsük a dúc kijáratához. A dúc tetőszerkezete hő- és nedvszigetelő, valamint jól szellőző legyen. Ez a legegyszerűbben cserépfedéssel valósítható meg, melyek között legyenek világítócserepek és szellőzőnyílások. A falakat se hanyagoljuk el, azoknak is jó hő- és nedvszigetelőknek kell lenniük. A dúc aljának célszerű rácspadozatot vagy padlófűtéses fapadozatot választani. A lényeg, hogy száraz és pormentes legyen. Porfogók alkalmazására is szükség van, mely akár a falhoz 45 fokos szögben támasztott szélesebb (kb. 10 centis) deszka is lehet. Télen a jobb szigetelés érdekében a padlózatot szalmával le kell fedni. Szellőzőket ne csak a tetőbe, hanem a padozatba is építsünk, csak így oldható meg ugyanis a megfelelő oxigénellátás, a páratartalom-szabályozás és a pormentesítés. Ablakokról se feledkezzünk meg, szerencsére a panoráma nem számít, de mindenképpen jól zárjanak, mert a huzat ártalmas, a szárnyasoknak is, főleg télen. A legjobb, ha minden évszakban tartjuk a galambok optimális hőigényét, az 5–28 fokot. Ha már megvan a hely, jöhetnek a galambok. Ne telepítsük túl sűrűn madarainkat, páronként legalább 1 köbméter légteret biztosítsunk nekik. A dúcigények fajtánként eltérőek. Belmagassága minimálisan 2 méter, szélessége 2–3 méter, mélysége 2–2,5 méter legyen. A galambház kellékei: ete­tő és itató. A fészek 80x40x40 centiméteres, mely­nek anyaga lehetőleg préselt lemez legyen. Benne alomként faforgács vagy széna. A fészekfülkébe helyezzünk fészektányért. Célszerű, ha az etető mérete arányos az állomány nagyságával. Ha nem célunk különleges algafajok nevelése, akkor műanyagitatót válasszunk, ezek ugyanis jobban tisztíthatók. Ne feledkezzünk meg az ásványianyag-tartóról sem, melybe az emésztéshez szükséges ásványi anyagokat rakjuk, ezeket természetesen folyamatosan pótoljuk. A komfortfokozat növelése érdekében jó, ha van „fürdőszoba” is, pár (körülbelül 10 centi mély) edény. Galambtartás csak ott gyakorolható, ahol a dúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető és a galambtartás a házban és a szomszédságban lakók nyugalmát, valamint a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. A tartható állatok száma indokolt esetben korlátozható.
Házunk tája Aktuális kertészeti teendők
| 2010.08.16. 20:23:25 |
Zöldséges kertünkben a hónap közepén megkezdődött és folyamatos a bagolylepkék nyári nemzedékének rajzása és tojásrakása, a kis hernyók kelése. Az ősszel betakarításra kerülő káposztafélék károsodása, a káposztafejek, a karfiolrózsák szennyeződése védekezéssel megakadályozható. Permetezéshez triklórfon hatóanyagú permet- vagy porozószer ajánlható. A kezelést 10 napos időközökben, két alkalommal végezzük. Ezekben a napokban van néhány zöldségfélénk újravetésének az időpontja, ilyenek például az áttelelő saláta, spenót, sóska. Lényeges feladat  a megfelelő talajelőkészítés. Az említett zöldségfajokon kívül ilyenkor van a téli sarjadékhagyma-duggatás ideje is. Augusztus végéig még palántázhatjuk a téli fejeskáposztát, vöröskáposztát, karalábét, kínai kelt, bimbóskelt és gumós köményt. Gyümölcsösünkben a hónap közepén a málnánál folytatnunk kell a permetezést a vesszőfoltosságok folyamatos fertőzése miatt. Nagyobb mértékű károsítással különösen csapadékos időjárás esetén kell számolnunk. Ellene való védekezésünket kombinálnunk kell a vesszőszúnyog ellen hatásos készítmények valamelyikével, mert a kártevő nőstényei általában ilyenkor találnak megfelelő tojásrakási helyet. Ilyenkor van az őszi málna egyes fajtáinak érési ideje ezeknél a fajtáknál nem tudunk védekezni a károsítók ellen. Dísznövényeink közül a rózsa főbb károsítói elleni védekezést meg kell ismételnünk. Erre főleg a lisztharmat, valamint a fabreás levélfoltosság szaporító képleteinek folyamatos fertőzőképessége miatt van szükség. Előfordulhat ez idő tájt, hogy többnemzedékű levéldarazsak álhernyóinak károsítását észleljük. A felhasznált vegyszereknél legyünk tekintettel arra, hogy a rózsabokraink kertünkön belül milyen közel esnek az esetlegesen ilyenkor érő növényeinkhez, mert ezekre is kerülhet a vegyszerből.Szőlőnkben az új telepítésű szőlők, gyökereztető iskolák és zöldoltványok ápolását, permetezését egész hónapban folytatjuk. Amennyiben nem tesszük, úgy ezek a fiatal növények könnyen betegszenek, rosszabb esetben pusztulnak. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a megelőzés sokkal hatásosabb, mint a már kialakult fertőzés megállítása és sok esetben gazdaságosabb is.
