Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor plebejus politikát folytatott, ez az egy mondat ütötte mög a fülem, ez is csak hétfőn reggel, mert akkora marha azért nem voltam, hogy Puci hétvégi bohóckodását élő egyenesben. Na azt már nem!
De ez a mondacs megült bennem. Ja. István király milyen marha jó plebejus politikát folytatott. Meg Matthias Rex, az igazságos, az évi egy aranyforintos adójával, amibe a paraszt (a plebejus mindenkori célszemélye) villámgyorsan belédöglött.
Magyarország legsikeresebb plebejus politikáját egy Ferenc József nevű császár képviselte. 1867-től bombaformát vett föl az ország, akkor épült föl Budapest (ja, a háttérben olyan liberális politikusok voltak, mint Deák Ferenc). A nép pedig milyen boldog volt, vidámságában és a plebejus politika miatti örömében elindult Amerikába, mert éhezett.
Aztán meg: Bethlen István, aki évekkel ezelőtt Pucinak még vezérlő csillaga volt. Na ő is milyen jó plebejus politikát folytatott. Hízott, gazdagodott a nép, az ország sikeres volt (az volt, te szerencsétlen, de nem a plebejus politika miatt).
Most plebejus, a jövő héten hajóskapitány lesz. Két hét múlva Orbán Ronaldo néven a futballban látja majd a felnövekvő generációk sikerének kulcsát. Egy hónap múlva befizet egy űrutazásra (Tokajból fussa), és példaképnek Vata fia Jánost állítja elibénk. Vagy Koppányt, aki megintcsak milyen plebejus politikát folytatott. Őszre Kádár János joviális beszédmodorában köszön vissza, jövő tavasszal Horthy fehér lován pacizik végig Szegeden, és megdicséri a pólai flottaparancsnokot a plebejus politikájáért.
Miért ilyen szánalmas és szerencsétlen ez a Puci? Lehet újra miniszterelnök, lehet űrhajós és futballista, lehet Napóleon, még az is elképzelhető, hogy kései hithű reformátusként római pápává szentelik – számomra akkor is egy kis puci marad. Aki állandóan váltogatja a színét, és mindig képes nagyobb ökörségeket mondani (lehet, hogy olykor-olykor Hofi Gézának is képzeli magát). MIért nem tanult ez többet? „Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla”. MIért nem képezte magát, miért nem olvasott könyveket, miért nem hiszi ez a szerencsétlen, hogy a sajátjai 2010 előtt egyszerűen bedugják egy nagy fekete zsákba, és soha többé nem adnak neki lehetőséget arra (a 99,99 százalékos elnökválasztása ellenére sem), hogy sületlenségeivel hülyítse az országot. Miért nem volt ennek elég a kétszeri pofánverés? MIért nem veszi észre, hogy akinek van egy kis sütnivalója, az könnyen átlát a hazugságain, és már nem is utálja. Csak egy kis hadovázó vénembernek tartja, aki bármikor leemelhető a polcról, és bármikor félretehető. A Fidesz ambiciózus második vonala most épp azt csinálja, hogy tolja előre, dumálj, öcsike, küzdj, pusztíts, rombolj, végezd el a piszkos munkát, aztán majd ha letakarítottad a sittet, jövünk házat építeni. Nesze, itt a vakolókanál!
Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor észnél volt. És a választásokon mindig észnél szokott lenni. Pucit olyankor szépen le szokta szavazni. Pleb ide, pleb oda, lehet ennek akármennyi közvélemény-kutató pontja, akkor is a sikertelen politikus mintapéldánya.
Ha nő vagyok, mit mondok, ha a fickónak kétszer nem sikerül? Gyere, baba, harmadszor is. Egyszer hátha összejön.
Hagyjuk. Erről az emberről lassan már nincs mit írni. Áldassák a neve.
NH
nagyhenceg a nolblogon, 2007