Házunk tája Körte- és szilvaszüret a Bereg-vidéken
| 2010.08.16. 20:20:49 |
Augusztus a betakarítások főszezonja. A legtöbb kisgazdaságban a gyümölcsök szüretelése kerül előtérbe. Minden térségnek megvan a hagyományosan termesztett gyümölcsfaja. Most érik a legtöbb fajtája a sokak által kedvelt körtének és a jellegzetes augusztusi gyümölcsnek, a szilvának. Vajon mennyire kedvezett az idei év a két, gyümölcsfajnak. Kérdéseinkre Bodnár István nagybaktai gyümölcstermesztő válaszolt.
Házunk tája A vakond: barát és ellenség
| 2010.08.09. 17:30:20 |
Gyakori jelenség a házunk körül az udvaron, a kertben, a virágágyásban előforduló vakondtúrás, amely a vakondok élelemszerző körútjának elkerülhetetlen velejárója.
Házunk tája Aktuális kertészeti teendők
| 2010.08.09. 17:26:40 |
Gyümölcsösünkben ezekben a napokban  van a szamócabokrok telepítésének az ideje. E rövid életű gyümölcs folyamatos pótlása nagyon lényeges feladatunk. Csak egészséges szaporítóanyagot szabad telepítenünk. A szamócapalántánk vírus- és atkafertőzöttsége a legveszélyesebb. Legalább 3 lombleveles palántát ültessünk. Legkésőbb augusztus huszadikáig kell e munkát befejezni, hogy a következő évben megfelelő termést kapjunk. A 30 cm mélységű szántás után legalább két hétig hagyjuk ülepedni a talajt.  Célszerű az addig kikelt gyomokat sekély talajmunkával kiirtani, majd az ültetéshez kialakítani az egyenletes talajfelszínt. Szőlőnkben továbbra is fontos a folyamatos gyommentesítés. Az oltásokat általában 1–2 hetenként át kell vizsgálni és az alanyból előtörő hónalj- és fejhajtásokat rendszeresen el kell távolítani, mert enélkül még a megeredt oltások sem fejlődnek ki.  Zöldséges kertünkben augusztus elején végezzük el a zeller növényvédelmi feladatait. Ilyenkor gondolnunk kell elsősorban a szeptóriás levélfoltosság, valamint a takácsatkák további kártételének a megakadályozására. Ebben az időszakban valamennyi kabakos növényünket érdemes védeni, de leginkább a másodvetésű uborkát. Csak azokat az ágyásokat, területeket permetezhetjük, amelyeknél be tudjuk tartani a szerekre előírt várakozási időt. Fűszernövényeink közül augusztusban virágzik az édeskömény. Jellegzetes hatalmas ernyős virágai egy hónapon át díszlenek. E növényből átlagosan 2–3 bokor fedezi egy család szükségletét. Az egy- és kétnyári, valamint az évelő dísznövényeinket a bagolylepkék ellen kell védenünk ebben a hónapban, meg kell ismételnünk a rózsa főbb károsítói elleni védekezést is. Az előírások, valamint a munkaegészségügyi várakozási idő betartása a dísznövények ápolásánál is lényeges feladatunk a környezetünk és saját egészségünk megóvása érdekében.Egyre többen foglakoznak sziklakertekkel, és bizony, ahhoz hogy valóban udvarunk díszei legyenek, vannak munkálatok, amelyeket időről időre el kell végezni. A gyönyörködés mellett teendőink is vannak ahhoz, hogy kertünk minél tovább megtartsa pompáját, és a következő évben is dísze legyen udvarunknak. A tavasszal virágzó díszcserjéket ritkítsuk ki, a hároméves hajtásokat távolítsuk el, a hagymás növényeink föld feletti részeit ugyancsak takarítsuk el. Érdemes odafigyelnünk arra, hogy az éppen virágzó évelőket a talaj közelében vágjuk vissza, ezáltal másodvirágzásra serkentjük őket. A nyáriak elhervadt fejeit pedig folyamatosan vágjuk le, amivel a virágzási időt nyújthatjuk meg.
Házunk tája Bereg-vidék is szakemberhiánnyal küzd
| 2010.08.09. 17:20:15 |
A közelmúlt változékony időjárása nagyon sok növényvédelmi problémát okozott a Bereg-vidéken. Az égetőbb gondokról és a helyes védekezésről Lokita Ferencet, a járási növényvédelmi osztály főagronómusát kérdeztük.
Házunk tája Sokak kedvence a házinyúl
| 2010.08.02. 20:49:29 |
A házinyúl elsődlegesen gazdasági állat, csupán az utóbbi évtizedekben vált házi kedvenccé. Háziasítása Nyugat-Európában kezdődött, de jóval később,  mint a többi háziállaté (kutya, macska, juh). A haszonállatként tartott nyulak két legfontosabb hasznosítási formája a hús és a prém.
Házunk tája Aktuális teendők a kertben
| 2010.08.02. 20:47:53 |
Szőlőnkben érdemes a szőlőtőkéinket átnéznünk és a fürtökből a szürkerothadással vagy a fakórothadással fertőzött részeket kivágnunk és elégetnünk. Ezzel a munkával a további, az érés idején bekövetkező nagymérvű károsodásokat előzhetjük meg. A mechanikai védekezésen kívül peronoszpóra, vagy lisztharmat-fertőzés esetén vegyszeres védekezésre is szükség lehet. Gyümölcsösünkben a kajszinál ez idő tájt egyetlen feladatunk a hullott, illetve a fán maradó, moníliával fertőzött gyümölcs eltávolítása és gyors megsemmisítése. Mechanikai védekezésünk célja: a károsítók továbbszaporodási lehetőségeinek csökkentése. Tavasszal általában nem vesszük észre a kajszi himlő károsítását, most azonban a gyümölcsön látható tipikus és félreismerhetetlen tünetek jól jelzik a vírusbetegség jelenlétét, ha a barackon zöldessárga gyűrűket, illetve gyümölcshús kidomborodását és ennek megfelelően a mag barna csonthéján sárga szélű foltokat észlelünk. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan betegség támadta meg a fánkat, amelyből nem lehet kigyógyítani. Az egyetlen védekezési forma a fa kivágása, hogy megelőzzük a további fertőzést. A fa helyére, illetve 10 m-es körzetbe nem szabad kajszi fát telepíteni. Zöldségeinknél kezdenek megjelenni a burgonyabogár nyári nemzedékének bogarai. Tömeges eljövetelük, táplálkozásuk idején okvetlenül védekeznünk kell ellenük. Ennek megfelelően a burgonyavész leküzdésére alkalmas mankoceb, cineb vagy kaptán hatóanyagú szerből készült permetlébe tegyünk a burgonyabogár ellen is hatásos szert. Dísznövényeinknél ebben az időszakban továbbra is a lisztharmat, a még előforduló levéltetvek, a többnemzedékű levéldarazsak álhernyói, valamint a fabreás levélfoltosság fertőzése ellen kell permeteznünk. Természetesen itt nem beszélhetünk élelmezés-egészségügyi várakozási időről, ugyanakkor a munkaegészségügyi szabályok  betartása lényeges feladat a magunk és környezetünk megóvása érdekében! Fűszernövényeink közül esedékes a lestyán magjának a begyűjtése.A növényvédelmi teendők helyes elvégzésével számíthatunk jó termésre és csökkenthetjük az esetleges kártevők és kórokozók újrafertőzésének a lehetőségét.
Házunk tája A Bereg-vidéken csökken a szarvasmarha-állomány
| 2010.08.02. 20:45:21 |
Egyre kevesebb állattartó látja gazdaságosnak a szarvasmarha-tartást a Beregszászi járásban. Az állománycsökkenést leginkább a piaci helyzet alakulásával, valamint a szigorított adminisztratív feltételekkel magyarázzák. A kérdésről Popovics Sándorral, a Beregszászi Járási Agráripari Osztály vezetőjével beszélgettünk. – Hogyan alakul a szarvas­marha-tartás a Bereg-vidéken?
Házunk tája Hogyan öntözzünk?
| 2010.07.19. 23:14:48 |
Különösen száraz idő esetén lényeges az öntözés valamennyi kertészeti kultúra esetében. A legfontosabb kérdések, hogy milyen céllal, mikor öntözzünk, milyen mértékben öntözzünk és hogyan. Gyakran a meleg nyári napokon elegendő víz van a talajban, de a hőség és a párahiány miatt a növényeink élettevékenysége annyira csökken, hogy nem tudják a talajban meglévő vizet felvenni. Ilyenkor ajánlatos a frissítő öntözés. A permetszerű locsolás lehűti a növények felületét, helyreállítva ezzel az életfolyamatokat. Az öntözés helyes időpontja az este. Az ilyenkor kijuttatott öntözővíz reggelig beszívódik a talajba, csak igen kevés párolog el. A laza, könnyebben száradó homoktalajt gyakrabban, de esetenként kevesebb vízzel öntözzük, mint a kötöttebb talajokat. Annyi vizet adjunk egyszerre, amennyi a talajt gyökérzónáig átnedvesíti. Ha kevesebb vizet permetezünk ki, akkor gyakrabban kell locsolnunk, mert nagyobb a felületi párolgásból származó vízveszteség. A talaj jobban tömörödik, cserepesedik. Jó ha tudjuk, hogy 1 mm csapadék négyzetméterenként 1 liter vizet jelent. A lágyszárú növényeinknek gyökértömege főleg a felső 20–30 cm-es talajréteget hálózza be, ezért elsősorban ezt kell nedvesen tartanunk. Amennyiben nincs természetes csapadék, a nyári szárazság idején körülbelül kéthetenként szükséges az öntözés, átlagos időjárás mellett nyaranta hat alkalommal. A teljesség igénye nélkül megkülönböztetünk:  esőztető öntözést – valamilyen szórófejjel a vizet a levegőben elporlasztjuk és az esőhöz hasonlóan hull a talajra. Barázdás öntözés – a vizet a növénysorok között húzott barázdák segítségével juttatjuk el a növényekhez, a barázdák mélysége 20 cm. Ezeket a barázdákat háromnegyed részig töltjük meg vízzel. A csepegtető öntözés – ami a legkorszerűbbnek számít – lényege, hogy a növénysorok mellett futó csőből minden növény tövéhez csepeg, vagy szivárog a víz, ezáltal a növény föld feletti része száraz marad a páratartalom csekély, ami nem kedvez a betegségek terjedésének. Ezzel a módszerrel a tápanyag-utánpótlás is megoldható, ha a víztartályba a kívánt töménységű műtrágyát is betöltjük. Még mielőtt ezt megtennénk, ajánlatos tápanyagszint-felmérést végeznünk annak megállapítására, milyen anyagokat (makro- és mikroelemet) kell pótolnunk. Lényeges feladat a gyümölcsösünk tápanyag-ellátottságának helyes megítélése, hiszen többéves kultúráról lévén szó, nemcsak az ez évi termés mennyiségét és minőségét határozza meg, hanem hosszú távú egészségét és termőképességét is. A növényi részek analízise közül a levelek és a levélrészek tápelemtartalmának vizsgálata a legelterjedtebb és legáltalánosabb módszer a gyümölcstermő növények állapotának jelzésére. Évente egyszer vagy többször végzett levélanalízissel  lehet leginkább nyomon követni a tápanyag-ellátottság egyen­súlyának helyzetét és változásait. Természetesen ahhoz, hogy valóban segítségünkre legyen, a mintavételt helyesen kell elvégeznünk. A levélminták szedésének optimális időszaka július közepétől augusztus közepéig tart. Ekkor szedjük az almatermésűek, a csonthéjasok és a héjasok levélmintáit. A bogyósok esetében a szüreti a legalkalmasabb időszak a mintavételre. Fontos követelmény, hogy a hosszú vegetatív csúcshajtások közepéről jól megvilágított helyről, a földről elérhető magasságból szedjük a leveleket, analízisre a fajtára jellemző kifejlett és egészséges levelek alkalmasak. A levélanalízis adatai a talajvizsgálati adatokkal ellentétben, közvetlen növény általi információt nyújtanak a tápanyag-ellátottságról. A laboratóriumi vizsgálatokat követően a levélanalízis adatainak kiértékelésekor több tényezőt is ajánlatos figyelembe vennünk. Extrém időjárási viszonyok között a tápelemek hiányos vagy túlzott mértékben kerülhetnek felvételre, így például túlzott szárazság vagy nagy esőzések után. A trágyázás mellett a metszés, a berakódottság és a növényvédő, valamint a gyomirtó szerek használata szintén jelentősen befolyásolhatja a tápelem összetételét. Mindebből következik, hogy a levélanalízis ugyan támpontot jelent a gyümölcsösök tápanyag- szükségletének meghatározásakor, ugyanakkor a levelek tápelemtartalmát módosító tényezők miatt nem lehet kizárólagos módszer.Mind az öntözés, mind a tápanyagszint-vizsgálat helyes elvégzése döntően befolyásolja növényeink egészségi állapotát, a termés mennyiségét és minőségét.
Házunk tája Aktuális kertészeti teendőink közül a hétre
| 2010.07.19. 23:12:10 |
Gyümölcsösben a birsfával rendelkezők számára érdemes odafigyelni a monília, valamint a barnafoltosság megjelenésére. A fokozott ellenőrzés különösen csapadékos időjárás esetén fontos, mert ilyenkor e gombabetegségek elszaporodása sokkal nagyobb mértékű. Vegyszeres védekezésként szerves gombaölőszer valamelyikét használjuk. Ajánlható a Dithane M 45- 0,2%-os oldata, valamint az Ortho-phaltan 0,2%-os oldata.
Házunk tája Figyeljünk jobban a csemegeszőlőre
| 2010.07.19. 23:09:49 |
Július harmadik dekádjában kezdődik a korai csemegeszőlők érési ideje. A sokak által közkedvelt fajták gondos odafigyelést és szakszerű gondoskodást igényelnek ahhoz, hogy valóban tetszetősek és ízletesek legyenek. A fajták termesztési techno­ló­giájáról, aktuális munkáiról kérdeztük Varga Béla muzsalyi borászt, aki számos borszőlő mellett csemegefajtákat is termeszt.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.07.13. 10:26:24 |
Állattartás kánikulában  A haszonállatok zöme 25 Celsius-fok felett már nem érzi jól magát, ezért a zárt tartásban nevelt állományoknál fokozni kell a léghűtést, sőt a tejelő szarvasmarhák párazuhanyt, a nyulak pedig légkondicionálót is kaphatnak. A  szarvasmarha komfortzónája 5 és 25 Celsius-fok között van. Ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, az megterheli az állatok szervezetét, kevesebbet esznek, így kevesebb tejet is adnak. Rendkívül fontos, hogy ilyenkor megfelelő mennyiségű víz álljon az állatok rendelkezésére. A szárnyasokat ennek ellenére is megviseli a nagy meleg:  súlygyarapodásuk az étvágytalanságuk miatt visszaesik, ellenben ők is több vizet fogyasztanak.Mivel a nyulak rendkívül érzékenyek, tartásuknál fontos, hogy akkor is hűsölhessenek, ha odakint tombol a forróság. Az állatokat nagy melegben csak a legindokoltabb esetben érdemes szállítani, és az is bizonyos, hogy a kánikulában kevésbé szaporodóképesek.
Házunk tája A gyomirtás tudománya
| 2010.07.13. 10:25:04 |
A gyomnövények évről évre visszatérő problémát jelentenek a zöldségtermesztésben. Egyrészt mint elnyomók (térparaziták), másrészt mint élősködők vannak jelen. A tömegesen növő dudvák elvonják a zöldségnövényeinktől a vizet, a tápanyagot, esetleg a fényt is. Ezeken  kívül nagy szerepük van a különböző betegségek és kártevők elszaporodásában. A legveszedelmesebb gyomnövényeink: mezei aszat, szulák, kakaslábfű, valamint az öntözött területen a különböző vadmurok-fajok. A paradicsomnál élősködő gyomok közül a dohányfojtó szádor szaporodik el, a paprikánál pedig az aranka. Vajon mi a megoldás ezek minél hatásosabb visszaszorítására. A védekezést felosztjuk megelőző jellegű, valamint a teljes megsemmisítésüket elősegítő teendőkre. Ennek érdekében fontos a korszerű vetésforgó használata, a megfelelő talajművelés, a gyommentes vetőmagvak alkalmazása stb. Ide sorolható a gyomok megsemmisítése, a vetés előtti és a tenyészidő alatti talajápolás, a sokak által ismert és alkalmazott vegyszeres gyomirtás, aminek a legfőbb előnye a jelentős élőmunka-megtakarítás.    Hatásmehanizmusuk szerint megkülönböztetünk kon­takt gyomirtószereket – ezek közvetlenül a gyomnövénnyel érintkezve fejtik ki a  hatásukat –, szisztematikusakat,  amelyek felszívódnak a gyomnövények szervezetébe. Ezen a csoportosításon kívül felosztjuk a herbicideket totálisan hatóra (minden növényt elpusztít), és szelektívre (hatása a kultúr- és gyomnövények között fennálló alaktani és mechanikai különbségeken alapszik), s mára már a szu­perszelektív gyomirtó szerek is alkalmazásban vannak, amelyek hatásmechanizmusa biokémiai sajátosságú. Ez idő tájt például igen komoly és nélkülözhetetlen feladat a zöldborsó gyommentesen tartása, mivel a hüvelyképződés fázisában vagyunk. Ennél a kultúránál, amennyiben nagyobb területen gazdálkodnánk, elsősorban a vegyszeres gyomirtásra kontakt hatású szerek használhatók, mint például az Aretit. A gyomirtó szerek esetében élelmezés-egészségügyi várakozási időről nyilván nem beszélhetünk, ugyanakkor a munkaegészségügyi várakozási időt figyelembe kell venni. Nagyon fontos, hogy a gyomirtó szerek kijuttatását szakszerűen végezzük, mert  perzselést, esetleg állománypusztulást is okozhat. A vegyszer alkalmazása meglehetősen nagy odafigyelést és szakértelmet igényel. A használati utasításban feltüntetett előírásokat be kell tartani. A permetlevek készítése során ügyeljünk arra, hogy a méreg lehetőleg ne jusson a szabad testfelületre, és a ruhánkra sem. Szélvédett helyen vagy lehetőleg legalább szélnek hátat fordítva öntsük a szert, majd légmentesen zárjuk le. Erős szélben ne permetezzünk. Ügyeljünk a környezeti tényezőkre is. Ebbe beletartozik a földterületünk fekvése, vízközelsége, valamint a méhek rajzása, esetleg a kaptárak közelsége. A méhek védelme miatt a gyümölcsfákat, az erdei díszfákat, bokrokat, valamint a burgonya kivételével a kert és szántóföldi növényeket a virágzás alatt méhekre veszélyes növényvédő szerekkel kezelni tilos. Nem virágzó gazdasági növényeket méhekre veszélyes szerekkel csak akkor szabad kezelni, ha a területen nincs tömegesen virágzó gyom. A növényvédő szerek esetében egy sokak által betartatlan követelmény a tárolás szakszerű kivitelezése. A vegyszereket lehetőleg hőmérsékletingadozástól mentesen, védett, száraz helyen tároljuk. Az előző évről maradtakat csak ilyen tárolás mellett használhatjuk fel újra hatásváltozás nélkül. A vegyszereket mindenképpen nehezen hozzáférhető helyen, élelmiszerektől minél távolabb tároljuk. A szakszerűen kivitelezett gyomirtás, valamint a vegyszerekkel történő helyes bánásmód valóban segítségünkre lehet és jövedelmezővé is teheti kertészeti kultúráink termesztését. Ugyanakkor a helytelen használatuk állománypusztulást, valamint súlyos esetben egészség-károsodást idézhet elő. M. B.
Házunk tája Július – mi a teendő?
| 2010.07.13. 10:23:54 |
Július közepén gyümölcsösünkben a cseresznye és a meggy szüretelésén túl vagyunk, ugyanakkor az esedékes növényvédelmi teendőket most is fontos elvégeznünk. Ezeken a gyümölcsfáinkon a későn érő őszibarackkal egyidőben végezzük el a kaliforniai pajzstetű ellen az esedékes növényvédelmi permetezéseket. Az almafákat ilyenkor veszélyezteti az almamoly, szilvafáinkat a szilvamoly, valamint a keleti gyümölcsmoly. A felsorolt kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében rovar­irtó ­szerekkel, valamint gombakártevők ellen is végezzük el az esedékes permetezést. Ez idő tájt elsősorban a levélfoltosság, a varasodás, valamint a lisztharmat veszélyezteti fáinkat. Szőlőnkben fürtzáródás idején a peronoszpóra, a lisztharmat és a szőlőmolyok ellen rézoxiklorid, kén és triklórfon hatóanyagú szer kombinációjával permetezzünk. A hónapnak ebben a szakában előfordulhat jégverés is. Ezután lehetőleg azonnal porozzunk a szürke és fakórothadás ellen. Ha ezt idejében elvégezzük, lehetőségünk van az adott gombafaj elleni hatásos védekezésre. A használt szereknél ügyeljünk a termésérés időpontjára. Dísznövényeknél nagyon fontos dolog, hogy virágaink közül az év folyamán legalább egyszer selejtezzük ki a vírussal fertőzött egyedeket. Ennek a feladatnak az elvégzése lényeges, ugyanakkor nehezen megoldható. A vírusbetegségek könnyen összetéveszthetőek különböző rovarkártételekkel, esetleg betegségek tüneteivel. Válogató, szelektáló munkában a vírusos betegségek legtipikusabb tünetei a mozaikosság, amelynek következtében a leveleken sötétzöld, világoszöld, vagy sárgászöld foltok találhatók. Ide sorolható a levelek sárgászöld csíkozottsága is, amely jellemző a nárciszra, jácintra, tulipánra. Tipikus tünet a virágok megzöldülése, amely a körömvirágra, a liliomra, valamint a hortenziára jellemző. E betegségek könnyen terjednek sebzéseken keresztül, így a rovarok is terjesztik, ezért a vírusvektorok ellen, mint például a levéltetvek, rendszeresen végezzünk permetezéseket dísznövényeink esetében is. (m. b.)
Házunk tája Kedvezett az időjárás a káposztának
| 2010.07.13. 10:19:32 |
Vidékünkön sokan vállalkoznak a káposztatermesztésre. Az adott zöldségkultúra jövedelmezősége azonban a tapasztalatok szerint meglehetősen nagy ingadozást mutat. A tavaszi ültetésű, rövid tenyészidejű fejes káposzta betakarítási időszakának közepén kérdeztük meg Barkaszi Ferenc zöldségtermesztőtől, kedvező-e az idei év a káposztatermesztés szempontjából.
Házunk tája Szak-Tár
| 2010.07.05. 21:38:51 |
Takarmányt darálva Darálva adjuk a szemes takarmányokat a sertésnek és a baromfinak, mert így jobban értékesülnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen finomságú a dara. Ha túlságosan lisztes, csirizesedik az állat szájában, rátapad a szájpadlására, s gyomorfekélyt, sőt, mivel erősen porlik, belélegezve tüdőgyulladást is okozhat. Az egy milliméteres szemcseméret a legjobb. Lehet-e még vetni valamit? Még a hónap elején vethető volt a bab, esetleg bokorbab, cékla, csemegekukorica, de a hónap végén is van még mit vetni, például a mintegy 100 napos tenyészidejű őszi-téli retekfélék közül válogathatunk. Az egyik kedvelt változat a fehér színű müncheni sörretek, de a gömb formájú fekete színű erfurti retek is sok értékes anyagot tartalmaz. A júliust általában száraz, meleg hónapként tartják számon, és ha idén igazodik is a hagyományokhoz, akkor az öntözésről is gondoskodni kell. Különösen igaz ez a másodvetések esetében, mert nedvesség nélkül a magok csírázása sem indul meg – ezt hívják kelesztő öntözésnek, amire tehát szükség lehet a csapadékhiányos időben. Különösen figyeljünk arra, hogy a csírázás ideje alatt se száradjon ki a talaj. A nedves melegben a kórokozó gombák is felszaporodhatnak, ezért mindig csak csávázott magokat vessünk.
Házunk tája Amit a fekete áfonyáról tudni kell
| 2010.07.05. 21:36:33 |
A fekete áfonya (Vacci­nium myrtillus) gyógyhatása közismert. Sok betegség természetes csodaszere. Helyes gondozással gazdag termést érhetünk el. A gyümölcsfákhoz hasonlóan a feketeáfonya-bokor gazdag termést hoz, ha gondosan metsszük. Az első két évben csak a megjelenő virágokat távolítjuk el. Így lemondunk a termésről, de hosszú távon megéri elvégezni ezt a műveletet. A bokrok nagyobbak és dúsabbak lesznek. Az áfonya az ágakon terem a fejlődés második évében. A harmadik évben már rajta hagyhatjuk a virágokat, de nem fog sok gyümölcsöt teremni. A negyedik évben kora tavasszal metsszük, még mielőtt rügyezni kezdenének. Le kell vágni a száraz vagy sérült, az egymásba fonódó, illetve a gyenge, nyurga ágakat. Az a cél, hogy ritkítsuk a bokrot, mert így a fény eléri a mélyebben található áfonyákat is. Vigyázzunk, nagyobb csonkítást ne végezzünk. A következő években már csak az idősebb ágakat kell eltávolítani, hogy az újak szabadon nőhessenek. Az idősebb ágaknak szürke színük van, míg az újabbak pirosas árnyalatúak. Az áfonyák a termőágacskákon nőnek. A virágok rügyei nagyobbak, teltebbek és kerekebbek, mint a levelekéi.
Házunk tája Hogyan tartsuk távol a talajvizet?
| 2010.07.05. 21:32:53 |
Idén tavasszal a fél Kárpát-medence „vízben állt”, a magas talajvíz miatt pedig a mélyebben lévő garázsok és pincék jó része is vizesedik. Hogyan előzhetjük meg, hogy betörjön a víz a pincébe? Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj? Erre adunk válaszokat.
Házunk tája "Csak saját szórakozásomra tenyésztem a pikkelyeseket"
Szerző: Nigriny Szabolcs | 2010.07.05. 21:29:01 |
Számos halastavat láttam már lassan hat évtizednyi életem során. Volt, amelyikben csak békák kuruttyoltak, a pikkelyeseknek írmagjuk sem volt, ám olyan is, amelyben annyi  hal úszkált, hogy a víz tükréről egy szempillantás alatt eltűntek az odadobott kenyérhéjak. Olyat azonban, amely egy többáras családi portának a négyötödét foglalja el, s vadregényes fűzfákkal, tölgyekkel övezve, csak a napokban, az ugocsai Tiszabökényben.
vissza a Laphoz

 

Médiapartnerünk:

 


Hír-tár:
Két gyalogost gázolt el gépkocsijával egy részeg ámokfutó Beregrákos térségében. Első áldozatát a településen ütötte el, majd néhány kilométerrel odébb egy másik személyt is elgázolt. A második esetnél az autó vezetője elvesztette uralmát a jármű felett és az útszéli árokba hajtott. A férfi nem sérült meg. Autójából kiszállva a kiérkező rendőrök ellen fordult. Az illetőt előállították, a BMW-t lefoglalták a DAI munkatársai.
 
Programajánló


A hét arca: Szabó Regina 


KISZÓ szavazás
Ön szerint mit eredményezne Ukrajna európai uniós társulása?

Európai életszínvonalat, beruházásokat, új munkahelyeket
Olcsóbb, bővebb és jobb minőségű árukínálatot
Az én életemben semmi sem változna
Drágulást, szegénységet, munkanélküliséget, elvándorlást
Az ország gyarmatosítását, szétesését

pdf archívum

 

1946 július

KISZÓ blogok
A nap bölcsessége
"Én hiszem azt, hogy nincs olyan probléma, amit müvészettel nem lehetne átültetni az emberek fejébe igen hatékonyan..." (Illyés Gyula, müvészet és közgondok)
A nap évfordulója

Kérdéses

Találós kérdés - A motelszoba

3 ember bemegy egy motelba. A recepciós mondja, hogy 30 dollár egy szoba, így mindegyik fizetett 10 dollárt és elment a szobába. Kicsit később a recepciós rájött, hogy a szoba csak 25 dollár, ezért elküldte a hordárt a 3 férfihoz az 5 dollárral. Útközben a hordár nem tudta kitalálni, hogyan ossza el egyenlően az 5 dollárt a 3 férfi közt, így mindegyiknek adott egyet és kettőt pedig megtartott. Eszerint a három férfi 9 dollárt fizetett, ami 27-et tesz ki. Ha ehhez hozzáadjuk a hordár által megtartott 2-t, az összesen 29 dollár. Hol van az egy dollár?


[ Főoldal ] [ Magunkról ] [ Hirdetés ] [ Kommentelés ] [ Kapcsolat ] [ Archívum ] [ Linkek ]

Minden jog fenntartva © 2014 Kárpáti Igaz Szó Online